Északkeleti Ujság, 1910 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1910-06-11 / 26. szám
7 7 Előfizetési árak: Egész évre ....................................... 8 korona. Félé vre .................................................4 n Negyedévre ....................................... 2 „ Ta nítóknak egész évre .. .. 5 „--- I ———Mái——— A magyar föld legyen a magyaroké. Közönséges az a panasz, hogy Magyarországon a földbirtokmegoszlás egészségtelen, mert aránylag kevés föld van a nép kezében, de túlsók 'a uagy birtok.l Egyes vidékre nézve heyt áll ez az állítás, ám az egész országot tekintve nem olyan rossz a helyzet, mint a hogyan azt kiszínezni szokták. Mert igaz ugyan, hogy az 1895-iki statisztikai felvétel szerint a 100 holdon aluli birtokra mindössze 19 millió katasztrális hold esik 100 holdon felüli birtokra pedig 17 millió katasztrális hold, eszerint a kisgazdák az ösz- szjs területnek alig több, mint felét bírják. Ez után a szám után nagyon rossz benyomást nyerünk a birtokmegosztásról. Tekintetbe kell vennünk azonban, hogy úgyszólván az összes erdőség és a nemtermő területek nagy része a nagybirtokokhoz számit. Ha ezeket a mezőgazdaságilag használhatatlan területeket levonjuk, azt látjuk, hogy a: 100 holdon aluli kisgazdák kezén van 16 millió katasztrális hold; a 100 holdon felüli gazdák kezén van 11 millió katasztrális hold mezőgazdaságilag használható terület. Ez a két szám már valamivel jobb képet ad a helyzetről. Azonban a mezőgazdasági szempontból legértékesebb terület a szántóföld. Az összes területből 1895-ben 20 millió hold volt a szántó és ez igy oszlott meg: A 100 holdon aluli birtokosokra esett 13 millió hold ; a 100 holdon felüli birtokosokra esett 7 millió hold. Az utolsó 15 év alatt legalább másfél millió hold jutott a kisgazdák kezébe és igy ma a szántóföldnek legalább háromnegyede kisgazdáké és csak egy negyede jut a 100 holdon felüli birtokosoknak. Országos átlagban tehát a szántóföld megoszlása nem hogy rossz volna, de a kisüzemeknek kedvez. A birtokmegoszlás aránya azonban megyé- ről-megyére változik. így például az összes mezőgazdasági területből esik a nagybirtokra Árvában 1%, Mármarosban 4%, Nagykükiillő- ben 1%, Szebenben semmi, Csikban 1%, Udvarhelyben 2°/o, Fejérben 53%, Somogybán 44%, Szabolcsban 39% és igy tovább. Egyik vidéken az a baj, hogy tulon-tul sok a törpebirtok és a szétforgácsolt területeken nem fejlődhetik ki erős gazdatársadalom és hátramarad a mezőgazdasági termelés. Más helyen a nagy kötött birtokok útját állják a nép terjeszkedéseinek. Általában nagy baj az, hogy a független középbirtokosság tönkrement s vezető szerepe sok helyt még máig is betöltetlen. Végül birtokvásárlások révén megdöbbentő mértékben foglaltak tért nálunk idegen állampolgárok is, közel harmadfél millió hold föld jutott már kezükre, pedig a magyar földet meg megkellene őrizni a maguk vére számára, a mi nemzedékünk terjeszkedésének alapjául. Ezt a sokféle bajt természetesen nem lehet kigyógyitani egy és ugyanazon orvossággal. Az az intézkedés, mely egyik helyen nagyon jól beválik, a másik helyen csak rontana a helyzeten. Itt talán becsületesen keresztülvitt birtok- fodarabolássat segíthetünk a bajon, máshelyen Felelős szerkesztő: NEMESTÓTHI SZABÓ ALBERT dr. Szerkesztők : Suták István Csáky Gusztáv. — MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. == a gazdasági vagy nemzeti szempontból a telepítés indokolt; vannak ismét esetek, mikor bűn volna szétdarabolni a középbirtokot, inkább újak alakítására kell törekednünk. Az az' intézkedés, mely egyik helyen orvosság, másik helyen méreggé válhat. Abban tehát könnyű megegyeznünk, hogy szükségesnek tartjuk a bajok orvoslását, szükségesnek tartjuk egy birtokpolitikai törvényt, mely nemzeti, társadalmi és gazdasági szempontból kívánatos irányba terelje a fejlődést. De hogy milyen legyen ez a birtokpolitika, arra nézve mi r többféle az egymással szemben álló követelés, ami az elmondottak után igen természetes. Az agrárprogramul szerint a birtokpolitikai törvénynek olyannak kell lennie, mint a jó gyógyszertárnak, melyben minden betegségnek meg van az orvossága, de minden betegnek csak a megfelelő orvosságot adja ki. Könnyíteni kell a törvénynek a parcellázási uzsora ellen, mellyel már annyi száz és ezer embert tettek tönkre. De viszont kívánatos hogy az egészséges kisbirtok ne aprózódjék fel, hogy az apáról fiúra szállhasson megosztatlanul. Evégböl örökösödésről szóló törvényünk módosításra szorul. Védekeznünk kell a földbirtok túlságos szétforgácsolódása ellen, nehogy a magyar föld olyan apró területekre tagozódjék, melyeken képtelen egy család megélni, csak tengeti életét és tehetetlenségével akaratlanul is apasztja a nemzeti jövedelmet. Kivánjék a járadékelv megvalósítását. Ez a járadékrendszer azt jelenti, hogy erre illetékes pénzintézet megváltja a túlterhelt gazda birtokát, aki bizonyos járadék fizetése ellenében