A Polgár, 1913. január (5. évfolyam, 1-5. szám)
1913-01-05 / 2. szám
tt-y vés és békességes otthonnal, mint a mi esperesünk. Hét magyar fiúval áldotta meg az Isten a mi jelöltünk családi életét. Hét derék jó fiú egy nemzetséget jelent s büszkesége lehet egy apának, — de azok felnevelése a tisztelet koszorúját fűzi az édes anya halántékára is. És itt rá kell mutatnunk még egy cél- zatos félrevezetésre. Azt terjesztik ugyanis egyesek, hogy minek fizessen az egyház a lelkészi özvegyeknek meg az árváknak oly gyakran és oly sokat ? Hamis beszéd ez is, mint a többi tisztelt választó hívek. A lelkészek özvegyei és árvái után, azok országos nyugdíjintézete fizet. A mit viszont a lelkészek, a maguk fizetéséből tartanak fent. Mi az egyház nem fizetünk egy krajcárt se. Aki ezt nem hiszi, nézze meg az egyházi számadásokat. Az esperes» székhely megtartása a városra is előnyt jelent. Az egyházmegye tavaszi és őszi rendes közgyűlésének az itt tartása, az egyházmegyei birósági ülések, a különböző egyházaknak az esperessel való dolguk mind, mind idegen forgalmat s vele együtt gazdasági előnyt jelent nekünk. Ezt megint csak azok nem látják, akik bekötötték a szemüket. Arra kérünk tehát minden jó református hívőt, — ne engedje magát irányzatos beszédektől félrevezettetni, — nézzen mindenki csak az egyház érdekeire s szavazzon le KISS BERTALAN esperes urra. A választás január hó 12-ikén vasárnap délelőtt 11 órától lesz a ref. főgimnáziumban levő egyháztanács teremben. Azt mondja a szentirás: „Nem mindenki, aki azt mondja Uram! Uram! megyén be a mennyek országába, hanem aki cselekszi az én atyámnak akaratát.“ Kiss Bertalan egy nagy egyházmegyének lett Isten rendeléséből esperese. Isten akarata szerint cselekszünk tehát s magunkat is megtiszteljük vele, ha lelkészünkül minél szebben megválasztjuk. Vagyunk atyafiságos szeretettel a Kiss Bertalan párt végrehajtó bizottsága. A POLGÁR A balkáni béke felé. A törökök az egész vonalon engedtek. A londoni békekonferencia ülésén a török delegátusok Írásban terjesztették elő javeslataikat, mert a balkán delegátusok visz- szautasitották, hogy élőszóval tett propozi- ciókról tárgyaljanak. A balkáni delegátusok erre tanácskozásra vonultak vissza, melynek eredményekép a következőket jelentették ki: 1. A drinápolyi vilajettől nyugatra fekvő terület átengedését tudomásul vesz- szük, feltéve, hogy ezalatt nemcsak a tényleg megszálott területek értendők, hanem azok is, melyeknek a megszállása még nincs befejezve. 2. Albániát illetőleg megmaradunk azon az állásponton, hogy erre nézve köztünk és a hatalmak közt kötendő megállapodás dönti. 3. A drinápolyra tett török javaslat elfogadhatatlan. Törökország csak Bulgáriával akar tárgyalni, mi pedig in corpore. Ragaszkodnunk kell továbbá ahhoz, hogy az egész drinápolyi vilajet megkapjuk. 