A Polgár, 1914. február (6. évfolyam, 5-8. szám)
1914-02-15 / 7. szám
2, oldal. POLGÁR Szatmárnémeti, 1914. — melyeknek osztó igazságát oly sokszor illették rosszakaratú ten- dentiával, — immár nap-nap után áldást osztogatnak. Egyik a mindennapi kenyeret, másik a főzeléket, harmadik a városi népkonyhára szóló utalványt, itt reszkető, hideg karok tárulnak a fát osztogató rendőr felé, amott elaggatott, beteg öregek nyújtják kezeiket csengő ezüstjeik után, melyet pontosan kiszolgáltat részükre a városi szegényalap, ismét másutt jobb napokat látott iparosok és i'parossegédek jelennek meg a rózsaszín utalvánnyal, hitelképességük váltójával. Mintha nem is a rendőrségen, hanem valami jótékony bazárban éreznénk magunkat! S mégis! Bármily nagy az áldozat, amit a hatóság hoz, az áldozattal nem áll arányban az elért eredmény, mert a szegényügy lehet ugyan ideig óráig rendezve, de azokra nézve, — a kik állandóan rá vannak utalva a támogatásra, — csak akkor éretik el a célt, ha végleges megoldást nyer a szegényház kérdése, melynek keretén belől az elaggatott, munkaképtelen teljes ellátást, a még használható egyéni erejének megfelelő Mac Rae szólt az elnök, vezesse ki az elitéltet. A hallgatóság megelégedetten oszlott szét. Barmingtonnak meg van a nagy szenzációja! Andy nagyszerűen érezte magát uj otthonában. Oly kitűnő kosztot kapott, oly pompás ágyat, hogy az emberi méltóságon esett csorbáról teljesen meg is feledkezett. Szeretetreméltó, egyéni kedvességével egy hét múlva már a legjobb barátságba kerül Mac Raeval, a fogházőrrel a második héten már segített neki a kerti munkánál. Lassankint pedig Mac Rae felesége és két kis gyermeke úgy megszerették, hogy minden este bevitték szobájukba, karosszékbe ültették, pipát dugtak a szájába, halgat- ták a szép meséit, vagy Mac Rae hegedűjén játszott dáliáit. A hatóság pedig nemcsak szemet hunyt efölött, hanem nyíltan helyeselte is, Andy a város jónevét mentette meg, munkát nyerne, s amely szegényház úgyis mint dologház, úgyis mint népkonyha, úgyis mint menedékhely biztosítaná a létfenntartás eszközeit mindenki részére s megszüntetné a még mindig napirenden lévő koldulást, s a város közönsége ezzel a szegény- ügy végleges tető alá hozását befejezné. R. L. 8 HÍRŐS. * * * VáPöSi hÖzgyÖiÉS. A város törvény- hatósága f. hó 9-én tartotta rendes havi közgyűlését dr. Vajay Károly kir. tanácsos, polgármester vezetése mellett. A polgármesteri jelentés szerint a közkórházi építkezés megkezdése május — junius hónappal előbb nem remélhető, mert a kiviteli tervek újból miniszteri jóváhagyással látandók el. A polgári fiúiskola építési költségeinek leszámolása . megtörtént. Említést tesz, hogy a j rendőrség tovább fejlesztésére a belügyi kormány a folyó évre 32,000 koronát utalt ki s hogy a felső kereskedelmi iskola építésére a pályázatot február 17-iki határidővel a városi tanács kiirta. Megemlékezik még a jelentés a ezért csak méltányos volt, hogy a legudvariasabban bánjanak vele. Egyik-másik ember meg is látogatta, beszélgetett vele s minthogy a legutolsó dolog volt, hogy szökni akarjon udvarias formában azt is közölték vele, hogy az utcára is kimehet. Lassankint nem volt kedveltebb ember a városban Andynál és valahányszor végigsétált az utcán, büszke örömmel üdvözölték őt az emherek. Pénzt, dohányt csúsztattak olykor a kezébe és néha-néha egy pohár borra is meginvitálták. De Andy becsületes fiú volt. Nem akarta megszegni az Ígéretét és kilenc órára mindig otthon volt. Egyetlen egy este történt meg, hogy Mac Rae nagyon szigorú lett. Andy egy csomó rajongójával együtt a kelleténél kicsit többet ivott és mindenről megfeledkezetten mulatta át az estét. munkanélküliség szülte nyomor enyhítésére indított akcióról. A Bocskay-közön, Csokonay-utcán és Árpád-utcán lefektetett zárt szennyvíz-csatornát a vizmüigazgatóval alaposan megvizsgáltatta, aki is megállapította, hogy részben a csatornák méretezne és csekély esése okozzák a bajt, másrészt a hosszú idő folytán beállott elisza- polódás nehezíti a lefolyást. A csatornák kitakarittatása folyamatba tétetett. Tudomásul vették a belügyminiszter leiratát a házszámozásról és az utcák elnevezéséről alkotott szabályrendeletről s a rendőrség fejlesztésére adott államsegély felhasználásáról. A Gazdasági és Iparbank zálogüzletének kamatláb felemelése iránti kérelmét teljesítette. Tudomásul vették az 1913. évi szeptember, október és november havi adó elő- és leírásról bemutatott jegyzéket és hogy a szinügyi bizottság a színházat a jövő szezonra Kiss Árpádnak adta oda. Tudomásul vették, hogy a tanács felirt a kormányhoz egy máv. üzletvezetőségnek Szatmáron leendő elhelyezése iránt. Az adófelszólam- lási bizottságba az 1914—16. évekre Jankovich János, póttagul Csak éjfélkor vetődött haza s nagy meglepetésére a kapukat zárva találta. Egy kicsit megszeppent. De aztán fölemelte fejét és kiáltani kezdett: — Dávid! .... Dávid barátom! Itthon vagyok! Semmi felelet. Andy újra kiálltott: — Dávid! engedj be! Mikor erre sem kapott választ, fölkapott egy követ és beverte vele Mac Rae ablakát. A következő percben egy borzas fej jelent meg az ablakban: — Ki az? — Én vagyok, — félelte Andy. — engedjetek be. Már fáradt vagyok és fázom! — Te vagy az? Ilyenkor jössz haza ? Menj vissza ahonnan jöttél I — Engedj be a törvényeslakásomba! — szólt hangosan Andy. — Nem .... — Ne felejtsd, hogy ez az én fog- | házam. Nekem jogom van bemenni.
