Északkeleti Ujság, 1910 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1910-01-29 / 5. szám

5. szám.

ÉSZAKKELETI ÚJSÁG.

3-ik oldal.

Ha végig nézünk a konczokon, a mit a kormány adott, alig látunk mást, mint 48-ast e ekben részesülni. Az egész alkotmánypárt és néppárt egy pir kisebb rendjellel lett kielégítve, a mit az illetők a szabadelvű párti kormánytól is megkaphattak volna. A püspöki és kanonoki kinevezéseket hozza fel Adler Adolf ur. Engedelmet kérek, de ezen állásokra tudtommal csak katholikus pap conczurrálhat, ezek között pedig más 48-as, mint egy nehány nagyon is kifogásolható alak nincs s igy tekintve, hogy az alkotmánypártnak abszolúte nincs hive a katholikus klérusban legfeljebb a szabadelvűek jöhettek volna szóba, kiket pedig talán Adler Adolf ur sem látott volna szívesebben vagy legalább nem igen vallaná ezt be.

Én csak egyet kérdek Adler Adolf úrtól: Miért nem kapta meg a néppárt azt a 6—-7 főispánságot, a mi őt számarány ínál fogva megillette volna és ha nem kapta meg, lehet-e a kormányhatalom igazságos megosztásáról beszélni, lehet-e tisztességgel és joggal kívánni, hogy a kapzsi társat az ember jobban segítse, mint a mennyire épen kötelezve van. Én a magam részéről faképnél hagytam őket, a mint perfideájukról és arról meggyőződtem, hogy nem elvekért, de hatalomért küzdenek és semmit sem sajnálok jobban, mint azt a küzdelmet, a melyet velők a szabadelvüpárttal szemben folytattam.

Nemestóthi Szabó Albert.

HÍREK.

Vármegyénk február hó 8-án a vármegyeháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart.

Eljegyzés. Dr. Horthy István, ilosvai kir. közjegyző a múlt héten jegyet váltott Péchy László műszaki tanácsos, az Ecsedi-láp Iecsa- poló-társulat igazgató főmérnöke és neje leányával, Ilonkával.

Áthelyezés. A főispán Bárth István tb. szolgabirót a vármegyei alispáni hivatalhoz a közszolgálat érdekéből áthelyezte.

Esküvő. Lonkay Gyula Ecsedi-lápi tisztviselő a napokban tartotta esküvőjét Balogh Margit polgári iskolai tanítónővel.

Az Oltáregyesület estélye. A helybeli Oltáregyesület vasárap, folyó hó 23-án tartotta január havi estélyét. Sok kedves estét szerzett már az Oltáregylet városunk közönségének, de ilyen sikerült estélye talán még nem volt soha. Minden alkalommal elmondjuk rá, hogy ez

Golgotáit, a roham sziklafalait, ő biztat: esto vir, férfi légy, Istenedben és nemes erődben bizó ember légy.

És ha az erkölcs jellem vonásait, a füg getlenséget, igazságosságot, bátorságot, jóságot tekintem, eme nagy tulajdonoknak központjába múlhatatlanul bele kell állítanom lelkemnek ítélkező, vezérlő és parancsoló erejét, lelkiismeretemet. Függetlenebb, igazságosabb birót, el- szántabb tanácsadót, mint a lelkiismeret, jobbat, mint a jó lelkiismeret, ki talál ? A jó lelkiismeret az egyénnek legszebb vonása, a becsület fészke, a kagyló gyöngye, a kristály je- gecesitő ereje, a jellem magva, az élő fának duzzasztó, gyümölcsöztető nedve.

Milyen bensőség és milyen bölcsesség van tehát a régiek szavában: habita tecum, önmagadban lakozzál, itt keresd boldogságod alapjait és eszközeit. Te, ha aharsz lenni, egy világ tudsz lenni, birád, vezéred, bátorságod, vigaszod önmagadnak, de csak — lelkiismereted által.

És milyen imádandó az Üdvözítő igéje, aki figyelmeztet arra, hogy bennünk az Isten országa van, a kegyelem, a tisztalelküség országa, az áldozatos élet ereje, a jövendő élet termőföldje, de csak ha jónak megtartottuk — lelkiismeretünket.