4. A török javaslat 4 és 5. pontjai elfogadhatatlanok. Rabaszkodunk ahhoz, hogy Törökországnak az összes aegei szigeteket át keil engedni és le kell mondania Krétára vonatkozó jogairól. Az erre következő vitában az ellentétek nagyon enyhültek. Az 1. pontra vonatkozólag a törökök engedtek, úgy, hogy a szövetségesek Drinápolytól nyugotra az egész területet, tehát Szkutarit és Janninát is megkapják. Drinápolyró! is készek az összes szövetségesekkel tárgyalni. A helyzet lényegesen javult. Szinház. Sajnálatos dolog, hogy újból a Direkcióval kell foglalkoznom, mert reám nézve igen kellemetlen dolog ez. A mit mondani akarok, az tulajdonkép a Direkció belügye volna s amennyiben bennünket is érdekel e „belügy“, annyiban jogosan tehetem meg észrevételeimet. Szerény véleményem a páholyt bérlő közönség között is élénk visz- hangra talált, ha nem is általánosan, de igen sokakban. E tény még inkább ösztökél az igazság kimondására s a további nem hallgatásra. A dolog ott kezdődik, hogy először is feltűnt nekem s nézettársaimnak valami. Ez a „valami“ pedig az volt, hogy a számos operetté előadásokban állandóan a Direktornak igen kedves felesége, Bállá Mariska s a Direktornak újból igen kedves nem felesége, Ardó Ilonka szerepel. Apródonkint aztán kezdtünk gondolkozni, miután hiányt éreztünk az előadásokban, hogy mi az oka e hiány érzetünknek ? Nem volt nehéz a megfejtés, mert önkéntelenül, az előadások hallása közben rájöttünk arra, hogy igen sokszor a Balia Mariska s Ardó Ilonka szerepét az arra jóval hivatottabb Dénes Ellának kellene játszani. Nagyon örvendtünk már az éfad kezdetén, hogy újból színtársulatunkban üdvözölhetjük Dénes Ellát, akinek gyönyörű hangjában, diszíingváltan előkelő játékában újból gyönyörködhetünk. Csakhamar csalódtunk, mert a Direktor — talán rövidlátásból, talán intrikából — nagyon kevésszer szerepelteti Dénes Ellát; vagy ha szerepelteti is, a Dénes Ella önérzetét s művészetét jogosan sértő kisebb, lényegtelen szerepek-* ben teszi azt. Tudja meg a Direktor azt, hogy ha el is kell ismernünk a kedves neje képességeit, de azok Dénes Ella képességeivel uem vetekedhetnek, különösen akkor, mikor énekről, tehát hangról s előkelő játékról van szó. Tessék csak megnézni az Évában azt a jelenetet, midőn Éva Flaubert ölelő karjai közül ki akarja magát vonni ? A jó ízlést mennyire sértő közép- és végtag mozdulatok kisérik Évának kiszabadulását a gyáros ölelő karjaiból. Éva látására önkéntelenül is előtérbe kerül ama gondolat, hogy ne „asz- szony“ játsza azt a szerepet, hanem egy leány; mert e szerep megköveteli a formás, lányos termetet, meiiyel Bállá Mariska jogosan nem rendelkezhetik. Ha a Direktor tisztán udvariasságból s a felesége iránti tisztán elfogultságból nincs velünk egy véleményen, úgy a változatosság kedvéért is szerepeltesse Dénes Ellát, mert az egyformaság untat, sőt mi már is unni kezdjük Bállá Mariskát; hiszen a legszebb cicerói beszédet is meg lehet unni. A Direktornak ellenben ama eljárását, hogy a kimondottan Dénes Ellának illő szerepeket — mini pl. a Leány vásárban — Ardó Ilonkának szánja s vele untat bennünket, ez már igazán érthetetlen. — Hogy ez tisztán a Direktor részéről rossz akarat Dénes Ellával szemben, ezt fejtörés nélkül, a legegyszerűbb logikával meg lehet fejteni. A priori nem tételezem fel a Direktorban azt; nem képzelem őt annyira járatlannak a szerep kiosztásban, hogy ne látná be a Dénes Ella sokkal fölényesebb művészetét A legcélszerűbb karácsonyi és újévi ajándék gyermekeknek téli kabát vagy ruha, férfiaknak szőrme-bekecs, városi- vagy utazó-bunda és lábzsák. választék. Szántó Mór és Társa Szatitiár „abs0“HLk. (A színházzal szemben.) — Kocsis dolmány-öltönyök, bekecsek és rózsás szűrök állandóan raktáron vannak.
