Északkeleti Ujság, 1909 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1909-12-25 / 4. szám

4-ik oldal. 4. szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG Persze ez nem tetszett a liberálisoknak, kik már az autonómia kérdésében szenvedett vereségük miatt is mérgesek voltak és a fel­szólalást folytonos lármával kisérték. Ezt az alkalmat nem akarta elszalasztani Cseh Lajos gimnáziumi igazgató, hogy tudo­mására ne adja a közönségnek, hogy ő katho- likus ugyan, de nem klerikális (szóval zsidóra fordítva, megeszi a tréflit). Ezt ngyan nagyon jól tudta mindenki és Lukács Konstantinnak épen nem volt oka ezen csodálkozni, mindazonáltal csodálkozott és olyan élénken fejezte ki megbotránkozását egy kat- holikus szerzetesnek a kalholikus iskolák elleni állás foglalása felett, hogy az egész teremben felzugtak a bizottsági tagok és ki Cseh Lajos mellett, ki ellene elkezdett kiabálni. Perczekig tartott a zűrzavar, a mi alatt a főispán látva a többséget maga mellett, visszanyerte régi bátor­ságát és hősiesen megvonta Lukácstól a szót. Nem lett volna Fal ussy, ha véletlenül megtartja ezen a gyűlés folyamán tett ígéretét, hogy tisz­telni fogja szólás szabadságot. — Persze a 48-asoknak tetszett a dolog. Vájjon majd, ha megint ő tőlük fogják a szót megvonogatni, hogy fog tetszeni ? De hát ki is gondol erre most, a mikor Lukács tárgyal Justhtal, rózsa­szín az egész láthatár és Luby, Madarassy, Világossy urak a trónzsámolyánál érzik ma­gokat. Kovács Dezső is előhozta kedvencz témá­ját Kölcsey liberalismusát, a melyhez nézete szerint még uralkodna, vitázni sem lehetne a felett, hogy a népoktatás állami feladat. Erre N. Szabó Albert azzal vágott vissza, hogy Köl­csey idejében független Magyarország és per­sonal unió is általános elv volt, még sem vallja azt már senki, legkevésbbé Kovács Dezső. Erre azután Kovács Dezső Luegert vágta ki, mint a néppárt szövetségesét, a ki azonban nyomban vissza lett neki utalványozva Lukácscsal és Justhtal együtt. Nem volt utolsó dolog és végtelenül jel­lemző az, hogy az alispán eljárt a hivatatos adatok előterjesztése tárgyában és egyúttal vég­telenül jellemző a közigazgatásra. Az alispán ur azzal állott elő, hogy neki megvannak az ada­tai, de kéri a közgyűlést, mentse fel azoknak felmutatása alól. Gyermekek közt szokás bosz- szantani ki egymást azzal, hogy „van, de nem mutatom“. — Igy| játszadoztunk mi is. — A nemzetiségiek egy football-lapda szere­pét játszották, melyet már t. i. a velők való szövetséget, hol a néppárt fejéhez, hol a Justh párt fejéhez vágták kölcsönösen. Majd elválik, hol fognak megragadni. Luby Géza ugyan vál­tig ágál ellenünk, de már Pilisy másként gon­dolkozik és a szatmári pártgyülésen román vá­lasztóival leszavazta Luby Gézát. Persze könnyű Gyarmaton sovinisztának lenni, mondja Pilisy, de Krassón tessék többséget csinálni a magyar választókból. Két ur tartózkodott a játéktól. Egyik egy méltóságos bizottsági tag volt, a ki talán egyedül volt a teremben méltóságosnak nevez­hető, bár a közgyűlés méltóságának frázisa folyton röpködött, de mindenki a másiktól kö­vetelte és maga nem íeljesitette. A második a törvény őre, a ki busán csóválta fejét. No, de lesz ez még czifrábban is, mert Szatmárvármegyében nem divat rendet tartani és engedelmeskedni és ezen csakis egy igaz ur változtathat, ilyet pedig aligha kapunk egy hamar, mert már alig politizál igazi ur. Előfizetési felliims. Tisztelettel felkérjük t. olvadóinkat, hogy előfizetési szándékukat lapunk kiadó- hivatalába bejelenteni szíveskedjenek, ne­hogy olvasóink köszül épen az ne kapjon mutatványszámot, a ki a lapra előfizetni szándékszik. Lapunk előfizetési ára: Egész évre . . 