Északkeleti Ujság, 1910 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1910-07-10 / 29. szám
ÉSZAKKELETI UJSÁQ. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. II. évfolyam. _________________________Nagykároly, 1910. julius 10.__________________________________________ 29. szám. El őfizetési árak: Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egész jevre ...................................... 8 ko rona. NEMESTÓTHI SZABÓ ALBERT dr. l i NAGYKÁROLY, HÉTSASTOLL-UTCZA 12. SZÁM. Félévre ....................................... • ■ 4 „ Szerkesztők : („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) Negyedévre 2 » Suták István Csáky Gusztáv. i-------- Hirdetések ugyanott vétetnek fel. ------Ta nítóknak egész évre 5 „ = MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. ......1 Nyilttér sora 40 fillér. A függetlenségiek Egyesülése. (N. Sz. A.) Városunk képviselője gróf Károlyi József és gróf Károlyi Mihály nagy buzgalommal fáradoznak azon, hogy a Kossuth és Justh pártot egyesítsék. Fáradozásaiknak siker nem igen jósolható és a köz érdekében nem is igen óhajtandó. Mi eredménye lehetne az egyesülésnek? A pártonkivüliek beolvadásával — kiket csak kettészakadozottság tesz pártonkivülivé — 110 tagú függetlenségi párt, mely ügyes taktikával parlamenti vitákkal, országos agitatioval ismétfellel- kesitené az országot a nemzeti jelszavak iránt. Vegyük fel a legkedvezőbb esetet, hogy ez a függetlenségi párt a legközelebbi választáson győzne, mi lenne ebből? Azt hisszük senki se meri tagadni, hogy újabb leszerelés, újabb elfeledés és ennek folytán újabb kiábrándulás és újabb bukás, ezért pedig nem érdemes egyesülni. A függetlenségi párt mai kettéosztása megfelel a tényleges viszonyoknak és a közönség telkeiben működő politikai áramlatoknak. Tényleg van radikális és mérsékelt 48-as felfogás, illetve olyan a melyik annyira mennyire komolyan veszi a 48-as elvet és a melyik vagy csak a 48-as jelszóban rejlő vonzóerőt akarja üzletileg kihasználni, vagy pedig tetszik neki a 48-as kifejezés mint vadembernek a színes üveggyöngy és ezért ragaszkodik hozzá, bár helyes kifejezéssel magát haladó 67-esnek kellene neveznie. Van azután konzervatív és liberális, gazdasági tekintetben pedig agrár és merkantil felfogás a függetlenségi párton belül. Ezek két különböző világnézetet és két élesen szemben álló érdekkört jelentenek melyek a múlt században hazánkban még egész fejletlen politikai viszonyok között megfértek egy pártban, ma a XX-ik század második évtizedében azonban már együtt nem tarthatók. Innen kettéoszlás mérsékelt, agrár és konzervatív Kossuth párt illetve radikális, merkantil és liberális Justh pártba. Ugyanezen irányok megvannak a 67-es oldalon is és pedig ott nem csupán az egyes pártokban hanem magában a munkapártban. Nem is jósol egyetlen gondolkodó ember se tartós jövőt a munka pártnak. Ha azonban a függetlenségi párt egyesülne és a 48-as alapon támadná a munkapártot akkor a 67-es alapot mint összekötő kapcsot kovácsolná, erősítené és igy kénytelen kelletlen együtt- maradásra kényszerítené a munkapárt konzervatív és liberális illetve agrár és merkantil elemeit. A mai két 48-as fraktio fennmaradása esetén tovább folyik az a folyamat, mely egy irányba tereli a munkapárti Sándor Pált a 48-as Kelemen Samuval és a mely előbbit már a választási küzdelemben Kassán a Justh párti Éber Antal melletti állás foglalásra indította a munkapárti Blonér Bélával szemben. Tovább tart sőt fejlődik azon entente cor- diale, a mely hivatalos pressiot biztositort Lengyel Zoltán, Jármy István, Szaikay Sándor és még sok más Kossuth pártinak a Justh párttal szemben. Ha ehez még hozzá vesszük, hogy Zichy János a katholikus szövetség, Eszterházy Miklós herceg pedig a kath. Sajtóegylet két ilyen agressiv klerikális szervezet elnöke, akkor tisztán kell állani előttünk, hogy a helyes ellenzéki taktika nem a concen- trált támadás a kormány ellen ellenzéki alapon, hanem felvetése oly kérdéseknek, melyek a munkapártban a különböző felfogásokat egymással szembe állítják és ezek híveit