Északkeleti Ujság, 1910 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1910-10-15 / 43. szám

>?;'• / V II. évfolyam. _____Nagykároly, 1910. október 15. 43 . szám. Északkeleti újság. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre ........... Félévre Negyedévre _^mtóknal^gcsiévr^ 8 korona. 4 „ 2 „ 5 „ .,, Felelős szerkesztő: NEMESTÓTHI SZABÓ ALBERT dr. Szerkesztők : Suták István Csáky Gusztáv. = MEGJELEIIK HÍVBEN SZOMBATOI. = Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA* R.-T. NAGYKÁROLY.) = Hirdetések ugyanott vétetnek fel. — Nyilttér sora 40 fillér. . A portugál forradalom. Mánuel király megkapta a mit ke­resett. Addig kaczérkodott a szabadkő­művesekkel, addig rombolta le maga körül a konzervativizmus és katholicizmus biz­tos támaszait, mig egy szép napon arra ébredt, hogy: barátai levetették monarchi­kus álarczukat és a respublikát éljenezve taszítják le a trónról. Kormánya volt az árulás feje. A monarchista ezredeket mind elhelyezte Liszabonból és megrakta a vá­rost olyan katonasággal, a mely köztár­sasági érzelmű volt és az ugyanilyen ér­zelmű legénységgel bíró két hadihajót rendelte a főváros partjára. A vezető sze­replők, a főhivatalok mind szabadkőmű­ves áíarczba bujt republikánusokkal let­tek betöltve. így történhetett, ^hogy ,egy éjen ur lett a forradalom a. törvényes rend felett és jóformán egy hatóságsem akadt, mely esküje szerint a jogrendet védelmezte volna. Bepillantást enged ez abba az ak­namunkába, a melyet a' szabadkőműves titkos szervezetek fejtenek ki. A hülyék intézetébe való az az ember, a ki a tö­rök és portugál események után is azt hiszi, hogy jótékonysági és nem politi­kai czélt szolgálnak. Az egész müveit vi­lág alá van általuk aknázva és a hol ez eléggé sikerült, máról holnapra tudnák úrrá lenni a rövidlátó uralkodóház, a ké­születlen egyház, az indolens nemesség és a szervezetlen falusi parasztság felett, mert ezen államfenntartó elemek felébe akarják álmodozó szabadtadásalk, lelkiis­meretlen üzletembereik és nagyvárosi cső­cselékük uralmát emelni. A közvetlen tanulságot a spanyol királynak kell meríteni az eseményekből. Ő vette most üldözőbe azt a katholikus egyházat, mellyel országa a múltban és jelenben annyira össze van forrva. Ő in­dít háborút fegyvertelen barátok és apá- czák ellen, hogy annak a Ferrer tanít­ványainak kedvére tegyen, kik a király gyilkosságot hirdetik és meg is kísérlik. Az ő miniszterelnöke és bizalmasa és a Cánalejás, akinek működése veszedelme­sen hasonlít portugál kollegájához is Így árulása is ha alkalom kerül reá hasonlí­tani fog. Kíváncsian lesi a világ meddig terjed az uralkodók rövidlátása. De becses tanúságok vonhatók le mindenütt, még nállunk is. Nézzük csak a liberális sajtó magatartását. Egyetlen elítélő szava sincs a forradalom ellen. Egyetlen egynek nem jut eszébe kifejezni megütközését azon, hogy az erőszak rom- badönti egy ország törvényes rendjét s alkotmányát, hogy katonák és tisztvi- é selők esküszegőkké válnak. Mégcsak az udvari tanácsos Rákosi Jenő lapja sem találja illőnek a monarchiát védelembe venni és az erőszakot és árulást úgy méltányolni, a hogy megérdemli. Egy dynastikus érzelmű emberre megdöbbentő az a nyílt gaudium vagy legalább titkos öröm a mit a magyar liberális sajtó érez ez uj köztársaság keletkezése felett. Kár, hogy az udvarnál nem olvas­nak újságot, mert nagy épülésükre szol­gálna, hogy hogyan képviseli a dynas­tikus álláspontot a nemzeti munkapárt sajtója az Újság, Pester Loyd, Budapesti Napló stb. Ezek az urak kik magyar nemzeti kérdésekben oly lojálisak nem­zetközi republikánus: testvéreik érdeké­ben más álláspontra helyezkednek, mert ez a lojalitás nem szükséges az udvari körök rövidlátása folytán a jutalom, czim és húsos fazék elnyeréséhez, e téren -te­hát le lehet vetni á báránybőrt és együtt üvöiteni a többi egyház £s király evő farkassal. A várható tanúságok miatt a mo- narchista konzervatív és klerikális ele­meknek örülni kell a pörtugai forradal­mon. Nagyon is nyílt és erős leleplezése volt a szabadkőm íves titkos munkának és így alkalmas arra, hogy sok uralko­dónak és állam-férfiúnak kinyissa a sze­mét. A katholikus egyház nehéz napokra lehet elkészülve, sok tagja fog vértanu- ságot szenvedni, de a tapasztalat szerint az ilyen csak javára van az egyháznak és a vértanuk vére termékenyíti számára a ta­lajt. Megtanulják talán