Északkeleti Ujság, 1909 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1909-12-11 / 2. szám
4-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG 2. szám. A törvényhozás kötelezi a jegybankokat, hogy annyi aranyat tartsanak készen, hogy jegyeiket bármikor kifizethessék. Ha tényleg van akkora készlet, amennyi az összes jegyek beváltására szükséges, akkor ezt teljes fedezetnek neveztük. Ez azonban a gyakorlatban soha és seholsem volt meg és nem is szükséges, amint azt a tapasztalat igazolta. Ezért a törvényhozás csak a készen tartandó aranykészlet minimumát állapítja meg. Ez Németországban 3373%, az Osztrák-Magyar-Banknál 40%. Angol- és Franciaországban nem szabta meg a törvényhozás ezt a minimumot, csak általánosságban mondja ki, hogy a bank köteles jegyeit bármikor készpénzben beváltani. Ehelyett Angol- és Franciaország megállapította,, hogy mennyi bankjegy bocsátható ki, mert azoknak korlátlan kibocsátása megdrágítaná az árukat. Angolországban 22 millió fontban, Franciaországban 5% milliárd frankban van a Kontigens megállapítva. Németországban a Kontingens rugalmas. Kimondták ugyan itt is, hogy menynyivel haladhatja meg a birodalmi bank jegyeinek értéke a valóságos érckészlet értékét, de ha a szükség úgy kivanja mégis több bankjegyet bocsáthat ki, de ezen bankjegytöbblet után az államnak 5%-os adót fizet. Ugyanígy van az Osztrák-Magyar-Banknál is. A banknak azon kötelezettségét, hogy jegyeit aranyban beváltsa készfizetésnek nevezzük. Ezt a készfizetési kötelezettséget kezdettől fogva törvényhozásilag mondták ki Francia-, Angol- Németországban és Észak-Amerikában. Nálunk sohasem volt törvény által elrendelve, sőt az Osztrák-Magyar-Banknak ezen kötelezettségét maga a törvény függesztette fel. A bank beválthatja jegyeit aranyért, ha akarja, de nem köteles azt megtenni. Énnek ellenére az általa kibocsátott jegyek mégis pénz gyanánt szerepeltek egy egész századon át azzal a különbséggel, hogy a külföld nem fogadta el azokat teljes névértékben, hanem 20, 40, sőt 50%-al kevesebbet adtak és ezért a kereskedővilág szívesen adott 100 ezüst forinlért 120— 130 forint értékű papírpénzt. Ez természetesen óriási károkat okozott és egyik föoka gazdasági elmaradottságunknak. Ugyanezen károkkal járt az ezüstvaluzának fönntartása a külföld aranyvalutája mellett, mivel ezüst pénzünk ki volt szolgáltatva a külföld önkényes becslésének. Ezen roppant károk megakadályozása végett Ekkor egy fekete ruhás alak jelent meg a szobában. Fehér szalvétájáról mindjárt ki lehetett találni, hogy pincér. — Szolgálhatok kérem’ássan ?! A báró odatekintett és ijedten tántorgott hátra. A szeme is kidülledt, olyan ijedten nézte a pincér arcvonásait. — Hát maga az? — kérdezte kétségbeesetten. — Oui, monsieur, c’ est mois! — felelte a pincér kifogástalan eleganciával. — A leggeli fürdőtársam . . .?! — Igen, akivel olyan kegyesen meg mél- tóztatott barátkozni. — Barátkozni? Én?! Báró Kékvér félig öntudatlanul támolygott haza a korcsmából. Még hallotta a pincér szavait a korcsmaajtóból: — Voila 1 Ez a barátság ! Tajtékzoít a dühtől, amikor felrohant a kastélyába. Az első ember, akibe belebotlott, a titkára volt. — Méltóságos uram, — jelentette a titkár — már húsz levelet szétküldöztem, melyekben ijedt hangon Írtam meg méltóságod ma megkezdett demokrata életét. A levél másolatok meg vannak. Méltóságod meg lesz velem elégedve. Rettenetes színekben festettem le az esetet . . . A báró alig birt szóhoz jutni. — Titkár ur, — szólt végre rekedt hangon — titkár ur, Ön el van bocsátva, ki van dobva, ki van röpítve ! Megértette ? __________ hozta b e Wekerle szívós harc után az arany valutát és ezáltal pénzügyünknek szilárd