Északkeleti Ujság, 1909 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1909-12-18 / 3. szám

u 3. szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG 3-ik oldal. hatalomtól, húsos fazéktól el ne essenek. A Majos-ügyben a hazafias álláspontot tizedmagammal védtem és kétszáz 48-as csak­nem inzultált ezért, akik magukon kívül kia­báltak, lármáztak, mig végre megszavazhatták a gyáva leszerelést. A bank-kérdésben is leszavaztak, mikor elibük tártam, hogy üres frázis a határozatuk, ha hozzá nem kötik a joctiot, hogy ellenkező esetben ellenzékbe mennek a kormánynyal szemben. így szereltek le a császárjubileum és az aradi vesztőhely dolgában és még számos más esetben abban a reményben, hogy kikunyorál- hatnak Bécstől egy kartell vagyis osztrák lánc­cal megkötött önálló bankot vagy felhatalma­zást az Önálló bank eiőkészitésére, szóval egy kis semmiséget, a mivel a már nyugtalankodó választó közönség szemeit be lehet kötni és azután tiz évig élősködni az országon. Mikor igy megismertem 48-as szövetsé­ges társaimat és láttam, hogy a többség ez országban híjával van a politikai morálnak, akkor láttam be, hogy az egész függetlenségi törekvés üres ábránd, mert megvalósításához nincs sem csak gazdasági erő, mert ez vala­hogy még nélkülözhető lenne, de nincs morá­lis erő, nincsenek igazi férfiak. Ekkor láttam be, miért kell nekünk 67-eseknek lennünk, Ausztriára támaszkodnunk és mennyire igaza volt Tisza Istvánnak. Mikor az önálló bank harcosai, a 48-asok az egész ügyet csak érdek és hatalmi kérdés­nek tekintik, akkor az önálló bank barátai, mint a milyen én voltam, nem lehetnek velők, ha em az ország érdekében meg kell maradni azon az állásponton, melyen legalább nem ron­tunk, melyen nem kockáztatjuk gazdasági ér­dekeinket, ellenben megakadályozzuk a nép- bolonditók uralomra jutását. Tessék komoly, elvhű, morális 48-as pártot alakítani, akkor beszélhetünk önálló bankról. Ami a másik felvetett kérdést, a subven- tiot illeti, a felajánlott fogadás tárgytalan, mi­után el van ismerve, hogy a lap hirdetési átalányt kapott. Én nem vitatom azt, hogy a mit kapott, subventio címen kapta, vagy hogy a mostani vagy régi tulajdonosa kapta, csak azt állítom, hogy a lap az államtól anyagi tá­mogatásban részesül. Annyiban pedig a kapott felvilágosítás után rectifikálom állításomat, hogy elismerem, miszerint ezen támogatás már meg­szűnt, miről csak most szereztem tudomást. Nemestóthi Szabó Albert. Tehát mindig fennmaradt jelentékeny rész, amit sem magában, sem másban elhallgattat ii nem tud. Mikor tehát a jótékonyságot készségesen elismerjük, mint a jelenkor emberének egyik legdíszesebb jellemvonását, határozottan rámu­tatunk arra is, hogy ez önmagában véve elég­telen, mert sok szenvedés a körén kívül esik és a szivet megnyugtatja ugyan, de meg nem tölti, birtokába nem veszi. Ézt csak a keresz­tény világnézet teheti és teszi, amelynek két alapvonása, gerince és leglényegesebb tartalma, hogy értéket, fenséget, gyógyulást ad a szen­vedésnek, amelytől a másik világrész annyira fázik és amelyben annyira tehetetlen. Másrész­ről a szivet Istennél tölti meg, mint annak legméltóbb tárgyával. Ebben a munkában közönyösek nem le­hetünk elcsüggednünk nem szabad, mert örök értékekről van szó, értékekről, amelyek a maguk és embertársaik életét öszhangzatossá teszi. Nem lehetünk annyira szerénytelenek, hogy e világfelfogás diadalutjába önmagunk jelentékeny részt tulajdoníthatnánk, de remélni szabad, hogy egy-egy felolvasó-estélyünk lega­lább útmutató szerepét betölti, amely az örök haza felé irányit. Midőn szerencsém van a felolvasó-estélyt megnyitni, egyben köszönöm a szép számmal megjelent közönség szives érdeklődését és azt a jövő estélyünkre is bátorkodva kérni. Nagykároly, 1909. decz. 12. Pallmann Péter. Előfizetési felhívás. Tisztelettel felkérjük t. olvadóinkat, hogy előfizetési szándékukat lapunk kiadó- hivatalába bejelenteni szíveskedjenek, ne­hogy olvasóink közzül épen az ne kapjon mutatványszámot, a ki a lapra előfizetni szándékszik. Lapunk előfizetési ára : Egész évre . . 