végre a román népek katholikusai is, hogy az egyháznak magának kell hadsereget szervezni a nép­ből, mint a1 germán országokban van, mert az állam vagy nem akarja, vagy nem tudja az erőszak ellen megvédeni. Nállunk pedig talán ismét belátja nehány ember, hogy szemben a budapesti re- dakcziók minden nekünk szent és nemes dolgot lábbal tipró hadával szemben itt volna végre az idő a konzervatív ke­resztény sajtó megteremtésére Megyei politikai élet. Szatmárvármegyének függetlenségi pártja egy nagy hazugságon épül fel, ami nem is csoda a Wekerle ministerelnöksége és a Falussy főispánsága után. Azt hazudják egymásnak a párttagok, hogy egy elnök van, pedig két sőt három pártot is képeznek. És ezt nagyzási mániából teszik, mint az üzlettársak akik köl­csönösen utálják egymást, de azért nem válnak szét, nehogy az üzlet nagyságából és fényéből veszítsen. Oly sok áldozatot hoztak már a múltban politikai üzletük érdekében annyi min­dent felfüggesztettek, kikapcsoltak és helyre akasztottak, annyira gyakorolták azt, a mit előbb bécsi lakáj szolgálatnak hívtak, hogy most ez a kis hazudozás; ez a kis elvekkel való komé- diázás fel nem tűnik nekik. Mit szóljon ahoz oly ember, a ki a poli­tikai tisztességre ad, hogy egy Szálkái Sándor, Falussy Árpád, Jármy Béla, kik a Kossuth párt tagjai, elfogadnak egy oly alapot és letesznek egy olyan politikai hitvallást Szatmárvármegyé- ben, a melyet Budapesten nem vallanak, vagy, hogy Luby Béla, Papp Béla, Madarassy Dezső, akik Justhoz csatlakoztak, e pártban megmarad­nak, de itthon pártjok kordiális elveit például az általános választójogot szegre akasztják? Csakugyan érthető, hogy ilyen társaságban nem siet aktiv részt venni a nagykárolyi kerület képviselője. Ily helyzetben a Mungó tábor nagy gyö­nyörűségére az épületes családi jelenetek egy­mást érik a függetlenségi párton. Tanúi voltunk nemrég annak, hogy Fehérgyarmaton a párt­elnök kapott ádáz ellenjelöltet saját pártjából és heteken át az elvtá.rsak elvtársi szeretettel ciró­gatták egymást a lapok hasábjain és feljelenté­sek papirivein. Láttuk Falussy elvtárs ellen Karczagon zsidó nemzeti háborút vezetni Ke­lemen Samut. Gyönyörködhettünk azon szép egyetértésben, amely a Kossuth Lajos prog- rammja alapján egy magasztos czél érdekében küzdő díszes sereget jellemzi. Most megint egy érdekes felvonás követ­kezett 12-én a pártgyülésen. Falussy hü gaz­dija, amely megyegyüléseken oly szépen torkolt j le gazdája érdekeben minden hazafias indít­va ny t Madarassy Dezső, Luby Béla, Rácz Ele­mér, Szarka Andor, Világossy Gáspár, Sárközy Andor egy titkos kohfereutiát tartottak volt Luby Géza elnökük ellen. Azt kifogásolják, hogy nem jött Cseagerbe korteskedni, mintha ez nem természetes revanche volna azért, hogy a Majos ügyben elvűkét, saját határozatukat és elnöküket cselben hagytak és Falussy gaz­dájuk lapja piszkolódásainak odadobták. Ezen aknamunka arra indította Luby Gézáit, hogy felolvassa a főispán levelét, melyben ez kijelenti, hogy köztük paktum nincs és ellenjelöltet csak azért nem állít mert kilátástalannak véli a küz­delmet. Ezt a szeretetreméltó hátbatámadást ezzel kiparirozta Luby Géza. Más kerületekben tör­tént Kossuth párti paktumokat, miután nem a Luby Géza személye forgott szóban már, régen mosolyogva és szó nélkül nyelték le a derék Justhosok. Erre Luby Gézáék kezdtek támadni és egy Nagy Endre nevű párttaggal Jármy Béla kirekesztését indiívanyuzfatták, mintha azon alapon, amelyen ezt tenni akarták nem mind­járt a párt felét ki kellene rekeszteniök. Nem is igen tetszett a consequentia ilyen levonása és Boros Lajos sietett is egy ügyes formulával az egységen ejtett eme sebet begyógyítani sőt, úgy haitik, hogy a személyes politikai különb­ség híres distinktiójanak — mely már annyi pártegységet megmentett — ügyes alkalmazá­sával, még a Luby Géza és Jármy Béla kéz­fogásáig is eljutottak. Erre egy igazán barátságos oldaltámadás jött Falussy Árpád részéről. Szinte magunk előtt látjuk mint legszeretetreméltóbb mosolyá­val Luby Gézára rakott bók után szólva eljut azon concluzióig, hogy Pestről nem lehet a pártot vezetni. Akik gondolatolvasáshoz értenek, azok kitalálták az el nem mondott folytatást, hogy Érendrédnél alkalmasabb pártelnöki szék­hely nem lehet. Az ellenséget le lehet győzni de a barát­tól mentsen Isten! Ez a közmondás be is tel-

Next

/
Thumbnails
Contents