8 K Félézire . . 4 „ Negyedévre . . 2 „ Tanítóknak egész évre 5 „ Az előfizetési dijak a kiadóhival czi- mére Nagykároly, Hétsastoll-utcza 12. sz. küldendők. Telefon 58. szám. HÍREK. Ä cél felé. A ma emberi alakban földre szállt Meg­váltó békével köszönti a világot. Amaz isteni békével, melyet a tiszta szivü, egyenes lelkű, józanul gondolkodó ember élvez. Ama békével, melytől a gonoszok visszariadnak, mely átok gyanánt hangzik azok fülében, akiknek lelki­ismeretét az igazságtalanságnak, türelmetlenség­nek, ádáz gyűlöletnek jégkérge vonta be. Vol­tak régen emberek, voltak népek, sőt nemzetek, amelyek nemcsak nyelvben, szokásokban, ha­nem hitben, erkö[csben, szellemben, egész gon­dolkozásmódjukban egymástól nagyon távol állottak. De eljött Krisztus és a maga egyszerű, de fönségesen hangzó szavaival erőt adott a csüggedőnek: nézd, nem vagy egyedül, gyá- molit téged felebarátod, akit szeretned kell, hi­szen egyek vagytok a hitben, melyre én taní­tottalak meg; buzdítást ad a félénknek, segít­séget az előretörekvőknek. A kis Júdeábán, Galileában gyújtanak igéi, lángra lobbantják az elfásult sziveket, majd azok határain túl terjed hatása. Futótűzként rohan tova, nemcsak szájról-szájra, hanem or- szágról-országra, birodalomról-birodalomra, min­denütt ürömmel újságolják, hogy Krisztus nem őzért jött e földre, hogy a békét megbontsa, hanem, hogy a különböző nyelvüeket egy hitben egyesítse. Ha ez áll általában az egész világra, ak­kor állnia kell az egyes nemzetre is, a nem~ zetnek minden egyes polgára is. Ha pedig a hit egy, egynek kell lenni a cselekedeteknek, mert hiszen : „a hit cselekedetek nélkül holt“, mondja a nemzetek Apostola. Aki nem cselek­szik hite szerint, hanem annak ellenére, az nem ember, annál kevésbé jellemes ember. Már pedig Krisztus embereinek becsületeseknek, jel- lemeseknek kell lenniök, ha azt akarják, hogy mások tisztelettel tekintsenek rájuk. Mivel tehát a hitnek tevékenynek, kihatőnak kell lennie, ennélfogva nyilvánulnia kell az ember minden tettében, legyen az egyházi, politikai, közmű­velődési vagy bármely más kérdéshez tartozó. Itt aztán össze kell fognunk, egyesült erővel diadalra vinnünk az Igazság zászlóját a hazug­sággal szemben. Mert ez folyton dolgozik; ed­dig ugyan sötéten, de most nyíltan hirdeti, hogy előtte egy a cél, az isteni hit országát lerombolni, megdönteni. Hazánkban hihetetlen mérveket ölt e mozgatom, pártolják pedig azok a szerencsétlenek, a kiknek elméjük elhomályo­sult, akik nem képesek az Isten eszme magas­latáig fölemelkedni, hanem csak ott alant ma­radnak, csak addig emelkedik szellemük, mig fizikai testük. És elvakultságukban szörnyűséges tételeket állítanak föl, a melyeknek gyalázato- sabbnál-gyalázatosabb következményei vannak. Ez a szellem, ez a gondolkozás és a szerint való cselekvés tönkreteszik nemcsak a szellemi, lelki embert, hanem a fizikai embert is. Ezeket kell megakadályoznunk tervükben, mert ez reánk nézve nemcsak erkölcsi, hanem hazafias köte­lesség is ! Szegény, sokat szenvedett magyar hazánk sir, kesereg, látván, hogy akiket ő táplált, azok vetik meg, azok fordulnak el tőle. Aggódó szeretettel fogadja keblére, ápolja s a vége: rut hálátlanság. Oh, hát ennyire sülyedtünk! Nem, Hunnia! Mi mindnyájan szeretünk téged, mert ami neked fáj, nekünk is fáj. Habár nem egy nyelvvel, de egy szívvel, egy lélekkel dol­gozunk felvirágzásodon, egyforma szorgalom­mal gyomláljuk a gazt, irtjuk a gonoszt, hogy boldog légy Te és veled együtt minden hü polgárod ! Akkor leszen földeden: „Dicsőség