Északkeleti Ujság, 1910 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1910-08-27 / 36. szám

2-ik oída!. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG 36-ik szám. ezt öt előkelő komoly férfiú alapos tárgyalás után megteszi. De llát Erősdy ur liberális és mint ilyen szent és sérthetlen, legalább a ma­gyar sajtó szerint. Az általános választójog ligája megala­kult Szatmáron. A Szamos szerint 40 tagú vá­lasztmány is választatott, kiknek neveiről azon­ban bölcsen hallgata nevezett újság. Kiváncsiak vagyunk, miért? Talán nem olyan 40 névről van szó, a kikkel dicsekedni lehet, vagy úgy létezik e választmány, mint a nagykárolyi pol­gári radikális párt, mely Rozenfeld Zsigából és Sternberg Ottóból áll, de azért látogatott gyűléseket tart, vagy az illető urak csak titok­ban mernek lelkesedni, lévén a vármegyei és városi hatalom Tisza-párti és ellensége az ál­talános v riasztói jognak. Ez a bujkálás edit szabadkőműves tempó. A Nagykároly azt mondja nekünk, hogy nem ambíciója nyulakra vadászni. E nélkül is tudtuk, Rozenfeld ur, nogy a nyulbőrt szedni szokták. Luby Géza ur hozzánk Írott levelében tiltakozik múlt számunknak „Nagykárolynak“ czimü czikkében „magukat kortes czélból nagy katholikus pártiaknak valló Lubyak“ kiféjezés- ben foglalt általánosítás ellen. Készségesen ki­jelentjük, hogy ő reá ez nem vonatkozott, mert református létére mindig kifogástalanul viselte­tett a katholikusokkal szemben, amit bizonyít kath. választóink és kerülete katholikus papjai­nak hozzá való ragaszkodása. Á kolera. Aki a közigazgatási bizottság havi ülései­ről szóló tudósítást figyelemmel kiséri, megüt­közéssel olvashatja a vármegyei főorvos szo­morú jelentését, hogy „közegészségügyi állapo­taink nem mondhatók kedvezőknek“. Ez a ki­tétel minden havi jelentésben feltalálható. Azt azonban sohasem olvassuk, hogy mit tettek az illetékes körök a járvány megszünte­tése végett s ezek az intézkedések — ha té­tettek — jártak-e eredménnyel ? Pedig ez is érdekelné ám a nagyközön­séget, mert ismételt járvány esetén — hatósági intézkedésig — ő is megtenné a már vele meg­ismertetett preventív intézkedéseket. Mert ne tessék ám gondolni, hogy a polgár csak arra kiváncsi, hogy mennyi adót kell neki fizetni, hanem arra is, hogy az állam, illetve annak ezen célból kirendelt tisztviselői gondoskodnak-e az ö egészségéről, teljesitik-e kötelességeiket az erre illetékes tisztviselők, abban az irányban hogy a polgárok millióit egy járvány meg ne tizedelje. Azt már megszoktuk, hogy — úgy mond­juk — „ismerős járvány“ esetén a hatóság in­tézkedése a statisztika pontos szerkesztésével ki van merítve. De hogy akkor, amikor ritka „vendég“ készül bennünket meglátogatni, mely „vendég“ ezreket s tízezreket fog polgáraink­— Igyunk az egészségére ! A poharak vigan csendültek össze, a le­gények jókedvű nótája pedig kiszűrődött a korcsma ajtaján és belevegyült a sötét zivataros éjszakába. Néha-néha egy-egy mennydörgés is beleszólt a nótába A korcsma kopott, poros órája éjfélt mu­tatott. Úgy látszik, a legények ott akartak fel­virradni a korcsmában, hogy ne kelljen éjjel ebben az időben hazamenni. Egynek sem volt kedve útnak indulni. Amint egy pillanatra csend állt be, kívül­ről lódobogás ütötte meg a legények fülét . . . Valamennyien zavartan néztek össze. A következő perczben kinyílt a korcsma ajtaja és Jóska állt meg a küszöbű 1. Bőrig ázva didergett, de azért büszkén mutatott a két ellopott paripára. Azután bevezette a két lovat a korcsmái istállóba, ő meg szépen bement és mintha semmi különös dolog sem történt volna, nyugodtan leült a helyére, az asztal-végre és pipára gyújtott. A legények kérdezték faggatták, hogyan csinálta, de ő csak mosolygott és vo- nogatta