A Polgár, 1914. január (6. évfolyam, 1-4. szám)
1914-01-04 / 1. szám
Szatmárnémeti, 1914. POLGÁR 7. oldal. teket alakítani óhajtanak, hogy ezekre nézve a szervezkedésnek már évekkel a birtok bérletének letelte előtt meg kell kezdődnie, hogy akkor, amikor valamely ingatlan kibérlése lehetővé válik, a gazdák erre minden tekintetben készen álljanak. Baromfi-, nyul-, galamb- és ebtenyésztők szövetsége. A haszon- és diszállattenyésztők jövedelmének fokozása szempontjából igen fontos és nagy horderejű az a szövetkezés, amely valamennyi magyar baromfi-, nyul-, galamb-, kanári- és ebtenyésztő egyesülését célozza, tekintet nélkül arra, vájjon hivatásosak, avagy műkedvelők-e a tenyésztők. A most megalakulóban levő Magyar Tenyésztő Szövetség, amelybe eddigelé már sok ezer tenyésztőnk jelentette belépését, kizárólag a tenyészanyag értékesítését tűzte ki céljául. Kiállítás helyett nagyarányú vásárokat fog rendezni, még pedig felállítandó központi irodája révén külföldi és hazai vásárlók bevonásával, hogy a tenyésztők jövedelmét tekintélyesen emelje. A jelentkezések befejezése után megkezdődik a tenyésztők szövetségének megyei központok szerint való szervezése, úgy hogy már a jövő évben Bécsben, Budapesten, Pécsett, Pozsonyban, Kassán, Szegeden, Debrecenben, Aradon, Nagyváradon, Temesváron és Kolozsvárott nagyszabású vásárokat rendeznek. A Magyar Tenyésztő Szövetség ideiglenes intézősége felkéri tehát városunk és környékünk baromti-, nyul-, galamb-, kanári- és ebtenyésztőit és állatkedvelőit, hogy pontos címük közlésével jelentkezzenek dr. Kovács Dénes urnái (Budapest, IV., Sarkantyus-u. 3.) annál is inkább, mert tagsági dij nincsen s a központi, valamint vidéki alakuló közgyűléseket a közeli hónapokban megakarják tartani. Gazdákat érdeklő határozatok. Mikor tagadja meg a cseléd az engedelmességet ? A gazdasági cseléddel szemben az engedelmesség megtagadásának célzata a gazda előzetes és kifejezett tilalmának már egy Ízben történt tudatos megszegéséből is megállapítható. (3359/1912. sz. F. M. határozata.) — A kiskorú cseléd apai beleegyezése. Ha a kiskorú gazdasági cseléd atyja, fiának beszegődését kifejezetten nem ellenezte, a gazda joggal vélelmezheti, hogy a beszegődés a törvényes képviselő beleegyezésével történt. (2122/1912. F. M. számú határozata.) — A vinczeliérek jogviszonya. Ha a vincellér a szőlőben esedékes, szerződésileg meghatározott számú egyes munkálatok teljesítésére és nem személyes és folytonos gazdasági szolgálatokra kötelezte magát, a vincellér nem gazdasági cseléd, hanem mező- gazdasági munkás és ha a viszonyát az 1898. évi II. t.-c. szerint megkötött szerződéssel nem rendezték e viszonyból származott követelésének érvényesítése a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (1913. június 2-án, Hb. 54. sz.) — A gazdák általt felnevelt borjuk vagy sertés húsának árusítása. Felmerült esetből kifolyólag elvi határozatban mondotta ki a kereskedelemügyi miniszter, hogy a gazdálkodók a saját nevelésű borjukat -vagy sertéseket alkalomszerüleg feldarabolva vagy kilónként, magánosoknak és vendéglősöknek is árusíthatják. (17,140/1913. szám.) — A gazdatiszt joga munkabérügyekben. A gazdatiszt feljogosítottnak tekintendő arra, hogy a gazdasági cseléd által végzendő külön munkáért külön díjazást Ígérjen. (3952/1912. évi F. M. számú határozat.) — Szecskavágás — veszélyes üzem. A sjecskavágógép üzeme különös veszéllyel járó üzemnek tekintendő. (Curia 2105/912. sz.) AZ UJ *9 17182—1913. tksz. Árverési hirdetményi kivonat. A szatmárnémeti kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Steinberger Éliás és fia cég végrehajtatnak Nyikora János batizi lakos végrehajtást szenvedő elleni 500 kor. tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a szatmárnémeti kir. törvényszék s járásbíróság területén lévő a batizi 268. sz. betétben felvett 1306/1 1306/2. 1307. 1308. 1468. 1469. hrsz. D. sorsz. birtokból Nyikora Jánost megillető jutalék — 286 kor. A batizi 50 sz. betétben Nyikora János (nős Bum- bulucz Máriával) nevén álló 830. 831. 1250. 1251. 1401. hrsz. birtok 445. kor. 1571. 1572. 1573. 1574. hrsz. birtok 350 kor. f I. sorsz. közös legelő = 240. kor. A batizi 581. sz. betétben felvett 1123/3. 1125/3. 1126/3. 1127/3. 1130/2/a/3. 1131/3. 1133/1/c. hrsz. birtokbeli jutaléka 626 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban, — a batizi 59. sz. betétben felvett ingatlanokra C. 1. 2. a. Nyikora László neje Szilágyi Anna javára bekebelezett haszonélvezeti jog fenntartásával, — ha azonban a vételár 20.000 kor.-át el nem érne, az árverés hatálytalannak nyilvánítandó, a nyomban megtartandó ujabbi árverésen a fenti ingatlanok a haszonélvezeti jog fenntartása nélkül adandók el, elrendeltetik, ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1914. évi március hó^ 11-ik napjának délelőtti 10 órakor Batiz község házánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fognak azonban a ki kiáltási ár 72-én alól el nem adhatók. — Az árverezni szándékozók a kir. kincstár kivételével tartoznak az ingatlan becsárának 10 százalékát készpénzben vagy az 1881. évi LX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számitotf és az 1881. évi nov- 1.-én 3333. sz. a. kelt igazságügymi-, niszteri rendelet 8.-ik §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy az 1881. LX. t.-c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Szatmár-Németi, 1913. évi november hó 3-án. A kir. tszék, mint tkönyvi hatóság. FÜZESSY s. k. kir. tszéki biró. A kiadmány hiteléül: PÉNTEKY, kir. tkönyvvezetőd
