Északkeleti Ujság, 1909 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1909-12-18 / 3. szám

I. évfolyam. Nagykároly, 1909. deczember 18. 3. szám. Északkeleti újság Előfizetési árak: Egész évre .................... Félé vre ...................................... Negyed évre .............................. Tanítóknak egész évre POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8 korona. .. 5 NEMESTÓTHI SZABÓ ALBERT dr. Szerkesztők : Suták István Csáky Gusztáv. — MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. = NAGYKÁROLY, HÉTSASTOLL-UTCZA 12. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) • Hirdetések ugyanott felvétetnek. = ___________Nyilttér sora 40 fillér.______________ A mai pártok. Tétovázóbb, meddőbb rég nem volt a politikai élet, mint a mostani he­tekben. A lapok, a közéletnek ezen fény­képészei, csak úgy kapkodnak tárgy után. Dobálóznak elvek kijelentésével, szórják a szemrehányás nyilait jobbra- balra, poklot, menyországot festenek egyaránt, s végül mindannyian arra az eredményre jutnak, hogy rajtunk mi sem áll, céltalan a cél, hasztalan az eszköz, mert sorsunknak intézői nem mi vagyunk, hanem a bécsi kéz, a rósz tanácsadók stb. — Ez eredménnyel aztán megelégesz- nek anélkül, hogy kutatnák az okot, mi­szerint miért oly erős ez a bécsi kéz, s miért nem süket a fül a rósz tanácsadók hallatára, ha rólunk van szó. Pedig az ok hozzánk nagyon közel fekvő. A politika gyeplőjét kezükben tar­tók diszanans gondolkozása, a gondol­kozásban a célegyetemesség hiánya, az elvek tettek nélküli nagyhangú közhírré tétele, háttérben az önérdek akaratot kötő korlátáival az első oka a mi évről- évre kátyúba jutó politikánknak. A politikai pártok, melyeknek föl kellene szivniök a közgondolkozást, s úgy kellene az országos akarat kifeje­zőjeként a hatalom birtokára törekedniök, ezzel a törekvéssel már rég felhagytak. Megelégesznek azzal, hogyha hatalomra jutnak, s ha ez meg van, meg van a cél is annak megtartásában, a helyzet kizsákmányolásában. Nincs erő a pártokban a felszívásra, mert a hatalom rflegtarthatásának esz­köze nem lehet a tiszta elv megvalósí­tására való törekvés, hanem csak szűk, adott érdek jól körülbástyázása. Ennek a fegyvere pedig nem a közvélemény meg­győzése, s ezáltal a nemzeti törekvések felé hajió egyének közben rejlő erejének egyesítése, mint a tiszta elvé, hanem a legyőzés. Nincs erő a pártokban, mert kicsi­nyes, s nem általános érdekű célokat is fölvesznek programmjukba, ami szintén meggátolója az erők A- összehozását, — mert a nemzeti szempontból jelentékte­len, kizárja az ily párt kötelékéből azo­kat, akik más általános programmjuknak, s célirányos eszközüknek hivei lennének. Nincs erő a pártokban, mert a je­lentéktelen részletkérdésekért eltekintenek a közös nemzeti céltól, vagy azt ennek elébe helyezik. Szóval először szinte önmagán, s nem a bécsi kézen, S' tanácsadókon tö­rik meg a nemzeti összeró, összakarat. És ezután csak a kivált, a hatalmon lévő párt akaratát kell megtörnie annak a ret­tegett bécsi kéznek. A nemzeti összakaratot már csaknem felszívó függetlenségi párt ereje megtört önmagán három évvel ezelőtt, amikor oly sietve kapott a hatalom után anélkül, hogy birtokában lett volna még saját kebelében is a tiszta elv eszközének, az önzetlen elv iránt való törekvésnek. S igy a helyett, hogy a nagy közt embe­rileg