A Polgár, 1914. (6. évfolyam, 9-13. szám)

1914-03-08 / 10. szám

Szatmárnémeti, 1914. POLGÁR 3. oldal. munkát helybeli iparosokkal fog végeztetni s ajánlatához csatolta a helybeli iparosoknak erre vo­natkozó ajánlatát is. Amennyiben azonban a közgyűlés ragaszkodnék ahhoz, hogy a vállalati összeg is szatmári iparos kezébe jusson, akkor másodsorban — mint a számbavehető helybeli ajánlatok közül legolcsóbbat — Tatorján István pályázatát ajánlja a bizott­ság elfogadásra. Ennél az aján­latnál azonban a bizottság ragasz­kodik ahhoz, hogy Tatorján a vál­lalathoz társul vegye maga mellé Farkas Lászlót. Választót! összeírása. Az uj válasz­tási törvény végrehajtása iránt még intézkedés nem történt, en­nélfogva a központi választmány a választók összeírását a régi tör­vény alapján indította meg. Az összeíró küldöttség munkálatát március hó elsején meg is kezdte s azt kedd, péntek és vasárnapok kivételével a városháza tanácster­mében naponkint folytatja. Az összeíró küldöttség ezúton is fel­hívja azokat a választói jogosult­sággal biró helybeli lakosokat, akik eddig itt választók nem vol­tak s magukat a választók név­jegyzékébe fölvétetni akarják, hogy március 20-ig az összeíró kül­döttség előtt jelentkezzenek, mert akik ezt elmulasztják, már csak május 1-től 15-ig a központi vá­lasztmányhoz írásban benyújtandó felszólamlás által igazolhatják jo­gosultságokat. Az összeíró kül­döttségnél az említett időben dél­előtt 9-től 12 óráig lehet jelent­kezni. Városi közgyűlés lesz holnap dé­lután 3 órakor. SZINH3Z3R. * * * Uránia színház. A múlt héten is kellemes szó­rakozó estéket szerzett az Uránia színház közönségének. Ma vasárnap délután 3 órától és hétfőn este 6 órától folytató­lagosan az egész müveit világon páratlanul nagy sikert aratott, a budapesti „Apolló“ színház já­tékrendjének állandó müsordarabja A KIRÁLY egy művész tragédiája 5 felvo­násban kerül színre. A megrázó filmtrágédia fősze­repét Albert Basserman a legki­válóbb német színművész alakítja. E nagystílű mozgó-drámát ki­sérő elsőrangú műsorból kiemel­kedik „Az elveszett ezresbankó“ falrengető bohózat, „Ámor téve­dése“ kitűnő vígjáték és „Uránia híradó“ heti világesemények ri- portszeríi bemutatása. A hét minden estjén elsőrangú érdekfeszitő és kitűnő humoros műsor kerül színre. Városi szinház. Madách nagyszerű drámai költemé­nyét az Ember tragédiáját 3-szor egy­más után mutatta be a városi szinház. A magyar irodalom e remekét zsuf- folt ház nézte végig mind három este. A szereplő személyek derekasan igye­keztek megfelelni kiosztott feladataik­nak. Nagyszerűen játszott Kemény (Lu­cifer), Boross (Ádám), Hahnel (Éva) szerepkörben. Az igazgatóság hétfő estére ismét az »Ember tragédiáját“ tűzte ki. Termé­szetesen zsúfolt ház lesz ismét. — Lám, nemcsak az operettek vonzanak telt házat, hanem a drámai költemé­nyek is, például az „Ember tragédi­ája“ is. Vasárnap délután „Szulamith“, este „Kis király“ kerül színre. Hétfőn az „Ember tragédiája“ Ma­dách nagyszerű drámai költeménye 12 képben nagyszerű kiállítással, fényes díszletekkel megy. Mulatságok. Ref. diákot! műkedvelő előadás­sal egybekötött táncvigalma. A szatmárnémeti ref. főgimnázium ifjúsága f. hó 21-én a tanulmányi kirándulás alapjának javára az Iparos Otthon dísztermében mű­sorral egybekötött táncmulatságot rendez. Belépő-dij személyjegy 2 szogva törtetett a nyomába egy tömzsi fiú és egy csattanó-pirosságu leányka. Lolotte-ot alaposan megpirongatták s szegényke visszafojtott könnyekkel, da­cosan összeszoritott ajakkal hallgatott. Uzsonna után szerét ejtettem, hogy kis védencemmel nehány szót váltsak. — Bátorság — Lolotte . . . nem szabad tulérzékenynek lenni. . . maga okos kis lány, aki tudja, hogy az élet­nek vsnnak nyomorúságai is, több mint öröme. A gyerekek künn hancuroztak a por­ban. Lolotte anyáskodó szigorral fi­gyelmeztette őket egyre és másra. Lát­szott szeme bogarából, hogy ő is szí­vesen venne részt zabolátlan játékuk­ban, és visszafojtotta játékos kedvének kitörését. A komolykodás és az arcáról lerivó játékkedv bájos zavarrá lett. A vacsoránál a vendégek előtt rosz- szaló megjegyzést tett a ház asszonya a hiúságára és nem illő pipereskedé- sére' Lolette-otnak kigyultaz arca, bár szinte vonaglott a megszégyenítés fáj­dalmától, büszkeséggel uralkodott ma­gán s később mosolyogni is próbált. Csodáltam ezt a szegény kis teremtést, akinek veleszületett, öntudatlan szép­érzéke is csak megaláztatásokra adott alkalmat. A kínosan kicsipekedett ifjak lapos élcelődéseire kedves, ötletes riposztok- kal válaszolt. Csupa charme, könnyed finomság, finomság volt s tavaszi üde- séget árasztott maga körül. Egyszer megleptem az ablaknál. El volt merülve a gondolataiba, amelyek valószínűleg Lille felé kalandoztak a chére maman-nál, aki most szintén bi­zonyára a Lolottora gondol. Mint bús­lakodó kis gyerek beszélt halkan ma­gához: „Pauvre Lolotte!“ Sohasem fogom elfeledni azt a szo­morú, könnyes mosolygást, amellyel felém fordult. A szavai, amelyet Lolle- be vágyó lelke, az anyai szív melege után didergő kis szív csalt az ajkaira: „pauvre Lolotte“, — mindig vissza­csengenek a lelkembe. — Oh eher monsieur^most már egész maga lesz a „pauvre Lolotte“! — Ezek voltak a búcsú szavai. Évek múltak el, de sokszor eszembe jutott a kicsi Lolotte. Vájjon visszaju­tott-e Lille-be a chére mamanhoz. Azok a régi gyötrő képek is fel-fel-tolultak az emlékezetembe. Várkonyi Titusz.

Next

/
Thumbnails
Contents