Északkeleti Ujság, 1910 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1910-11-12 / 47. szám
2-ik oldal. egerek nagy száma miatt késett. A termények betakarítása és a szüret kedvező időben és kedvező eredménynyei ment. Az őszi munkálatok most vannak folyamatban. Az állatorvos jelentése volt a legkedvezőtlenebb. E szerint az állategészségügy Szat- mármegyében nagyon losszrafordult. Veszedelmesen lépett fel a. száj- és körömfájás a szatmári járásban Sándorhomok községben, ahova a tiszaujiaki vásárról hozták be. Innen gyorsan terjedt a szomszéd községekben és már a nagykárolyi járásba is szerfölött erősen befészkelte magát. Óvintézkedéseket is tettek már: az állatvásárok szünetelnek, a vészkerületek fel vannak állítva s a forgalom a lehetőségig korlátozva, mert a baj már a vármegye 26 községét megszállta. Egyéb betegségekre vonatkozó kimutatás szerint: a lépfene 13, veszettség 7, rühkór 2, sertésorbáncz 2, sertésvész 13 községben lépett fel. Megszűnt a lépfene 15, veszettség 1, rühkór 2, sertésorbáncz 3, sertésvész 13 községben. Lépfene-zár van 8 , veszettség-zár 15, rühkór-zár 3, sertésorbánc- zár 8 községben. Kacsó Károly államipitészeti jelentésében előadta, hogy az utakat a vizsgálat jó karban találta s az úttestek hengerezése már befejezést nyert. Eme szakreferádákon kívül a nagyszámú, de a nyilvánosságot nem érdeklő magankérvé- nyek mellőzésével megemlítjük még a tárgysorozat két pontját. Az egyik szerint a kereskedelemügyi miniszter leirata alapján elrendeltetett a törvény- hatósági utak kiépítéséhez szükséges kőanyag szállítása. A másik pont volt a kereskedelemügyi miniszter leirata a nagykárolyi vasúti állomás épületének átalakítása ügyében. Nem kell bővebben kifejtenünk, hogy mennyire fáj Nagykárolynak a szégyenletes, bűzös, piszkos állomás, amely helyett a koalicziós kormány alatt Falussy Árpád, volt főispán nekünk papiroson újat szerzett s azt az ígérő miniszternek egy deputáció élén meg is köszönte. Most aztán leír a miniszter, hogy a nagykárolyi állomást csak reperálni fogják, de uj állomás építéséről szó sincs. N. Szabó Antal kir. közgyző beszéde alapján határozattá tette a bizottság, hogy meghajlik a kényszerítő vis maior előtt, azonban az uj vasúti állomásra vonatkozó jogairól le nem mond és ez irányú igényeit fenntartja. Az ülés pontban 10 órakor kezdődött és 12 órakor ért véget. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG 47-ik szám. Egy miniszteri rendeletről. A bársonyszékben ülő miniszter urakat nem hagyja nyugodni a haza jóléte felöl való állandó gondoskodás. Ebben a gondoskodásban aztán annyira lelkiismeretesek, hogy alig van nap, hogy egész rakás úgynevezett miniszteri rendelet ne látna napvilágot. Olyat azonban, aminek valami konkrét haszna volna, lámpással is alig lehet találni. Hanem csodabogár, az akad elég. Ilyen például az igazságügyminjszter egyik legutóbbi rendelete. A rendelet olyan, hogy első hallásra el sem hiszi az ember, hogy komoly a dolog. Vagy rettentően mérges volt a miniszter ur, amikor a bársonyszék melegében kiköltötte ezt a csodabogarat, vagy pedig túlságosan vicces kedvében méltóztatott lenni. A rendelet ugyanis meghagyja a bíróságoknak, hogy fűtést és világítást csak d. u. 3-ig kapnak, azontúl nem. Egy járásbirónak tehát ezentúl csak d. u. 3-ig szabad dolgozni. Azontúl, még akkor is, ha a fél évi anyag restanciában marad s ha volna is kedve és ambíciója dolgozni, — nem szabad. Ilyen nevetséges rendelet még aligha látott napvilágot. Csak nem ezen akar spórolni a miniszter ur!? A bírónak, akit terminushoz csak délelőtt köt a hivatala, amikor tárgyal, feltétlenül több időre van szüksége a tárgyalási órákon kivül, hogy munkáját el tudja végezni, s eddig is folytonosan azt tapasztaltuk, hogy odaadó munka és a legnagyobb szorgalom mellett is néha az éjjeli óráiból is kénytelen a hivatal számára ellopni egy-egy nehányat. Hát aztán vájjon mit is fog mondani a kegyelmes Ur ahhoz, ha majd az évvégi zárlat idején a munka egy nagy részét feldolgozatlanul