a vállát. Akkor már ott volt az áldo­más az asztalon. — Láthatjátok, hogy itt van mind a kettő...! ból áldozatul követelni, hogy akkor a hatóság homokba dugott fejjel várja, hogy az ellenség meglepje, ez már a nemtörődömség netovábbja. Tudjuk, olvassa mindenki, hogy a kolera, e szörnyű járvány már két oldalról fenyegeti hazánkat s retteg mindenki tőle, csak a ható­ság nem fél, mert ha félne megtenné köte­lességeit. Nagyon jól tudjuk, hogy egészségügyi szervezetünk csak papíron van, de annak gya­korlati érvényesülését sehol sem találjuk. Szomorú, de való tény ez s az igazság kedvéért ezt le is szegezzük. Annál szomorúbb, ha ezt egy városról kell megállapítani, melynek polgárai pedig 15% pótadót fizetnek. Hogy ez a város szennyes s az ide vetett idegen azt hiszi, hogy „kelet“ valamely városnak gúnyolt falujában van, erről helyi lapjaink már sok igazságot Írtak. Az illetékes körök azzal mentegetik magukat, hogy erre nincsen pénz. Nem firtatjuk! De, hogy most sem törődnek a sok piszokkal, mely e város levegőjét megfertőzi, mikor a kolera — ez a rettenetes járvány az ajtó előtt áll s bebocsáj- tást követel — e nemtörődömség elitélésére szavakat találni lehetetlen. Számtatan belügyminiszteri rendelet van s ha az illetékes körök nem olvasták, szívesen átszolgáltatjuk elolvasás s mihez tartás végett, melyek kötelességévé teszik a hatóságnak, hogy az udvarokat, kutakat minden tavasszal úgy egészségügyi, mint tüzrendészeti szempontból vizsgálják át. Kérdezzük, mikor lettek ezek a belügy­miniszteri rendeletek végrehajtva, hol a jelen­tés, hogy milyen állapotot talált a vizsgáló közeg ? Egész jóhiszeműen állíthatjuk, hogy ilyen vizsgálat nem történt, mert ha igen, úgy lehe­tetlen lenne az az állapot, hogy a trágya évről- évre nehány méter magasan heverjen :gyik- másik udvaron, hogy a mosogató viz rothadt ételmaradékai halom számra feküdjenek az u czán, a szenny-viz befogadására gödröket lehessen vájni az udvarokon, mely gödör ezer számra bocsájthatja ki magából a fertőző betegségek miazmáit, hogy a város kellő köze­pén sertés-hizlaldát lehessen tartani, ahol állandóan 20—30 drb. sertés szenyje teszi elviselhetetlenné a levegőt, stb. Elvárjuk az illetékes köröktől, hogy ezen tarthatatlan állapotok megszüntetése végett a szükséges lépéseket haladéktalanul megtegyék. A fővárosi lapokban olvassuk Bölcs Gyula miniszteritanácsos, a belügyminisztériumi köz­egészségügyi osztály vezetőjének nyilatkozatát, mely szerint minden megye és városi hatóság első tisztviselője fel lett hiva, hogy a kolera veszedelemmel szemben a szükséges intéz­kedést tegye meg. Úgy látjuk, e felhívás még nem érkezett hozzánk, vagy ha igen „tudomásul irattárba“ elintézést nyerhetetett, mert, mint fentebb elő­adtuk, nemcsak ezen kivételes állapotra vonat­Pedig bizony lett volna mivel eldicsekedni, mert, hogy egy vak ember ilyen rettenetes idő­ben, a feneketlen sárban elmenjen a falu má­sik végére, keresztül mászkáljon sövényeken, palánkokon úgy, hogy két dühös eb észre ne vegye és ellopjon két lovat egy mellettük alvó ember mellől, úgy hogy az fel ne ébredjen, ahhoz mégis csak kell egy kis ügyesség. Ép ember sem tudta volna utánacsinálni!... A legények irigy bámulattal nézték a vakot. Reggel lett, mire a boros társaság oszla­dozni kezdett. Biró Jóska is a távozásra szánta magát. Felült az egyik lóra és vitte haza, a másikat maga mellett vezetve. Györgye nézett egy nagyott reggel, mikor a vak legény beállított hozzá az ő két lovával. Jóska odaadta neki. — Itt vannak a lovai! Az éjjel vittem el. Hanem azt a tanácsot adhatom, hogy máskor jobban vigyázzon reájuk, mert hisz még a vak is ellophatja őket. Ezt mondva önérzetes mosolylyal hagyta ott a bámuló gazdát. (Folyt, köv.) j