lehető módon egyesíteni tudta volna, önmaga is kétfelé szakadt a szerint, amint az elv, vagy az érdek volt előtte a tet­tek rugójának eszménye. S igy, ha programmjával a lehető­ség határain belül mozgott volna is, hiányzott összevonó erejéből az elvek alapjáni egyetemes gondolkozásból fakadó egyetemes önzetlenség, ami pedig a leg­lényegesebb kelléke annak, hogy egy párt programmjáért belső erejét kifejt­hesse. Az alkotmánypárt, melybe ész nél­kül tódultak be a magukat liberálisok­nak vallók, szintén nem ölelheti fel az össz-nemzeti erőt, sőt e pártnak életét is csak a még kezükben lévő coalitiós Megnyitó az Oltáregylet f. hó 12-én tartott felolvasó­estélyéről. Mélyen tisztelt Hölgyek és Urak! Jelen felolvasó-estélyünk műsorának ötö­dik pontja alatt méltóz'tatnak elolvasni, hogy Reviczkinek hires költeménye, „Pán halála“ melodrámaszerüen és szemléltetve kerül elő­adásra. Mikor ezt a költeményt az előadás tárgyául választottuk, magam sem gondoltam, hogy az én ma esti igénytelen megnyitó beszé­demnek is kiinduló pontjául választom. De amint a költeményt többször átolvastam és ipar­kodtam annak gazdag eszmekörébe behatolni, felfedeztem a kínálkozó és megkapó kapcsola­tot, amely egyletünk az eléje tűzött feladatával és céljával — továbbá az általában egész ke­resztény világnézet között, amelybe egyletünk úgy illeszkedik bele, mint egy kis szegletkő a nagy épületbe — és a nagyvilág felfogása kö­zött fennáll. A tengeren hajósok eveznek. A hajófené­ken mulatozás, dorbézolás folyik. Eközben egy titkos lény a hajó kormányosát, Thamust szó­lítja és azzal a titkos utasítással látja el, hogy ha a szigetre érnek, kiáltsa a szigetre a hajó­ból : „Meghalt a nagy Pán!“ Thamus az égi szózatnak engedelmeskedik és a szigetié kiki­áltja : „Meghalt a nagy Pán!“ — Megmozdul­nak erre a fák, bokrok, kövek, velőtrázó sirás és zokogás, a szivreható sóhajok felelnek. Le­tűnt a játszi, vidám kéjistenek kora, uj idők, uj eszmék hajnala virrad! Ezt zokogja el az egyik nimfa.* Az uj Isten van közben, nem fá­ban, hanem az emberi szivben lakik, a földön már értéke a szenvedésnek is lesz, mert ezt igy rendeli a Golgotha jelvénye, a fényes ke­reszt !** Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim ! Akár­mennyire zűrzavaros és kuszáit az életfelfogás, akármilyen határozatlan körvonalú is a világ­felfogás számtalan válfaja, e zűrzavarból, a ku- száltságból és határozottságból biztos körvona­lakkal kibontakozik két világnézet, két szellemi és életirány, amelyek egymástól a legtávolabb állanak. Egyik a pogány s anyagias, földi világ- felfogás, mely korszakonkint mindig váltakozva is majd ilyen, majd meg más néven, de alap­jába mindig ugyanaz volt és ma is ugyanaz ; * Ezt zokogja el az egyik nimfa, a pogány világ képviselője. A másik az újkor képviselője, az uj kornak programmpontjait mondja el. ** Ez a két nimfa két világnézet, a két legellen­tétesebb, de uralkodó világnézet korelnöke. forrást ELSŐ NAGYKÁROLY! SIRKŐRAKTÁR ÉS TEMETKEZÉSI INTÉZET. IU11 db. Alapittatott 1873. évben. Állandóan raktáron tartok I-ső rendű salgótarjáni és porosz továbbá meszet, I-ső rendű portland és román KOVÁCS-SZENET _? czementet, valamint többször mosott porosz _____________________________ 1 Szives m egrendelést kér MAKAY JÓZSEF FÍA. Nagykároly, Széchenyi-utcza 26. sz. (Saját ház.)

Next

/
Thumbnails
Contents