És itt már a legtisztább levegőben vagyunk : a keresztény és vallásos lelkiismeret birodalmában, jó magasan az élet szeplősitő ala- csonyságai felett. Engedjék meg azonban tisztelt Közönség, hogy ebben a levegőben, ahol élek s élni akarok, most ne időzzem. Nekem ma és itt, ünnepnapunkon, egyenesen a csúcsok kristályos levegője kell: ma a, felmagaszvolt a legjobb s a következő alkalomra mégis fényesebbet, nagyszerűbbet, impozánsabbat tud alkotni a fáradhatatlan rendezőség. Az estély részletes lefolyása a következő volt: Pontban 6 órakor, amikorra az estély hirdetve volt, felgördült a függöny s megjelent Vargha László ur, hogy eljátsza a műsor első pontját a „Magyar nóták“-at. Játékával óriási hatást ért el s a közönség sokszor megismételtette a művészi hegedüjátékot. A második pont s az est fénypontja dr. Wolkenberg Alajos ünnepi előadása volt. A magas szárnyalásu beszéd, melynek dicsőítésére szavakat sem találunk, lapunk mai számának tárczarovatában olvasható. Megszereztük, hogy azok is élvezhessék, akik nem hallották. A műsor harmadik pontja Gáspár Nica, a városunkban már oly előnyösen ismert bájos zongoraművésznő játéka volt. A művészi zongorajáték óriási hatást ért el s a fiatal művésznőt lelkes óvátióban és tapsban részesítette a közönség. Ezután Popity Károly, polg. isk. tanár, Kerekes Erzsiké, Hetey Józsa és Nagy József helybeli műkedvelők adtak elő egy „Fotográfia“ cimü egy felvonásos ügyes kis vígjátékot. A szereplők nem is úgy játszottak, mint dilettánsok, hanem mint hivatásos színészek. — Ilyen színpadi otthonosság, előadói ügyesség néha színészeknél is is elkelne, mint a milyent a felsorolt műkedvelők ez estén produkáltak. Kerekes Erzsiké, Lombyné bájos és kedves megszemélyesítője s az ügyes Hetey Józsa, valamint a férfiszereplők is osztatlan elismerést érdemelnek. Ezután ismét néhány dalt adott elő Vargha László ur az előbbiekhez méltó játékkal és hatással. A kitünően sikerült estélyt egy pazar fényű, csodaszép melodráma fejezte be. Rákóczi lobogója (Képessy Viktor) szavalta Szentiványi Béla kegyesrendi tanár. A szavalatban elmondottakat játszották, illetve megszemélyesítették: Janitzky Imra (Czinka Panna), Tremba Mártonné, Popity Károlyné, Nábróczky Mariska, Gorzó Erzsiké és Emma, Peroutka Micike, Papp Leonka, Dr. Papp Kornél, dr. Falussy Lajos, Leitli János, Csáky Gusztáv, Ruszti Gyula, Müller Ferencz, Müller Miklós, Reszler Antal, dr. Josits Miklós, Tóth Ernő, Serly Ferencz és Nagy József, ügy a szavalat, mint az előadás csodaszép volt. A közönség perczekig átszellemülve csodálta a szép élőképet, aztán óriási tapsviharral mondott köszönetét a fáradhatatlan rendezősgnek és az előadó műkedvelőknek. Egy feledhetetlen, kellemes est emlékével vonult át a közönség a szereplőkkel együtt a „Magyar Kirá!y“-kávé- házba, ahol társasvacsora és reggelig tartó tánc fejezte be a ritka szépségű estét.

tosult leíkiismeret a jeligém, gondolatom eleje, szavamnak vége.

Tisztelt Közönség! Az Oltáregyesület nagyszerű céllal működik a világban. Az a gondolata, hogy az Ur szentélyét ékesítse, a titkos mély Szentség villogását minél messzebb vigye az újkor Ninivéinek és Babilonjainak mérget osztó levegőjén, porán, szemetjén át a lelkekbe. Ha csak azt ismerné célnak, hogy a sz. oltárok ékességét szaporítsa, az Urnák ruhatárát gazdagítsa, ebben sok volna a csillogás, talán a hiúság is, — az Urnák emberieteket kell ékesítenie, nevelnie az Urnák számára! Ez a valódi gondolat és ebben van a lelkiismeret felmagasztositása.

Kérem, törekedjenek arra, hogy felvirágoztassák a lelkiismereteket. Tegyék a lelkiismereteket azzá, aminek Isten adta: vezérré a gondolkodásban, bíróvá a cselekedetekben, neveljenek általa jellemeket! Tegyék a lelkiismereteket olyanokká, hogy méltók legyenek az Ur imádására: gyengéd, büntelen, rendíthetetlen hatalmakká! Magasztositsák fel és tegyék uralkodóvá a lelkiismereteket a szeplőtelenség és a tökéletességre való törekvés szeretete által ! Hogy ártatlan szüzek, romlatlan ifjak, hű édesanyák, tiszta lelkű és tiszta vérü édesatyák, akikben felmagasztosult a lelkiismeret, környezzék az oltárt és töltsék be a világot, — ez az Urnák a gondolata, akarata.

Az Ur akarata! Lehet-e ennél nagyobb törvénye a világnak?

Eljegyzés. Szombati János budapesti technikus a múlt napokban váltott jegyet városunkban Griszháber Albert polgártársunk leányával, Annával.

