Északkeleti Ujság, 1910 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1910-09-24 / 40. szám
38 szám. 3-ik oldal. tőén fognak megemlékezni a csattanóról, hogy a bíróság a felhozottakat mind rágalmaknak minősítette és a rágalmazó Zipperer urat két heti fogházra Ítélte. A X. Katholikus Nagygyűlés. A X. Katholikus Nagygyűlés védőségét a Püspöki Kar tagjai közül ujabban Batthyány Vilmos gróf püspök, nyitrai apostoli adminisztrátor a következő levélben fogadta el: A Katholikus Nagygyűlések a katholikus hithüség és összetartás hatalmas előmozdítói, az egyházhoz és annak intézményeihez való ragaszkodásnak és szeretetnek hatékony élesztői lévén, örömmel üdvözlöm az Országos Katholikus Szövetségnek a X.-ik Katholikus Nagygyűlés rendezéséről folyó évi augusztus hó 3-án kelt értesítését és készséggel fogadom el a nekem, mint a püspöki kar egyik tagjának felajánlott védnökséget. A rendezés költségeire 200 koronát mellékelvén, kérem Excellenciádat, fogadja kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását Batthyányi Vilmos gróf s. k. püspök, apostoli adminisztrátor. Csáky Károly gróf váczi püspök az Országos Katholikus Szövetség elnökségét a következő levélben értesítette a védőség elfogadásáról : A nagytckintetü Elnökségnek a f. évi november havában megtartandó X.-ik kath. nagygyűlésre szóló meghívását örömmel fogadtam s mint a kath. öntudat ébresztésének leghatha- tósabb eszközét minden tőlem kitelhető módon előmozdítani kívánom. Az évenkint tartani szokott kath. nagygyűlések nemcsak alkalmat nyújtanak, hogy a kath. Magyarország nyilvánosan is megvallja hitét a világ előtt, mely nagyon is hajlandó kétségbe vonni híveink vallásos meggyőződését, hanem egyszersmind forrásaivá lettek azon üdvös eszméknek és intézményeknek, melyek hivatva vannak az éd s hazánkban is felburjánzó kóros áramlatoknak gátat vetni. Kívánom hogy a keresztény eszmék győzelméért tiz év előtt megindult s azóta évenkint megújuló lelkes mozgalom az idén is az előbbiekhez méltó eredménnyel járjon édes hazánk javára, Szentegyházunk dicsőségére. A felajánlott védnökséget a nagyméltó- ságu püspöki karral egyetemben a legszívesebben elfogadom, a dologi kiadások részbeni fedezésére pedig postautalványon 200 koronát küldök az Országos Katholikus Szövetség czi- mére. A nagytekintetü Elnökség üdvös tevékenységére s a nagygyűlés munkálataira az Isteni kegyelmek zálogául püspöki áldásomat küldve maradok kiváló tiszteletem őszinte nyilvánításával Csáky s. k. püspök. A X. Katholikus Nagygyűlés védőségét Radnay Farkas besztercebányai püspök, disz- elnökségét pedig Eszterházy Miklós Móric gróf fogadták el s erről az Országos Katholikus Szövetség elnökségét a következő levelekkel értesítették : Közéletünk folytában minden nap, minden óra újabb és újabb mozzanatot vet fel, mely arra indit, hogy a Kath. Nagygyűlésnek ez idén is megtartásáról s kitűzött napjairól Excellen- ciád kegyes értesítését a teljesült vágy örömével üdvözöljem. Hiszen a legtárgyilagosabb szemlélés sem tudja szépíteni, vagy épen tagadni azt, hogy az ellenfél immár ellenségünk lett; hogy minden megmocczanásunkaí gyanúsító és népszerütlenitő lárma követi; hogy lelkiismeretünk megnyilatkozásai is pellengére ál- litvák; ellenben közhasznú munkásságunk té- nyeire ügyet sem vetnek. Mindegy. Rajta kell lennünk és remélnünk, hogy a mostani Kath. Nagygyűlés, az eddig is példásan tanúsított kér. szeretet, türelem, jog- és tulajdontisztelet szellemében, a kath. öntudat hivebb ápolását, a hitből éles, bátrabb nyíltságát, a testvéries együttérzés meg összetartás hatékonyabb erőit, szóval a védekező és épitő munkásság bővebb tetteit fogja eredményezni. Mert bátorság és munka nélkül sikerre nem számíthatunk. Az ezen czél felé törekvés támogatásául kötelesség- szerüleg is elfogadom a felajánlott védnöki tisztet; mig