Isten­nek és békesség az embernek“!! Rabonbán. BOLDOG karácsonyi ünnepeket kí­vánunk lapunk olvasóinak és munkatár­sainak. Istentiszteletek a róm. kath. templom­ban. A róm. kath. templomba 24-éről 25-ére virradó éjfélkor éjféli szentmise lesz, melyet Pécsei Ede plébános mond nagy segédlettel. Karácsony első napján 9 órakor ünnepélyes szentmise lesz fényes segédlettel, utánna a püs- pük ur megbízásából és felhatalmazásából a hívek átveszik a pápai áldást, amely ntán ün­nepi szentbeszéd lesz: mindezeket Récsei Ede plébános végzi. Délután ünnepélyes vecsernye. Másnap szent István vértanú napján 9 órakor ünnepélyes istentisztelet lesz, amelyet ugyan­csak Récsei Ede tart, utána a szentbeszédet Pallmann Péter plébánossegéd mondja. Délután ünnepélyes vecsernye. — Az ev. ref. templom­ban karácsony első napján Gy. Kovács József tart szentbeszédet. Személyi hír. Özv. Károlyi Istvánná grófnő f. hó 30-án városunkból Zsombolyára utazik testvérbátyjához s az újévet ott tölti. Városi közgyűlés. Nagykároly város képviselőtestülete f. hó 29-én d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében rendkívüli közgyű­lést fog tartani. A Kölcsey-Egyesület, mint már emlí­tettük, 29-én kezdi meg felolvasó estélyeinek sorozatát. Az első estély műsora: 1. Elnöki megnyitó. Cseh Lajos ügyvivő alelnök. 2. Ma­gyar dalok. Bárdos Irma, a debreceni színház kiváló művésznője. Zongorán kiséri Vitek Ká­roly zenetanárt' 3. A „Feminizmusról“ felolvas dr. Jászi Viktor jogakadémiai tanár. 4. Férfi ének szóló. Dombai Gyula. Zongorán kiséri Dragónc Lajos. 5. Gordonka szóló. B. Hajdú István gordonka művész. Zongorán kiséri Vitek Károly zenetanár. 6. Ének. Bárdos Irma mű­vésznő. 7. Gordonka szóló. B. Hajdú István művész. Jegyek előre válthatók Klacskó István főgimn. tanárnál. Katonai szemle. Gönczy Imre ezred­parancsnok f. hó 16-án városunkba érkezett s szemlét tartott a helybeli honvéd zászlóalj felett. Esküvő. Dr. Popper Dezső nyíregyházai ügyvéd kedden kötött házasságot Debrecenben Kaufman Ilona urleánnyal, Kaufman Adolf hely­beli földbirtokos leányával. A városok állami segítése. A belügy­miniszter által az 1909. évi költségvetésben a városok részére felvett 2 milliót most küldöt­ték szét. A városi tanácshoz hétfőn érkezett meg a pénzügyminiszter utalványa és a be­lügyminiszter rendelete, mely az állami hozzá­járulás fölhasználásának módozatait állapítja meg. Az utalvány szerint Nagykároly város 15.000 koronát kapott. A Zeneműkedvelők Egyesülete, mint említettük, silvester-estélyt szándékozott ren­dezni. Ez azonban változást szenvedett, ameny- nyiben estélyét december 26-án, karácsony má­sodnapján tartja meg a következő műsorral: 1. „Hunyadi László“ nyitány (Erkel Ferenc). Előadja a zenekar. 2. A „Hullámok“ (Siding). Zongorán előadja Váczi Jolánka urleány. 3. „Magyar tánc“ Brahncs János). Előadja a ze­nekar. 4. Covalleria Rusticana (Mascagni Pietró.) Hegedűn előadja Porovszky Béla ur, zongorán ki: éri Vitek Károly ur. 5. „A boszu“ (Szilágyi Ferenc). Szavalja Nonn Gyula ur. 6. „Stefánia gavotte“ (Czibulka). Előadja a zenekar. Utána a „Magvar király“ éttermében tombola és tánc Á Guttman-féle elsőrendű „SINGER“ varrógép a leghasznosabb karácsonyi ajándék. Mindenkinek saját érdeke, mielőtt varrógépet akar vásárolni, keresse fel GUTTMANN varrógépraktárát Nagykárolyban, Széchenyi-y^aM^sz- °latl a Központi takarékpénztárral szemben, a hol a legjobb Vila a Állandó raktár géptük, gépolaj és mindenféle géprészekben. teljes jótállás mellett is kaPhatók. Készpénz- 1 C fizetésnél árengedmény. Elv: Kicsi haszon nagy forgalom.

Next

/
Thumbnails
Contents