alapot adott. A készfizetés kötelezettsége tehát biztosítja a külföldön értékpapírjaink értékét és egyenlő valuta mellett megóvja az országot a károsodástól. De más hatása is van. Mivel az értékpapírok értéke a kereslet és kínálattól is függ és nagy kereslet kevés kínálat mellett megdrágítja az értékpapírokat, sokszor meges- hetik, hogy az adós előnyösebben fizet aranyban, mint értékpapír által. A kereskedő olyankor beváltja a váltóját bankóért, a bankót aranyért és ezzel fizet külföldi hitelezőjének. Ennek következménye, hogy nagy behozatal és kevés kivitel mellett állandóan vándorol az aranypénz idegen országba s a készlet fogy. Ennek megakadályozása a kamatláb felemelésével történik. Ezáltal megdrágul a kölcsön, melyet a jegybankok adni szoktak s a drágakölcsön megszorítja a vállalkozó szellemet. így óvja meg a bankigazgatóság aranykészletét a kiszivárgástól. Az angolbank látva az aranynak vándorlását Amerikába, rövid egymásutánban felemelte a kamatlábat 27s;0/o-ról úgy, hogy 1907-ben már 7'9%-ra ment fel. Ugyanezt tette a német birodalmi bank, ahol a kamatláb 372—4%-ról 8%-ra emelkedett. Ez a kamatláb emelés hatással van az ország többi pénzintézeteire is. Nálunk és Franciaországban nem történt ily mérvű kamatlábemelés. Franciaországban megmaradt a kamatláb, az Osztrák-Magyar-Bank csupán %472°/o-ra emelte azt fel. Ennek oka az, hogy a bank nem készfizető. Ha készpénzzel kellene fizetnie, akkor a kamatláb ezen emelése nálunk is bekövetkezett volna annál is inkább, mivel sok fizetni valónk van. Franciaországban, noha ott a készfizetés el van rendelve, azért nem emelkedett a kamatláb, mivel nincs tiszta aranyvalutája, hanem a bank ezüsttel is fizethet és szükség esetén arany helyett ezüsttel fizet. Jóllehet az Osztrák-Magyar-Bank nem köteles jegyeit beváltani, 1892" óta egyetlen eset sem fordult elő, hogy nem váltotta volna be. A bank nemcsak kész, hanem képes is aranynyal fizetni, mivel nem a törvényben megszabott 40%, hanem 10—§0% fedezettel dolgozik és gazdagsága aranyban aránylag sokkal nagyobb, mint az angol vagy a német birodalmi banké. Ezt tudja a külföld és tudja azt is, — Igenis nem. Azaz hogy, nem tudom, miért, méltóságos uram. — Azért, mert, mert . . . A szerencsétlen titkár sejtette a történteket. — Visszavonhatatlanul, méltóságos uram ? — Visszavonhatatlanul! — Akkor legyen szabad még azt az utolsó jó tanácsot adnom, hogy ne tessék máskor olyan dolgokba ütni méltóságos és arisztokratikus orrát, amelyek nem Önnek valók. A világrend és társadalmi rend megváltoztatását hagyja más okosabb embereknek; ehhez nem ért mindenki, ez nem való mindenkinek, ahhoz ész kell, nem pedig bárói cím . . . Megértette . . . ? Sarkon fordult és kiment. A demokrata báró pedig üveges szemekkel nézett utána. — Micsoda blamázs ! Micsoda blamázs ! — suttogta önmagához . . . Révedező tekintete egy az asztalon heverő újságra tévedt és önkéntelenül olvasni kezdte az egyik cikket: „A fennálló világrendet nem fogja megváltoztatni egy-két hóbortos embernek mániákus felfogása. Eseményeknek, nagy, világrengető eseményeknek kell történni ahhoz, hogy a mai társadalomban gyökeres változások történjenek. Az igaz eszme megragadja a lelkeket, millió és millió hívet szerez, de a feltűnési viszketeg által hajtott őrületes fantáziában megfogant üres, bárgyú és nem erre az életre való gondolatok mindig eredménytelenül fognak vissza- pattanni a társadalom hideg paizsáról . . .