találja a vizsgálat. Meg fogja ez érni a megspórolt fütő anyagot < és világítási költséget? Milyen könnyű is leh > a jó meleg bársonyszékben fát spórolni a járá ■ birói kar terhére! Általános az elégedetlenség a képiek • rendelet miatt s igy remélhető, hogy az iga• ságügyminiszter gondolkozni fog kissé a dolc ■ fölött s belátva annak helytelen és lelretetk voltát, hatályon kivül helyezi ezt a kti 1 önf intézkedést. Ha azonban mégis mindenáron el akari ezt az érthetelen dolgot rendelni, semmi eseti nem most van annak az ideje, amikor hat In választ el bennünket az újévtől. Ez a hat lu pedig — s ezt a miniszter urnák feltétleni tudnia kellene, — minden biróságnál a leglá zasabb, ideges, gyors és nagy munka idejt amikor a munkát különben is csak alig győzi! A színigazgató és a szinügyi bizottság. Mindkettő a közönségért van. Első sorba a színigazgató és ennek kapcsán aztán a szin ügyi bizottság. És mégis úgy tesz mindakette mintha megfordítva volna. Színtársulatot azért választ magának , közönség, hogy az kielégítse mindazokat a igényeket, melyeket színpadról részben a ko moly művészet, részben a művészi szórakoz tatás szempontjából a'jkozönség elvárhat. Elvárhatja különösen a közönség, hogy az a társaság, melynek ö kenyeret, megélhetést, ső színpadi sikerekre szolgáló módot is nyújt alkalmas, jó, de feltétlenül legalább kielégitc legyen. Elvárhatja ezen társaság fejétől és vezetőjétől, hogy a közönséggel udvariasan, bánjon, vele szemben előzékeny legyen és jól biztosított megélhetésének ellenértékeképpen nyújtsa mindazt a jót és szépet, amit csak szülészeti szempontból egy direktortól várni lehet. A szinügyi bizottság pedig tudtunkkal arra való, hogy ellenőrizze a direktornak minden olyan tényét, amely a közönséggel összefüggésben van, godoskodjék arról, hogy a társulat minden egyes tagja legalább megközelítőleg jó legyen, gondja legyen arra, hogy a direktor méltó repertoirral álljon a közönsége elé és ,mindenesetre kényszerítse a direktort a megál- apodás szigorú betartásara. így volna ez helyesen. És mégis azt látjuk, hogy a direktor kénye- kedve szerint irányítja a színi évadok idejét, tartamát és különösen a tartalmát. Régi darabokat szedeget elő csak azért, hogy újdonságait Szatináron mutathassa be. Rossz színészeket szed össze, akikkel csak a nagykárolyi szin- aadon mer kínlódni s Szatmárra már renovált :ársulattal állit be. Azonkívül a színházi pénzárnál tapasztalt rendetlenségek sem szűnnek neg. S mindebbe a szinügyi bizottság egy izóval sem avatkozik bele, hanem hagyja Hetest úgy kényuraskodi, ahogy csak neki tetszik. A szinügyi bizottságnak ez a tehetetlenlége onnan származik, hogy tagjai nem járnák .zinházba s igy intézői a viszonyoknak anél- ;ül, hogy ismerői is lennének. Már pedig ha z tovább igy megy, akkor nemsokára olyan ibsolutizmus fog uralkodni a színházban, hogy zt minden jó izlésü ember messze elkerüli, /lert, engedelmet kérek, az nem olyan dolog, lOgy ez van eladó s ha tetszik, jártok színházba, ,a nem, hát maradjatok otthon. Mert a holtan, ha nem adnak azt, amit kérek, akkor el- legyek egy másik üzletbe, de színházunk és zintársulatunk csak egy van s azt nem azért resztettük be a színházunkba, hogy azt tegyen, mit akar, hanem azért, hogy igényeinket ki- légitse. De különösen nem azért, hogy egy zindirektor avval merjen passziózni, hogy kö- önségünket Szatmár közönségével állandóan sszehasonlitgassa s ezt az összehasonlítást a igönhittebb arroganciával állandóan a nagy- árolyi közönség rovására döntse el. Már pe- ig eljárása teljesen ilyen. Tessék azt a szinügyi bizottságot úgy sszeválogatni, hogy tagjai hozzáértő, szigorú \ nberek legyenek, a kik tudják a szeszélyes ■ ;azgatót kordában tartani, ellenőrizni és kö- 1 lességeinek teljesítésére kényszeríteni, vagy < ;dig kiadni neki az obsitot, ha nem akar urat merni maga fölött. De feltétlenül olyan em- t írek legyenek a szinügyi bizottság tagjai, a i k legalább annyit megtesznek, hogy eljárja- c ik abba a színházba, a melynek gondozói és c egfigyelik azt a társulatot, melyet az igények- J k megfelelően kormányoztok kellene. V ;t HÍREK. 