az ellenzéki clobarotaikkal összehozzák. Kiválóan alkalmasnak látszik erre a választói reform és főleg az általános választói jog felvetése. Két miniszter Székely és Lukács határozottan mellette van, a pártvezér Tisza ellenben határozottan ellene. E pontnál a szakadás biztos. Az általános választójog hívei általában a liberálisok balszárnyán állók ezen felül két erős külső szövetségük van a nemzetiségek és Ausztria, a kik a munkapártnak is támaszai. E kérdés felszínre kerülése rettenetes érvágást tenne a munkapárton sokkal többet mint Apponyinak két tucat ragyogó szónoklata vagy Bat- tyányi Tivadar menydörgése akár heteken át. Jól tudja ezt a Justh párt s ezért választotta aktioja kiindulási pontjául az általános választói jog követelését, habár nehéz küzdelmeket kellett érette a vezéreknek magában a pártban megvivni. A Kossuth párt ez ellen kézzel lábbal kapálózik s ezzel épen a munkapárt malmára hajtja a vizet, melynek úgy mai egysége miatt érdeke a választási rend nem bolygatása, mint azért hogy 5 év múlva ismét elősegíthesse a paraszt intelligens felfogását és ezzel a munkapártra voksolását 20—50 koronával. Egyesülés esetén feltétlenül áldozatul kellene esnie az általános választói jognak és igy megbénulna az ellenzék azon egyetlen actio- jában, melytől sikert remélhet. Ám helyezkedjék a Kossuth párt a választói reform sürgős követelésének alapjára — concessiokat kérhet és kaphat, de mindenesetre a reformnak olyannak kell lenni, mely a visszaéléseket és érdekcsoportok dominilását kizárja — akkor van ratioja az egyesülésnek, sőt ez alapon legitimálva volna minden parlamenti fegyver és olyan külső támasz lenne nyerve az ország közvéleményében, melyet ma már puszta 48-as jelszavakkal aligha lehetne komoly harczba belevinni. Gróf Károlyi József Karcagon a Justh- párt ellen korteskedett Falussy Árpád mellett, a ki a nagykárolyi Justh-párt diszelnöke, amely Justh-párt képviselővé választotta Gróf Károlyi Józsefet. íme egy kis bokréta abból a cor.fusió- ból és elvi összevisszaságból, a mi a függetlenségi oldalon uralkodik. És még csodálkozni merünk hogy a paraszt megzavarodik, elvében meginog és oda szavaz ahol pénzt adnak neki. Falussy és Kelemen. Vármegyénk volt főispánja keservesen panaszkodik lapjában hogy Kelemen Samu lement ellene agitálni a kar- czagi zsidók közzé és a négyszázból 397-et ellene szavaztatott le. Ha ö mondja és igaz, akkor is csak a megérdemelt sorsban részesült, mert 1907 évben ő hozta Kelemen Samut Nagykárolyba, hogy a veszélyeztetett liberalismust megmentse. Hogy Kelemen Samu mint a libe- ralismus apostola nem állott meg Károlyban, hanem elment Karcagra is hirdetni az igét és Juda fiainak hátát egy kicsit megborzongatta az antiszemitizmus rémének falra festegetésével mint Nagykárolyban tette, ez megint természetes mert a siker fejleszti az energiát. Aki Károlyban bevált apostolnak, vágyik másutt is azzá lenni. Furcsa az egész dologban csak az, hogy Kelemen Samu azon Falussy ellen viszi harczba a zsidókat, kivel Szatmármegyében együtt mentették meg a liberalismust. Becsapta volna Falussy Kelement és nehány hónappal ezelőtt a néppárti kisebbség hős elnyomójából fekete klerikális lett volna ? Ezt lehetetlennek tartjuk. Azt hisszük Falussynak mégis igaza van, ha panaszkodik és a karczagi zsidók nem tudják mit cselekszenek, minő barátjukat veszítették el benne. Hisszük hogy az általuk megválasztott Justh-párti képviselő úgy kifogja magát tenni a secularisatió mellett, mint Falussy főispán korában nállunk kitette. Őszintén sajnáljuk Falussy urat, ki nállunk a katholikusoknak nem kellett, Karcagon meg a zsidóknak. Igazságügyi reformok. Nagy feltűnést keltett, még pedig nemcsak jogászkörökben az a törvénytervezet, amelyet Székely Ferencz dr. igazságügyminíszter ma küldött meg a nagykanizsai törvényszéknek, ügyészségnek és az egerszegi ügyvédi kamarának véleményezés végett. A 30 paragrafusból álló tervezet czélja az, hogy addig is, mig az uj, a szóbeliség elvét minden vonalon megvalósító perrendtartás és az ezen sarkalló nagy szervezeti reform