“ hogy az Osztrák-Magyar-Bank kész is és képes is jegyeit aranyban beváltani, ezért teljes értékben fogadja el értékpapírjainkat. A dolog tehát lényiieg igy áll: A készfizetések törvényes elrendelése a dolgon egyáltalában nem változtat. Nem a törvény az, ami a pénzértéket a hullámzástól megmenti, hanem a valóságos vagyon. Tagadhatatlan, hogy a nagy reform, amely 1892-ben megindult, csak akkor nyer befejezést, ha a törvényhozás a készfizetések felvételét elrendeli. A valóságon azonban semmit sem változtat a törvény. Ennélfogva a készfizetések felvétele nem oly vívmány, a melyért nekünk csak egy sityinget is érdemes volna adni. Csak mi jogásznép kívánjuk ennek törvényben való kimondását. Hogy Ausztria mégis berzenkedik a készfizetés elrendelésétől, ennek oka az, hogy egyrészt fél a kamatláb felemelésétől, ha a készfizetési kötelezettségét kimondják, másrészt uralkodó az agrárirányzat, az üzleti érdek nagyobbrészt a belföldön mozog, ahol az ezüst is ér annyit, mint az arany és ezért inkább kell neki sok rossz ezüst, mint kevés jó arany. HÍREK. A városi képviselőtestület közgyűlése folyó hó 5-én, vasárnap volt. A közgyűlés lefolyása röviden a következő : A város múlt évi zárszámadásának bejelentése tudomásul vétetett. A közgyűlés felhatalmazta a tanácsot az 1910. évi városi költségvetés végrehajtására. Megáilapittatott a városi villamos mű jövő évi költségvetése. Bevételképen 90.924 korona lett előirányozva A kiadás csak annyiban különbözik a tavalyitól, hogy 350 korona lett a személyzet fizetési pótlékára fordítva. A közgyűlés négy városi tisztviselőnek, akik a villamos mű kezelésben részt vesznek, ingyen világítást engedélyezett. Megválasztották a városi tiszti nyugdijügyi bizottság tagjait, a városi villamos mű felügyelő bizottságának tagjait, a gyermekvédő telep bizottsági tagjait, valamint a gazdasági ism. iskolaszéki és kórházügyi bizottsági tagokat. Elhatároztatott egy hídmérlegnek 1000 koronáért a piacon leendő felállítása. Az elhagyott gyermekek segélyalapja javára a szegényintézeti pénztárból vett kölcsön visszatérítése ügyében tett tanácsi intézkedés tudomásul vétetett. A népkonyha 300 korona segélyt kapott. A város hirdetéseinek közlése tárgyában tett bejelentés tudomásul vétetett. Elhatároztatott egy rendőrfogalmazói állás szervezése, melyre jogász ember pályázhat, aki kötelezi magát arra, hogy büntető szigorlatát, amennyiben még nincs meg, 2 év alatt leteszi. Fizetés 2000 korona, melyhez megfelelő lakbér-pótlék jár. Az állami iskcla létesítése és fentartása tárgyában a kir. tanfelügyelővel kötött szerződés jóváhagyatott. A november havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv tudomásul vétetett. Néhány tárgy megfelelő indokolással egyelőre lekerült a napirendről. A közgyűlés iránt egyébként nem nagy volt az érdeklüdés: mindössze 43 tag volt jelen. Vita tárgyát pedig csak a rendőrfogalmazói állás szervezése képezte, a tanácsi javaslat azonban itt is győzött. Kinevezés. Schnébli Károlyt a helybeli pénzügyigazgatósághoz beosztott segéd titkárt a pénzügyminiszter titkárrá léptette elő. Uj doktor. Papp Kornél ügyvédjelölt a kolozsvári egyetemen a jogtudományok doktorává avattatott és Dr. Nemestóthi Szabó Albert, felelős szerkesztőnk ügyvédi irodájába belépett. Esküvő. Tarczynszki Kázmér helybeli pénzügyigazgatósági számtiszt folyó hó 8-án tartotta esküvőjét Tóth Ilonka gazdasági ismétlő- iskolai tanitónővel. A lyceum. Múlt számunkban megírtuk, hogy a nagykárolyi munkás-csoport munkásgimnáziumot létesít, melyen hetenként két előadás fog tartatni. A lyceum már meg is alakult s első előadása hétfőn f. hó 6-án volt megtartva. Csakis a nőket érdekli, \°f EÄTZ SÁMUEL tekinteni női divattermében Ízléses ŐSZI és TÉLI FELÖLTŐKET akar vásárolni olcsó árban' úgy tessék a raktárt megA berlini és párisi modellek már megérkeztek. A vétel nem kötelező. Ugyanott ruhák ti* legdivatosabb kivitelben készíttetnek.
