A Polgár, 1914. május (6. évfolyam, 18-22. szám)

1914-05-10 / 19. szám

Szatmárnémeti, 1914 május 10, 19. szám VI. évfolyam TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP, Laptulajdonosok, kiadók és a szerkesztésért felelősök: az Északkeleti Könyvnyomda tulajdonosai. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Szatmárnémeti, Kazinczy-utca 18. szám, (Zárdával szemben). Telefon-szám : 284. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ár: Egész évre. . . 4 korona, Egy lap ára 10 fillér. Szomorú feilátásofe. Elérkezett a virágfakasztó ta­vaszi hónap, a poétikus május, amely máskor annyi reménysé­günket váltotta valóra. A napsu­garas tavasz, amelynek napja, le­vegője adja meg az erőt a te­remtő földnek. Az ország népe talán soha őszintébben nem várta ^^jkjféljmjgízet megújhodását, mint “"'Sf^iSen sok-sok keserves csapás, tömérdek kétségbeejtő gazdasági katasztrófa után. Mert ennek előtte, ha az idők mostohasága a gazdasági élet egyik, vagy másik tényezőjét megbéní­totta is, kárpótlást találtunk a má­sikban, vagy a harmadikban. Ha veszteség, csapás érte az ipart és a kereskedelmet, ha feszültség volt a pénzpiacon, segített a ter­mészet : a mezőgazdaság meg­hozta az enyhülést a jó termés­ben. Ha a mezőgazdasági esztendő nem jól ütött be, annyira, ameny- nyire pótolta a veszteséget az ipari fellendülés, a kereskedelmi vállalkozó szellem. Ez a szép rend, ez a váltógazdaság néhány esztendővel ezelőtt azonban meg­változott. A gazdasági válság el­ső tele után, amikor a pénzügyi feszültség megakasztotta termelő munkájában az ipart és a keres­kedelmet, hiába vártuk, hogy a természet jöjjön az ő nagy, ki­egyenlítő munkájával és pótolja azt, amit az ipari és kereskedel­mi válság elvett tőlünk. Fagy, szárazság, árvíz tetőzte be a pénzügyi válságot, a legtel­jesebb mezőgazdasági válság, amelynél csak az volt keserve­sebb, hogy fokozott mértékben megismétlődött az elmúlt eszten­dőben nem hagyván mást a mi részünkre, mint egyedül a re­ménységet, hogy ennyi megpró­báltatás és a gazdasági erők eny- i nyi meddősége után végre csak eljön a tavasz, az iparban, ke­reskedelemben, mezőgazdaságban egyaránt. Az iparban és a kereskedelem­ben nem vált be ez a reménysé­günk és bár újabb csapások nem jöttek, még mindig igen messze vagyunk attól, hogy a vállalkozás megkezdődjék s igy ismét nem ,j maradt más, mint a haza földjé- ; tői várni a segítséget. A megvont, j megingott hitel, a tönkrement ipar j és kereskedelem mellett egyedül ! és kizárólag a földtől lehet még í várni, hogy jó terméssel mindent helyrehoz, vagy legalább is eny- ! hiteni fogja a nagy nyomorusá­| got­A tavasz, a május volt minden í reménységünk és félve állapítjuk 1 meg, hogy minden jelből arra le- i hét következtetni, hogy remény­ségünk valóra vált. A májusi esőt be sem kell várni, Péter Pál nap­jáig nem lehet reménykedni, a földből kiütő kis kalászok a leg­főbb helyen sovány, kaszára sem érdemes termőre válnak. A csüg­gedő földmives újra eke alá fog­ja a földet, a búza ára pedig szökik, szökik magasra, előhírnö­kéül annak, hogy a teljes nincset- lenség tetejébe a fokozott drága­ság ül az ország nyakára. Vájjon elbirja-e? A gazdák egy része föl se szántja a hűtlen talajt, ha­nem búcsút vesz földjétől, ott­hagyja a hitelezői nyakán, kíván- | dóról, hogy az uj hazában kiizza­dott keresetből valahogyan visz- szaszerezze újra magának. Megdöbbentő kilátások ezek. És ha május, a tavasz, a nyár még javíthat valamit rajtunk, azt a kárpótlást, amelyet a bő ter­méstől vártak, nem lehet remélni. Az országnak a legnagy^jjb^ía- karékosságra, óvatosságba' van,; szüksége, hogy immár a harma­dik szűk esztendőt is el tudja vi­selni. BizaajitíÉj az inti tudásról. Az uj választójogi törvény alap­ján összeállítandó választási név­jegyzék előkészítő munkálatai leg­közelebb már megkedődnek Szat- mármegyében. Elsősorban megállapítják, hogy meg vannak-e a népiskolában az 1900. és 1910-iki iskolaévről a lajstromok, amelyekből konsta­tálható, hogy a IV. és VI. osz­tályt kik végezték kielégítő ered­ménnyel. Azután megalakítják a vizsgáló bizottságokat, amelyek előtt az irni-olvasni tudását iga­zolják azok, akik iskolai bizo­nyítvánnyal nem rendelkeznek. E bizottságok előtt minden állampolgár jelentkezhetik a vizs­ga letételére. A vizsgáról Írásbeli bizonyítványt kap, amellyel az irni-olvasni tudását igazolhatja. Az eredményről ezt a bizonyít­ványt állítják ki: Bizonyítvány. X. Y ...........(község vármegye) la kos, aki . . . (község várme­gye, ország, év, hó, nap, szü-

Next

/
Thumbnails
Contents