kozólag kiadott miniszteri rendelet végrehajtását nem látjuk s különösen az 1894-ben ugyané 1 tárgyban kiadott rendeleteket s utasításokat, de azokat sem, melyek a legprimitívebb köz­egészségügyi viszonyok között is feltétlenül betartandóK. Elvárjuk a város polgármesterétől, hogy az illetékes tisztviselőket a közegészségügyi rendeletek haladéktalan foganatosítására s betartására utasítsa, hogy, ha már át kell esnünk ezen a rettenetes járványon, legalább azzal vigasztalhassuk magunkat, hogy meg­tettük kötelességünket. Iskolai értesítések. A helybeli rám. kath. főgimnáziumban az 1910—11. iskolai évre a beiratások szeptember hó 1., 2. és 3-ik napjain lesznek. A felvételnél fizetendő dijak: a beiratási dij 4 kor. az ifjúsági könyvtári dij 1 kor. az értesítő dij 1 kor. ének-dij címén minden tanuló fizet 2 koronát és a tanulmányi kirán­dulások czéljaira 1 koronát; tinta-dij czimén 20 fillért. Összesen 9'20 koronát. A első félévi tandíj a helybeliek részéről 20, a vidékiekéről 24 korona. A felvételi, javító és pótló vizsgálatok augusztus hó 30-án 8—1 óráig fognak meg­tartatni. Mivel a tanulóknak a tanulmányokban való elmaradását legtöbb esetben a hiányos felügyeld okozza, vidéki szülők fiaik elhelye­zését illetőleg kérjék ki okvetlenül az igazgató­ság tanácsát, mert az igazgatóságnál be nem jelentett szállás igénybe nem vehető. * Értesítés. A helybeli ref. elemi fiú- és leányiskolába a következő 1910—1911. tanévre a beiratások szept. 1-től, bezárólag 5-éig tar­tatnak az egyházi tanácsteremben, d. e. 8-tól 11-ig, d. u. 2—4-ig. A taniíás szept. 6-án, kedden reggel veszi kezdetét. Tanítás alatt beiratás nem eszközöltetik. Mindennapi tan­kötelesnek csak azon gyermek tekinthető, ki szept. 1-ig 6-ik életévét már betöltötte s 13-ik évébe még nem lépett. A tanítás úgy a fiú-, mint a leányiskolában ingyenes. Az egyes tanulók után csak 50 fillér beiratási dij szede­tik, mely kizárólag ifjúsági és tanítói szak- könyvtár gyarapítására forditattik. A szegény­ségüket igazoló tanulók ezen beiratási dij alul is felmentetnek. Nagykároly, 1910 aug. 22-én. Az iskolaszéki elnökség. * .4 polgári fiúiskolában a beiratások a Maj- tény-utczai helyiségben szeptember hó 1, 2. és 3-ik napjain mindenkor 8-tól-12-ig foganato­síttatnak. * A nagykárolyi városi kereskedő tanonczis- kolába a beiratások 1910—11. tanévre f. é. szeptember hó 1,2 és 3-ik napján délután 3— 5 óráig eszközöltetnek a főgimnázium egyik tan­termében éspedig szept. 1-én a Ill-ik osztály­ba, 2-án a 11-ik és 3-án az I-sŐ osztályba lehet beiratkozni. Az iskolai év megnyitása szep­tember 4-én, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz az iskolai törvények felolvasásával. A rendes előadások szeptember 9-én, pénteken délután 2 órakor veszik kezdetüket. * A róm.kath. elemi iskolákban a beiratások a jövő 1910—1911. tanévre f. évi szeptember hó 1, 2, 3, 5 és 6-án naponként d. e. 8—11 és délután 3—5 óráig tartatnak; d. e. a fiuk, d u. a leányok iratkoznak. Fölvételre a tanulók szülőikkel vagy gyámjaikkal a róm. kath. fiú­iskolában jelenjenek meg az igazgatónál és az osztálytanítónál; a tanév ünnepélyesen a Szent­lélek segi ségüi hívásával szeptember 7-én nyí­lik meg. a tanítás pedig 9-én kezdődik. Az 1877. évben kiadott felsőbb rendelet szerint: csak azon gyermekek tekintetnek tan­köteleseknek, kik 6-ik életévöket 1910. augusz­tus 31-én már betöltötték. A más iskolából jött tanulóknak végzett tanulmányaikról hiteles bi­zonyítványt kell felmutatniok, de esetleg felvé­teli vizsgálatnak is alá kell magukat vetniök. * A helybeli ág. hitv. ev. elemi vegyes hat­osztály u elemi népiskolába az 1910— 1911 -i k tanévre a beiratások szept. hó 1-étől szept. hó

Next

/
Thumbnails
Contents