A Polgár, 1914. május (6. évfolyam, 18-22. szám)
1914-05-31 / 22. szám
VI. évfolyam. Szatmárnémeti, 1914. május 31. 22. szám. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ár: Egész évre. . . 4 korona. Egy lap ára 10 fillér. Laptulajdonosok, kiadók és a szerkesztésért felelősök: az Északkeleti Könyvnyomda tulajdonosai. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmárnémeti, Kazinczy-utca 18. szám, (Zárdával szemben). Telefon-szám : 284. ]öuel Szent Lélek Ur Isten!... Szép piros pünkösd napját ünnepeljük. Gyönyörű májusnak bűbájos ünnepét. A Szent Lélek eljőve és betöl- té ezt az egész földet. Úgy van. Betöltő. A szivünk, a lelkünk, egész világunk a gyönyörű tavaszé, melyet a Szentlélek lehelt e földre, hogy lenne itt alant nem a siralmak és nyomorúságok völgye, de az Istennek dicsőséges országa. Akit a Karácsony szentséges öröme, a Husvét magasztos feltámadást hirdető örök reménysége nem képes felemelni a hét- köznapiság, a hitetlenség és istentagadás sötét posványától, azt a pünkösd ünnepe kell hogy kiemelje, mintegy megerősítse a Lélek ereje által a hitben, reménységben és szeretetben egyaránt. Mert a pünkösd ünnepe nem csupán a felséges tavasz gyönyörűséges életének ünnepe, de a hitnek és egyháznak fundamentum kövét letevő, megingathatatlan évről-évre megujhodó, sőt fokozott mértékben épitő munkára hivatott evangéliumi magasztos cselekményt, a Szent Lélek eljöttét példázó emlékünnepe. Az „Ur kibocsátó az ő Lelkét és megujhodnak mindenek!“ Nem mondjuk mi, hogy nincs — hihetetlenség. Nem mondjuk, hogy a társadalom nem vérzik a saját kezével ütött sebből. Mert tudjuk, meggyőződésünk, hogy a hitetlén éppen akkor lép a hivők küszöbére, amikor legtávolabb képzeli magát az Istentől. A vérző csepp nyomán pünkösd ünnepén piros rózsa fakad a hit legszebb, legdrágább virágából amely bot- dogit és soha el nem múló erős reménységges törli el az ember egész valóját. A Lélek munkája ez. Az isteni akarat úgy alkotá az embert, hogy a szenvedéses izzó kohójában váljék azzá, amivé teremtetett: hivő, Istent félő, egymást szerető, segítő testvérré, emberré. És valahányszor egy elesettnek hitt lélek felemelkedik a bűnök tengeréből és lesz a társadalomban szorgalmas, derék munkástag, mindannyiszor a lélek isteni ereje munkálta azt. Ez a Lélek töri le, teszi semmivé azt a divatos, meddő, balga törekvést, amely éppen napjainkban ütötte fel bozontos nagy fejét. Tudósok, nagy férfiak, még olyanok is, akikről ezideig ellen- véleményt hangoztattak, üzentek hadat, ennek az újkori törekvés- ; nek. És elfojtják már csirájában, úgyszólván gyökerében. Akkor amikor a durva tövisét vetik a tiszta búza közé, elfedetik a növekedő vetés és a szúró tövis magja az utszélre pereg s elvész, elpusztul terméketlenül, nyomorultul. A mellettünk növekedő generációról van szó. Gyermekeinkről. Azokról az édes reménységekről, akiknek szent kötelességünk tisztán, meghamisitatlanul átadni öröklött, egyetlen kincsünket: hitünket, vallásunkat; amely nem hagy el bennünket soha, sőt mindig és csak ez vezérelhet a boldog élethez, magához az Istenhez. A tövis magvetők elszélednek. Az utszélre vetett durva magokat elsöpri az élet zivatara, aminthogy el kell sepernie, mert az isteni Lélek eljőve s mindenek megujhodnak. De azért kötelesség vár a hivő emberre. Nem szabad tűrni és tétlenül nézni, hogy e gonosz magvetők egyetlen magot is elhelyezhessenek növekedő vetéseink között. Vigyázzunk! A kötelesség tettre szólít és meg kell akadályozni nyugtalan emberbarátaink céltalan törekvéseit. A Lélek ereje által, Pünkösd ünnepén alakult meg az első keresztyén anyaszentegy- ház. Mindnyájunk, az egész emberiség javát munkáljuk akkor, midőn e napnak emlékünnepén és minden más alkalomkor úgy igyekszünk élni, hogy példánkkal, hithű cselekedeteinkkel kiérdemeljük a keresztyén nevezetet. Erre segítsen meg mindnyájunkat a Szent Lélek Ur Isten !... Kossuth Ferenc 1841—1914. Magyarország egykori kereskedelemügyi minisztere Kossuth Ferenc f. hó 25-én hajnalban örök álomra hunyta le szemeit. Győzött a gyilkos betegség. Erős tusa, rendkívül nagy szenvedések árán köszöntött be a nyugalmas megváltás órája a halál. Kossuth Ferenc 73 évet élt. Akik személyesen ismerték és