továbbra is azon a birtokon gazdálkodhat, adósságainak kifizetése után visszamaradó pénzével felszereli a birtokot s jogában áll azt visszavásárolni, a \ételár tetszés szerinti időben való törlesztésével. Ez egyedüli gyakorlati módja annak, hogy az eladósodott birtokos, mint bérlő újult erővel munkához láthasson és visszahódíthassa apái földjét. Helyesen kívánja az agrárprogramul különösen a földbérlőtársulatok támogatását. Csak a községek kezén mintegy 14 millió hold kötött birtok van. Teljes erővel segítenünk kell a törekvő földmiveseket és némi vagyont szerzett munkásokat, hogy ezen az óriási területen, mint bérlők helyet foglalhassanak s egymással szövetkezve, jóakaratu irányítás és támogatás segítségével önállósághoz és vagyoni jóléthez juthassanak. Bizonyos, hogy a nagybirtok üzemi kihasználásának is legbiztosabb és legjövedelmezőbb módja az apróbérlet, amellett, hogy a föld népét megköti s visszatartja a kivándorlástól. Ennek a rendszernek fejlesztése jobbjaink figyelmére és lelkesedésére méltó feladat. Szükséges végül, hogy idegen birtokvásárlók ajánlatával szemben a magyar államnak adjunk elsőbbséget, mert végre is a mi apáink szerezték ezt a földet és a mi fiainknak van ahhoz a legtermészetesebb joguk. Ezeken az elveken kell felépíteni a gazda- programm által sürgetett földbirtokpolitikai törvényt. A törvény czéltudatos és igazságos alkalmazása érdekében pedig együtt kell dolgoznia a kormánynak a gazdatársadalommal. Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, HÉTSASTOLL-UTCZA 12. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) .......... Hirdetések ugyanott vétetnek fel. _________Ny ijttér sora 40 fillér._______________ Vá rosunk képviseld testületi közgyűlése. F. hó 12-én d. e. városunk képviselőtestülete Debreczeni István polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. A szokatlanul' látogatott közgyűlés a város 1909 évi zárszámadásának és gyám pénztári számadásának megvizsgálásával vette kezdetét amely tudomásul vétetett. A nagykárolyi városi tisztviselők illetményeinek az 15000 koronányi segélyösszegből pótlékkal való kiegészítéséről, a városi számvevő által egybeállitott s a polgármester által felülvizsgált kimutatás bemutattatott, úgyszintén a jog- és pénzügyi bizottság ez ügyre vonatkozó javaslata. A kimutatás a tisztviselőkkel közöl- tetvén, arra észrevételt csak Tömpe Bertalan árvaszéki ülnök és közigazgatási tanácsos tett a VII. fizetési osztályba sorozása érdekében. A képviselőtestület a jelentést tudomásul vette s Néma Gusztáv közig, jegyző-tanácsnokot, továbbá Tömpe Bertalant a VIII. fiz.-ba sorozta, Balázs Márton számtisztet X.-be, Serly Gyula polg. biztost pedig a XI. osztályba. Megállapította továbbá, hogy Hetey Ábrahám főjegyző a VIH.-ba, Borody György t. ügyész a IX.-be Lobi Jakab állatorvos és Nagy Gáspár rendőrbiztos pedig a Xl.-ik osztályba voltak sorolandók. A segélyösszeg egyelőre elölegkép a tisztviselőknek kiutalható. Lutz György közgyám és városgazda közgyámi állása után csak a XI. oszt.-ba lévén sorozható, fontosabb teendőkket járó városgazdái állásában őt a képviselőtestület addig is, mig ezen állás tekintetében végleg intézkednék, a fizetéskiegészitést illetőleg a X. fiz. osztályba besorozta. A vm. törvényhatóság által jóváhagyott módosított városi szervezeti szabályrendelet kihirdetését a képviselőtestület tudomásul vette s e szerint a szervezett uj állások betöltése czéljából szükséges intézkedéseket megteszi, továbbá a városi orvosok teendői s kötelességeiről a szadályrendeletbe felvett rendelkezések megfelelő módosítása iránt a közgyűlésnek előterjesztést tesz. A helybeli atlétikai klub részére a városi tornaterem használatát nem engedélyezi, ellenben a Lövöldékért szabad területét igen. A vármegyei tüzoltószövetség juiius havi közgyűlésén szükséges költségek fedezetére a közgyűlés 500 K.-t szavazott meg s ugyanannyit az önkétes tűzoltók nyári ruházatára és felszerelésére. Tárgyaltatott folytatólagosan a helybeli Tisztviselőtelep ügye. A helybeli u. n. fürész- gyár-telken ugyanis tisztviselőtelepet szándékoznak létesíteni és pedig úgy, hogy a jelenlegi Nagykároly—börvelyi útból egyenes utcza nyittatnék a „Terményraktár“ telkétől délre s ez a postaréti árokig hosszabbittatnék meg. Kérelmezők ez utcza övezetbe osztását, elnevezését, házszámozását, világítását, úttest és járda magasságát, járdaszélességét s azt kérték megál- lapittatni, hogy az épületekre a villaszerű építkezés legyen kötelező. Javasolta a bizottság a telep létesítése esetére elsősorban a jelenlegi Kálmánd-utcza és börvelyi-ut nevének megváltoztatását és utóbbi szabályozási vonalának megállapítását és pedig : a mostani Kálmánd- utcza „Arany János-utcza“ legyen, a börvelyi- ut pedig Kálmánd-utcza elnevezést nyerjen. Az uj Kálmánd-utcza szabályozási vonalául a bizottság javasolta azon egyenes megállapítását, mely a Bing-féle telek délkeleti sarkán a Kálmánd-