8 K Félévre Negyedévre Tanítóknak egész évre 5 ,, Az előfizetési dijak a kiadóhival czi- mére Nagykároly, Hétsastoll-utcza 12. sz. küldendők. Telefon 58. szám. 4 9 HÍREK. Megyegyülés. Vármegyénk törvényható­sági bizottsága f. hó-21-én délelőtt fél 11 óra­kor rendkívüli közgyűlést tart. A bizottsági ta­goknak megküldött meghívó szerint a rendkí­vüli közgyűlés tárgysorozata 3— pontból áll. A közgyűlés f. hó első, felére volt tervezve, azonban a politikai viszonyok miatt lett elha­lasztva. A Kölcsey-Egyesület karácsony másod­napjára tervezett estélyét — többek kérelmére — december hó 29-ére halasztotta el. Az estély a vármegyeháza disztermében este 6 órakor lesz megtartva. Megnyitó beszédet Falussy Árpád főispán, mond. Áz estélyre sikerült megnyerni- dr. Jászy Viktor jogakadémiai tanárt, akiafemi- nismusról felolvasni fog, Hajdú István gordonyka- müvészt, ki két számmal fog szerepelni. Ezeken- kivülAlmássy Annuskát és Dombai Gyulát 1 — 1 énekszámmal. A megnyitó estély után az Egyesü­let vezetősége a tél folyamán még több estélyt és mulatságot rendez. Január 8-án tánczmulatsággal egybekötött hangversenyt a vármegyeháza dísz­termében. Január végén a színház javára Mik- száth-ünnepélyt. Február hóban szintén a szín­ház javára egy műkedvelői előadást fog ren­dezni. Doktor tanító. Krizsán Gábor, volt re­metemezői, jelenleg nagyváradi állami elemi iskolai igazgató magánszorgalomból elvégezte a jogi tanulmányokat s e hó 11-én a budapesti tudományegyetemen a jogtudományok dokto­rává avattatott. Népkonyha megnyitása. A helybeli Nép­konyhát f. hó 16-án, csütörtökön nyitotta meg a vezetőség. A megnyitó ünnepélyen, melyen Fürth Ferenc főrabbi mondotta a megnyitó be­szédet, jelen volt Roóz Samuné elnöknővel az egész választmány. Városunk előkelőségei köz­zül ott .voltak : özv. gr. Károlyi Istvánné Ilosvay Aladárné, özv. dr. Serly Gusztávné, özv. Áldor Adolfné és még igen sokan. Az ünnepély al­kalmával a szokásos kóstoló sem maradt el. Jubiláns diszgyülés. A nagykárolyi Ol­táregylet december 19-én délelőtt 11 órakor a városháza nagytermébea jubiláns diszgyülését tartja, tiz éves fennállásának emlékére, melyen Öméltósága dr. Boromissza Tibor püspök ur is jelen lesz. A gyűlés tárgyai: 1. Igazgatói megnyitó. Mondja Pallmann Péter. 2. Óda Horváth Jenőtől. Szavalja Gergits Kornélia. 3. A tiz év története. Felolvassa Balogh Teréz jegyző. 4. Áldások Istene Rossinitöl. Énekli a dalegylet. Gyűlés után a zárda nagytermében a munkakiálütás megnyitása. Állandó választmányi ülés. Vármegyénk állandó választmánya f. hó 20-án az alispáni kisteremben délután 3 órakor ülést tart. Beszámoló. Szunyogh Mihály a máté­szalkai kerület orsz. képviselője f. hó 17-én tartotta beszámolóját Mátészalkán. Szilveszter-est. A zenemükedvelők egye­sülete december 31-én a vármegyeháza nagy­termében szilveszter-estélyt rendez. Rabbi választás. A helybeli orih. izr. egyház vasárnap tartotta meg a rabbi vá­lasztást. A választás igen nagy érdeklődés mel­lett folyt le, a környékből is sok szavazó jött, hogy jelöltjét támogassa. A választás az általunk első helyen említett Brach Salamon nagymagyari rabbi egy hangú választásával ért végett, mivel a kissebbségben levő párt jelöltje vissza lépett. A másik két jelölt Grünwald Áb­rahám makói és Blum Herman hausfalvai rabbik voltak. Serleg-felavatás. A nagykárolyi dalegye­sület a kecskeméti országos dalversenyen nyert serlegét 1910. január hó 6-án avatja fel, mely ünnepségre már most meghívja a város dalt kedvelő közönségét. A műsort lapunk jövő szá­mában fogjuk közölni. Ünnepély. Lélekemelő ünnepély volt de­cember 8-án Szeplőtelen fogantatás ünn,epén a szatmári Jézustársaságiak kálvária templomában délután 4 órakor. 