Á Dalegyesület serlegavatása. A helybeli Dalegyesület — mint már jeleztük — február 2-án tartja serlegavató hangversennyel egyhekötött estélyét, melyre a következő szövegű meghívók bocsáttattak ki: „Meghívó. A nagykárolyi Dalegyesület 1910. február hó 2-án szerdán, a Polgári olvasókör nagytermében felavatja a kecskeméti országos dallosünnepen nyert ezüst serlegét, mely alkalommal a hangversenyt követő vacsorán a felavató beszédet főtiszt. Récsei Ede kr. házfőnök, a Dalegyesület elnöke tartja. Ezzel kapcsolatban a Dalegyesület Lugossilréna szatmári színház szoub- rette énekesnője közreműködésével tánccal egybekötött nagyszabású hangversenyt rendez, mely ünnepségre kívül címzett urat és b. családját tisztelettel mevhivja a rendező-bizottság. Belépődíj : Páholy 8 korona, személyegy 2 K, karzatjegy — mely a terembelépésre azonban nem jogosít — 1 korona. Felülfizetéseket köszönettel fogadunk és hírlap utján fogunk nyugtázni. A zenét az estélyen Fátyol Józéi jóhirnevü zenekara szolgáltatja. Jegyek előre válthatók»: Csókás László és Kovács György urak üzletében. Műsor: 1. „Sir a nóta“. Révffy G.-tól. Énekli a Dalegyesület. 2. „Stefánia Gavotte“. Cibulkától. Előadja a zeneműkedvelők egylete. 3. Szavalat. Előadja Kölcsey Béla ur. 4. Ének. Előadja Lugossi Irén urhölgy, a szatmári színház szoubrette énekesnője; zongorán kiséri dr. Egeli Imréné úrasszony. 5. Tambura szóló. (Fráter nóták) Előadja Csernovits József ur. 6. „Kártya négyes“, Magurányitól. Előadják Széchenyi Lajos, Müller Ferencz, Csepreghy Antal és Serly Ferencz urak, Dalegyleti tagok. 7. „Intermezzo“. Cavalleria Rusticana c. operából Mascagnitól. Előadja a zeneműkedvelők egylete. 8. „Üdvözlőkar“. Szent-Gály Gy.-tól. Énekli a Dalegyesület, zongorán kiséri dr. Egeli Imréné úrasszony.

Halálozás. Özv. Fok Ignáczné szül. Müller Karolina f. hó 24-én élte 82-ik évében elhunyt. Temetése szerdán délután volt nagy részvét mellett.

A helybeli izr. Nőegylet által február hó 1-én a városi színházban megtartandó hangversenynyel egybekötött teaestélyének a részletes műsora: I. rész. 1. Felolvasás, tartja Dr. Melinda László. 2. „Lohengrin“ zongorán előadja Váczi Jolánka. 3. Dalok, a) Szirmai „Búcsú levél“, b) Cerkovitz „Csömpdal“. c) Monk- ton „Tánczváltozatok“. d) Kálmán „Dal a csó- kos Juliskáról“, e) Lasky „Jótékonyság“, előadja Kornai Berta a budapesti Vigszinház művésznője. 4. Szavalat, előadja Wessel Böske. 5. Czimbalom játék, előadja Weinberger Ilona, hegedűn kiséri Varga László. II. rész. 6. Ku- rucz dalok, tárogatón előadja Kaufmann Sándor zongorakiséretével Zoltán Imre. 7. „Boszorkány dala" Wildenkruchtól, szavalja Sipos Zoltán, a Szatmár—nagykárolyi színház tagja. 8. Varga László hegedüjátéka, zongorán kiséri Vác i Jolán. 9. Dalok, a) Szirmai „Falusi kis leány Pesten“, b) Kálmán „Dal a moziról“, c) Grieg (Ich liebe Dich“), előadja Kornai Berta, a budapesti Vigszinház művésznője. A hangverseny után teaestély lesz a Polgári olvasókör nagytermében, melyre a hangverseny jegyei szolgálnak belépti-jegyül.

Óvodamegnyitás. A helybeli II. számú állami óvoda, mely az óvónő gyermekének betegsége miatt még dekzemberben bezáratott, az eszközölt tisztogatás és desinficiálás után f. hó 31-én megnyittatik.

Az eszperantisták helyi csoportja hétfőn este alakult meg. A csoportnak ezideig 50 tagja van. Csoport-főnökévé Somossy Miklósné lett megválasztva. Előadó tanárok: Récsei Ede kegyesrendi házfőnök és dr. Antal István ügyvéd. A tanfolyamon 4 korona lefizetése ellenében bárki részt vehet. A jelentkezők oktatásban részesülnek, tankönyveket és egy eszperantó folyóiratot kapnak. Jelentkezni a csoport főnöknőnél lehet.

A nagykárolyi Polgári Olvasókör rendes közgyűlését 1910. február hó 13-án délután 3 órakor tartja meg saját helyiségében.

A nagykárolyi Kölcsey-egyesület Mik- száth-estélye. A helybeli Kölcsey-egyesület Mikszáth-estélyét ma tartja a vármegyeháza dísztermében. A műsor a következőkép állíttatott össze: 1. Bevezető előadás Mikszáth Kál-