részvétjegyemet az Igazgatósághoz egyidejűleg áttett háromszáz koronával váltom meg. Fogadja Nagyméltóságod és Elnöktársai szent ügyeink fölkarolásáért nagy köszönetem s mindenkori mély tiszteletem nyilvánítását. Radnay Farkas s. k. beszterczebányai püspök. Igaz örömmel vettem Nagyméltóságod nagybecsű átiratát, melyben a X. Katholikus Nagygyűlés egyik diszelnökségének elfogadására felkérni méltóztatott. Manap, midőn egyrészt a vallást tisztán, mint az egyesek magánügyét és annak gyakorlását és érvényesítését csupán csak az ember ingadozó és tétovázó érzelmeitől függőnek tekintik, de másrészt szent Egyházunk örök tanait az emberi ész gőgös elbizakodottságával bírálják meg, kétszeresen is szükséges, hogy minden hithü kathóli- kus oda törekedjék magatartásával, példaadásával és minden, a rendelkezésére álló erejével saját működési körében vallásunk tanainak társadalmi utón való érvényesítést előmozdítani addig, amig más utón a közállapotaink keresztény irányban való fejlesztése és átalakítása nekünk nem sikerült. Midőn tehát a diszelnökséget elfogadom, csakis kötelességszerü hitvallást tenni vélek. Nagyméltóságod buzgó törekvésének a legékesebb sikert kivánvá, ide- mellékelem a Nagygyűlés anyagi kiadásainak némi fedezésére szánt szerény adakozásomat. Őszinte tisztelettel: Gróf Esterházy Miklós Móricz s. k. Zichy Gyula gróf, pécsi püspökis el fogadta védőségét el s erről az Országos Katholikus Szövetséget a következő levélben értesítette: Katholikus Nagygyűlésében el nem vitatható bizonyságot látok azon igazságra, hogy a keresztény erkölcsi és szellemi erő ismét nem csak az eszmék világára szorítkozik, hanem hivalkodás nélkül a tettek mezején teljesiti önfeláldozó munkáját mindazon áramlatokkal szemben, melyek igazaink megcsúfolására és lerontására értékesítik pártütő szerveiket. Erős meggyőződésem, hogy a X. Katholikus Nagygyűlés is egyrészről minden intézmény iránt, melyet ez ideig életre hivott, fokozottabb érdeklődést kelt, másrészről ujjabb életerős tettek nélkül sem fog szűkölködni. Mindenekelőtt szívesen hiszem, hogy teendőink között ez alkalommal is különös érdeklődés tárgya leend a keresztény alapon nyugvó együttműködés szüksége, mely igazságunk és tiszta törekvéseink érvényesülésének elengedhetetlen feltétele, s mely hivatva lesz visszaszorítani a nyers erőt és vakmerőséget azon téren, melyen ellenfeleink immár nagyhatalommá nevelődtek. Midőn ezen meggyőződéssel Nagyméltóságodnak az Orsz. Kath. Szövetség nevében hozzám intézett nagybecsű sorait koszom, az 1910. évi november hó 13—15-ig Budapesten tartandó X. Katholikus Nagygyűlés társvédősé- gét elfogadom s a Nagygyűlés munkásságára Isten áldását kérve az előkészítéssel kapcsolatos költségekre 200 koronát utalványozok. Zichy Gyula gróf s. k. pécsi püspök. Prohászka Ottokár dr. székesfejérvári püspök a következő levélben fogadta el: Örömmel fogadtam Méltóságod értesítését az ez idei Katholikus Nagygyűlés előkészítő munkálatairól s megtiszteltetésnek vettem a felszólítást, hogy a Nagygyűlés védnökségét elfogadjam. A védnökséget ezennel szívesen elvállalom, s a magam részéről mindent megteszek, hogy a nagygyűlés sikereit biztosítsam Szívesen dolgozom ez irányban, már csak azért is, mert Katholikus Nagygyűlésekben a katholikus érzés egyik modern megnyilatkozási módját látom, ahol a nyilvánosság sajátos hatalmával lépünk ki jogaink s méltányos érdekeink védelmére. Lelkes öntudatból valók a kongresszusok, hol azok gyülekeznek, kik lelkesülnek és szeretnek s e lelkes szeretetüknek oly hangos kifejezést akarnak adni, hogy felébredjenek azok az alvó milliók is, kik körülöttünk eszménytelen letargiába a vallási közönybe merültek. E nagygyűléseken hangos lelkiismeret- vizsgálat, hangos önvád és erős fogadás, hangos eszmélődés folyik, hogy megtudjuk alaposan mindazt, amit érdekünkben nemcsak