1“ n Kinevezés. Pókász Bélát, a helybeli kath. :- főgimnáziumnál ideiglenesen alkalmazott tanárt, g i a vallás- és közoktatásügyi miniszter a losonci n állami főgimnázium rendes tanárává nevezte ki. s Elhalasztott estély. A helybeli Oltáregylet a 1 hó 20-ára hirdetett estélyét f. hó a 27-én fogja megtartani a Városi Színházban, e Jegyek elöjegyezhetök Szentiványi Béla oltár- t egyleti igazgatónál. t A Nagykároly! Kölcsey-Egyesület leg- I utóbbi választmányi ülésén elhatározta, hogy . h.vonta egy — ismeretterjesztő — felolvasást , fog tartani. Az első felolvasás ma délután 6 . órakor lesz a városháza nagytermében. Megnyitó beszédet mond Cseh Lajos, ügyvezető alelnök. Felolvasást tart Suták István, lapunk szerkesztője, az egyesület titkára. Énekszám: i előadja a Dalárda. Az egyesület tagjai belépő . dijat nem fizetnek, másoknak a kész kiadások fedezésére 50 fillért kell fizetni. Elhalasztott közgyűlés. A nagykárolyi Nőegyletnek f. hó 13-ikara hirdetett közgyűlése a Zeneműkedvelők matinéja miatt elmarad . s f. hó 20-án vasárnap lesz megtartva. Zenemükedvelők matinéja. A „Nagykárolyi Zenemükedvelők Egyesülete“ folyó hó 13-án, vasárnap, d. e. fél 12 órai kezdettel a polgári leányiskola nagytermében matinét rendez. Belépő-dij 1 korona. Műsor: 1. Kossuth- nyitány (Kerner Jenő.) Előadja a zenekar Vi- tek Karoly vezetése mellett. 2. Hermann László zeneszerző, hegedűművész, szatmári zeneigazgató legujabb szerzeményei: a) Ballada; b) lntermezzó; c) Szerenád. Előadja zongorán a szerző. 3. Apród dal a „Hugenották“ czimü operából (Meyerbeer). — Énekli özv. Ticsénszky Lajosné Vitek Károly zongora kísérete mellett. 4. Hermann László zeneszerző, hegedűművész legujabb szerzeményei: a) Fantasztikus Scherzo ; b) Románcz; c) Magyar hangulatkép. Előadja zongorán a szerző. 5. Magyar táncz. (Brahms) I. és II. Előadja a zenekar, Vitek Károly egyesületi karnagy vezetése mellett. Áthelyezés. Halász Dániel helybeli és Jakabovits Andor debreczeni vasúti hivatalnokokat a Máv. debreczeni üzletvezetősége kölcsönösen áthelyezte. Műkedvelő előadás. A helybeli Zenemükedvelők Egyesülete, a helybeli műkedvelők közreműködésével a jövő hó folyamán nagyszabású műkedvelő előadást rendez. Szinre kerül a „Piros bugyelláris“ czimü népszínmű. A darabban a szereplést Ticsénszkiné Obhoiczer Margit és Jenzer Mihályné, Kálnay Gyula, Demidor lgnácz, Darabant András, Tremba Márton, ifj. Somossy Miklós, Popity Károly, Csanálossy József, Kemény Alajos és Veres Tibor vállaltak el. Figyelmeztetés. A vármegyei legtöbb adófizetö-bizottsagi tagok összeállításának alapjai képező adóhivatali kimutatások holnaptól kezdve 8 napon át Szintay Gábor vármegyei aljegyzőnél' megtekinthetők. A városi képviselő választásra jogosított választóinak névjegyzéke a kiküldött választmány által folyó évi november hó 16-ik napján délután 3 órakor a városházánál Néma Gusztáv városi közigazgatási jegyző hivatali helyiségében, nyilvánosan fog egybeállittatni. Államsegély. A földmivelésügyi miniszter i tél folyamán tartandó gazdasági háziipari anfolyam s ezzel kapcsolatosan a már kiképzett munkások téli foglalkoztatása költségeire /árosunknak 1600 korona államsegélyt engedélyezett. Alapítás. Nagykárolyi vas- és lemezáru ryár részvényt írsaság ezég alatt egy uj vállalat ran alakulóban városunkban. A részvénytársaság 000 drb. részvénynyel alakul, melyből 700 Irb. részvényt egy érdekeltség átvett és igy :sak 300 részvény bocsáttatik aláírás alá. A ;yár egyelőre 40 munkás családot telepít meg 'árosunkban és életre való produktumokat fog észíteni, miért is az eszme minden tekintetben rdemes a pártfogásra. Az uj kórház. A helybeli közkórház uj pülete f. hó 27-én adatik át ünnepélyesen zndeltetésének, ugyanekkor leplezik le néhai r. Áldor Adolf volt igazgató-főorvos és néhai r. Doby Zsigmond volt kórházi orvosnak ínzer Mihály által festett, szépen sikerült arcz- épét.
