A Polgár, 1914. (6. évfolyam, 9-13. szám)

1914-03-29 / 13. szám

4. oldal. POLGÁR Szatmárnémeti, 1914. VALDEMAR PSILANDER. ♦ Kevesen tudják, — csak akiket nagyon közel enged magához — hogy Waldemar Psilander, a Nordisk drámák komor hőse, milyen lelkesen, milyen gyerekesen tud örülni az életnek. Ez a gyönyörű szál dán legény, aki a színpadon állandóan súlyos drámai gesztusokkal dolgo­zik, az élet szépségejt szinte naiv örömmel szürcsöli, kü­lönösen ha meg tud sza­badulni a világhírű em­berek legnagyobb bosz- szuságától, az ünnepelte- téstől, a tolakodó kíván­csiságtól. Munkatársunknak sike­rült beszélni Psilanderrei, áki elmondotta életrajzát. Ezt az életrajzot azért tartjuk szük­ségesnek ide iktatni, mert a Psilander népszerűsége nyomában támadt irigység rengeteg hazugsággal akarta a kitűnő dán mű­vész nimbuszát megtépázni. — Kopenhágában születtem, 1884. május 9-én — kezdte mosolyogva Psilander — te­hát még nem vagyok egészen harminc éves. Tizenhét éves koromban letettem az éritségit s akkor édesatyám, Gusztáv Psilander akara­tával színész iettem. Nem jártam sziniiskolába, de nagyon megtetszettem a Theater Casino igazgatóságának és szerződ­tettek egész kicsiny szere­pekre. Mint harmadik bon- vívant működtem kizárólag drámai szerepekben és első nagyobb sikeremet az „Al­les für Vaterland“ cimü ha­zafias darabban értem meg. Ekkor vettek észre és Blond direktor, aki most a Nor­disk filmgyár főrendező dramaturgja, fölléptetett „A fegyenc“ cimü első Nordisk darabban, majd még két ki­sebbfilm számára játszottam, amikor végre bekövetkezett az első világsláger „A sötét pont“ c. darab, amelyet a gyár 170 példányban adott el. A többi­ről talán ne is beszéljünk, hiszen ezt már a közön­ség is tudja. Legjobb és legszebb szerepeim a Sötét pont-on kívül Őfelsége inkognitóban, Az utolsó arany és legutóbb a Liebelei. Ezekben a sze­repekben én is meg voltam magammal elégedve. •*P* #WS* #WS* Xísgr 'Ws* <EJp

Next

/
Thumbnails
Contents