18 ifjú esküdött örök hűsé­get Sziiz Máriának, ifjú hévvel, lelkesedéssel fogadták meg, hogy a szeplőtlen szűz Anyát soha és semmi körülmények között el nem hagyják, nem lesznek hozzá hüteleuek. Szent lelkesedéssel újították meg a régi tagok is kongregációi fogadalmukat. Az avatási szer­tartást a Püspök ur ő méltósága végezte. Len­dületes, tüzes beszédében a kötelességek pontos teljesítésére buzdította a fölveendőket. Mert a kötelességek buzgó teljesítése megóv a bűn elkövetésétől s ennek következtében állandó lelki nyugalmat szerez. A munkaszeretetet kö­tötte a Mária-leventék lelkére a püspök s a názáreti szent Szüzet állitván példaképül. A szertartás alatt a papnövendékek énekeltek. — Oltáregyleti felolvasó-estély. Az Oltáregyesület szokott téli felolvasó-estélyeinek ez évi ciklusát vasárnap, folyó hó 12-én ve­zette be egy minden tekintetben magas nívójú, művészi előadással. A gyönyörű műkedvelői előadást zsuffolásig telt ház nézte végig. A közönség már napokkal az előadás előtt egy­más kezéből kapkodta ki a jegyeket s a va­sárnap esti pénztárnyitás alkalmával már csu­pán néhány jegy került eladás alá. A művészi estély lefolyásáról egyébként a következőkben számolunk be. — A nagy müizléssel össze­válogatott műsor első pontja Pallmann Péter, oltáregyleti igazgató megnyitó beszéde volt. A gyönyörű beszédről azoknak, akik a szónokot már ismerik és hallották, felesleges dicséretet mondanunk, azok pedig, a kiknek még nem volt alkalmuk hallani, olvassák el a lapunk mai számának tárcarovatában leközölt nagy­szabású orítiót s akkor tudni fogják azt min­den további kommentár nélkül is becsülni. — Az urak zenekarának művészi játéka után Szentiványi Béla, kegyesrendi tanár ünnepi előadása következett. A még nem rég ide­került nagy tehetségű tanár beszédét izgatottan várta a közönség. Ez a beszéd volt az estély fénypontja, erre volt kiváncsi a közönség min­den tagja. A szónok derekasan megfelelt a hozzáfűzött reményeknek. Olyan beszédet mon- d 'tt, aminőt városunk szűk falai között csak ritkán lehet hallani. Merész dologba fogott és szép művészettel fejtette meg tételét. Fő motívuma beszédének a középkor iránti rajongás volt s visszahívása az akkori rajongó, forró, tiszta hit-imádatnak. A művészi beszédet egyébként lapunk karácsonyi számában fogjuk egész ter­jedelmében közölni, hogy azok is élvezhessék, akik az estélyen jelen nem voltak. — A mű­sor következő pontja Reviczki Gyulának „Pán halála“ cimü verse volt, melyet élőképnek meg­személyesítve adott elő a lelkes kis műkedve­lői gárda. A költeményt magát Papp Béláné úrnő szavalta a tőle már megszokott színpadi otthonossággal, mig a darab szereplőinek meg­személyesítői a következők voltak: Csepreghy Antalné és Popity Károlyné úrnők, mint elő­adók, Nagy Győri Jolán és Blanka, Hyll Ma­riska és Ilonka, Friedli Mariska, Kerekes Té­riké, Karaszka Margit, Szengschmidt Erzsiké; Csepreghy Ernő, Darabánt András, Popity Ká­roly, Ruszty Gyula, Csáky Gusztáv, Reszler Ruhát fest és vegyileg tisztit HAUFEL Nagykároly, = Kölesey-ntca 1. sz. Alapittatott 1902. 0> TT

Next

/
Thumbnails
Contents