tudni hanem megtenni is kell. Amikor igy érdekeink _________ÉSZAKKELETI ÚJSÁG. fel karolására s jogaink védelmére s érvényesítésére buzdulunk, ugyanakkor nem csökken tiszteletünk más hiten élő polgártársaink iránt; mert senki jogát nem akarjuk elvenni, már csak azért sem, mert a magunkénak akarunk súlyt adni s elismerést szerezni eszményi törekvéseinknek ; már pedig súlyt saját jogainknak is csak úgy szerezhetünk, ha mások jogát tiszteljük s e tisztelet által másokat a tisztelet viszonzására buzdítunk. Meg vagyok győződve, hogy a katholiku- sokat ez érzület tölti el s e felfogás vezérli s azért méltán remélem, hogy az ez idei katholikus nagygyűlés is csak áldást hoz ránk, áldást, vagyis lelkesülésünket éleszti Krisztus s az egyház iránt s fokozza összetartásunkat nagy eszményeink praktikus és szocziális irányú érvényesítésére. Isten segítségét kívánom Méltóságod buz- gólkodásához, vagyok mély tisztelettel őszinte hive Prohászka Ottokár s. k. Szabadkőműves szellem a jogban, Nem elég a szabadkőmőves felfogásnak az, hogy eszközválogatás nélkül terjeszkedik a társadalomban, hogy minden figyelmet lekötő harezot indított az egyház, minden vallás és erkölcs ellen, — most már a jog ellen is kezd hadat indítani és furakodik be a §-ok közé. Még élénken emlékezetünkben van Székely Aladár, királyi ügyész, Magyarország igazságügyminiszterének fia, aki azt az éretlen stiklít engedte meg magának, hogy Pesten egy csőcselék élére állott izgatni a törvény ellen s lázitani egy perrendszerüen elitéit és kivégzett lázitó anarchista jó hire érdekében. Most meg egy Alföldy Endre nevezetű ur, aki a nagybecske- reki törvényszék elnöke, belekiabálja a tárna- dalomba, hogy az eskü az egy olyan hókuszpókusz, amikor „az emberek kezüket a szivükre téve babonás értelmű szavakat mondanak.“ így definiálja Alföldy az esküt és követeli, hogy az, mint felesleges és helytelen forma töröltessék a perrendtartásból. Az elnök úrról ezek után sejthetjük, hogy valamely páholy sötét zugában tölcsérezték belé a bölcseséget, különben nem blamálná magát efféle zöldségekkel, amelyekkel imponálhat holmi kezdő testvérek előtt, de komoly emberek előtt meg nem állhat. Hisszük, hogy az eskü komolyságáról, ünnepélyes és fontos voltáról felesleges itt bővebben beszélnünk. E nélkül is kitalálhatjuk, hogy a szabadkőműves elismerésre szomjazó elnök urnák miért fáj az eskü. Azért, — ugy-e bár elnök ur, — mert abban benne van az Isten, mert ilyenkor a legkömiyelmübb ember is megfontolja amit mond, mert Istenre való hivatkozással bizonyít a maga, vagy a más igaza mellett. Ez nem tetszik benne. Meg vagyunk győződve a felől, hogy az elnök ur hiába látná szívesebben Justitia komoly csarnokaiban a szabadkőműves skót ritusu harminezhárom fokos hókusz-pókuszokat, fanatikus vallás gyűlölete túlságosan gyönge ahhoz, hogy amit az emberiség és a jogi felfogás évezredek óta elfogadott, most kitörölje, \ agy csak meg is ingassa. Mindazonáltal mint a szabadkőműves szemtelenség netovábbját kissé meglepődve konstatáljuk, hogy egyes emberek, akiknek a jog sértetlen épsége fölött kellene ébren őrködni, milyen arczátlanul viszik be a páholyok sötét zugaiban felszedett maszlagot a jogba. * Ez alkalomból egy ugyancsak szabadkőműves jellegű tünetről kell még megemlékeznünk, amely szintén a jogban, de az Alföldy et comp. üres és hiábavaló kiabálásától eltérő és komolyabb formában, practice kezdi felütni a fejét. Az esküdtszékről van szó. Az esküdtszék határozottan demokratikus és még határozottabban korhadt és végelgyengülésben sírjához közeledő intézmény. Az a jogi „wirdsehaft“, a mit az esküdtszék mind gyakrabban és gyakrabban müvei, napról-napra kezd tarthatatlanabbá válni. A nagyobbrészt szabadkőműves szellemtől átitatott sajtó sem állja meg szó nélkül azt, ami a mostani esküdtszéki Ítéletekben történik.
