A Polgár, 1913. január (5. évfolyam, 1-5. szám)
1913-01-26 / 5. szám
2-ik oidai. mm A POLGÁR Szatmár-Németi, 1913. Iák, dacára annak, hogy a pokolnak csúnya szülötteit, a rágalmazást, a fe- nycgetést, a családi élet megtámadáséi segítségül Kozták, nem sikerült elérniük azt a mit elérni akartak? Miért? Talán azért, hogy a felebbezés beadásával 1—2 hónapig még szőnyegen tartsák a kérdési és ezzel tovább szítsák az egyháztagok között az ellentéteket, a széthúzást? Miért? Talán azért, hogy dacára annak, hogy az általunk tis igen nagyra becsült jelöltjük Boros Jenő, mint ezt a püspök urnák személyesen kijelentette, tiltakozik minden erejével a felebbe- zés ellen, megmutatták a magasabb runvokon is azt, hogy mennyire nincs igazságuk ? Mert hiszen még a legellogultább szemüvegen nézve is a kérdést, talán a felebbezés! emlegetek maguk sem hiszik komolyan azt, hogy van ok a felet) hezésre? Hagyjunk már fel a folytonos szél huzási törekvésekkel, hagyjunk fel az egymás elleni alattomos támadásokkal, kaég azok is, a kik reá beszélés, fenyegetés, vagy személyes vonzalom és szeretet folytán, mint ellenfelek járultak a választási urnához, foglalkozzanak lasse hosszasan a kérdéssel s akkor be kell látniuk az!, hogy a mostani választásnál az Igazság győzött! Értsük meg egymást, térjünk ál a megértés ösvényére, fogjunk mindnyájan kezet s egymást támogatva munkálkodjunk a lámpgatásra nagyon is reá szoruló egyházunk érdekében, Í3 tanító ntegtaülése. Aki a folyó hó 18-iki hivatalos lapokai figyelemmel olvasta, a következő legfelsőbb kitüntetésekről vehetett tudomást: Őfelsége Csermák Hugó cukórgyári' igazgatójának a Ferenc .lózsel'-iendet, Nagy Imre áll. elemi iskolai igazgatónak, Desput József. Sasvárt Ignác, — Szentesy Ferenc, Szabó József, Baranyai András, Balogh István, Elekes Ő- dön katonai őrmestereknek és Bosen- sohn József zenekari ezreddobosnak a koronás ezüst érdemkeresztet adományozza. Azt hisszük, ez a hir komentár nélkül is eleget mond. Nem ismerjük a cukorgyári igazgató urat, de bizonyosai" nagy érdemei lehetnek a közgazdaság és közügyek terén, és azért kapta a ‘Ferenc-József rendet. Nem ismerjük {Hosensohn József zenekari ezreddobost sem, de valószínűleg nagy ambícióval Arerte az ezred dobját, amiért az ezredparancsnok őt legfelsőbb kitüntetésre felterjesztette. De igenis ismerjük Nagy Imre iskolai igazgatót, ki generációkat nevelt az államnak, ki olvasókört létesített, népkönyvtárt állítod analfabéta kurzusokat tartott, ki a hitelszövetkezet, a tejszövetkeze!, a tűzoltóság lelke volt ki irodalmi'ag is működött n tanítói szaklapokban, és ez a sokoldalú ember, mikor a felsőbb hatósága működését legfelsőbb jutalmazásra méltónak találja, — akkor az ézrecidoliossal egy nívóra állítják és mégkapja ő is azezüst érdemberesztet. Egy négy elemi iskolái végzett, be- retvált pofáju udvari lakájt bizony nem mertek volna az ezüst érdelüké- reszttel kitüntetni. És ez az idealista tanitó talán még örül is a kitüntetésnek. A főispán a szokásos frázisok között fogja azt mellére tűzni, a kollegái irigy szemmel pézik a dekorált fekete kábától mely bizonyosan elpirulna, h° színe engedné, hogy gazdáját az ezred- dohossul egyenrangúnak ismerik el 1 FeBdüitfg figyeliÄ. Számtalan alkalommal tapasztalhattuk azt, hogy közhatóságoknál e- gyes kérdések (‘(intézésénél kiváló előszeretettel szeretnek hivatkozni az ugv nevezeti discretionalis jogra. Ez az a jog, amelynél fogva valakinek joga vgp valamit megadni, vagy meg nem adni tisztán csak azért, mert neki a megadásra vagy meg nem adásra joga van, olyan joga, hogy a megadást vagy meg nem adást még csak indokolni sem kell! f A milyen szép ez a jog, éppen o- lvan veszedelmeket rgjt magában, ha azzal bárminő irányban vissza élnek. A legtöbb discrelionális jog a rendőrség kezében van letéve, amiből önként következik, hogy azzal legtöbbször a rendőrségnél szoktak visszaélni, nem értem ezt speciálisan a mi rendőrségünkre, hanem csak általánosságban állítom tel a tételt. A helyett azonban, hogy a rendőrség oly gyakran hivatkozna az őt indokolatlanul megillető discretionalis jogra, jobban lenné," ha ellenőrizné, hogy a törvényei, a miniszteri és szabályrendeletek mi módon tartatnak, illetve nem tartatnak meg városunkban? Szolgálunk egy pár példával! A hírlapok utcai elárusitására vonatkozó törvényes rendelkezés szerint, pz utcán csak a lap nevét szabad kiáltani. Sétáljon csak el a főkapitány ur a déli órákban a Kazinczy-utcán, hallani fogja, hogy szenzációs rendkívüli kiadás, s mikor valaki a lapot megveszi, látja, hogy a »Szamos«, de a reg geli reiulcs kiadásban. Ugyanígy törté- nik délulánonkénl is a szenzáció. A Pesti Hírlap rendes kiadására fogják rá Ábrisék, hogy az rendkívüli és kínálják renclülot'en kitartássál a járó-kelő közönségnek. r Ugyancsak a K&zinezy-utcán nézessen titánná a főkapitány ur, hogy közegészségi és tűzbiztonsági intézkeV ,|V •• I *SJ t t . ' . * * , dések mi módon tartatnak meg. Ez ul- 'cái levő bűzről ítélve, valóságos műtrágyagyár leliet egyik-másik udvaron. Legyen szerencsénk a főkapitány Úrhoz pl. Kisfaludy-utcán. Ili az utca fél esztendeje takarítva nem volt, a víznek nincsen lefolyása, á piszok a sár miatt, s miután a Füllencsés lót állandóan viszontlátjuk, az egész utca vagy csónakázó-tó, vagy korcsolya-pálya. E mellett 'az utca talaját ugv átjárta a víz, hogv minden ház pincéje vízzel van tele! Vagy tessék megnézni a Perényi- ntcai áljáról, öli olyan sár, viz van, hogy csak falábon vagy kocsin lehet egyik oldalról a másikra átjutni. Ezeknek a hatóságoknak kellene a discretion'alis jogra hivatkozva azt mondani s meg is tenni, hogy ezl az ázsiai állapotot »nem tűröm tovább!« Aiég'JfTlfcBnr»?. HVfWi Utttá i É&Ü.Vft»«Udt. . . —w~ i-J,'.’-, Q 7 >, r h á z JLj í » »' i .i íA jíL* * ö ki i; i 1 . „ Pénteken, vasárnapon, héttőn a »Farkas« vonzott igen nagy számú közönségei Timiin csarnokaiba. A Molnár Férfiasáról újat már nem írhatunk. — Igaz ugyan, hogy ebben a darabban sem tagadta meg Molnár önmagái, de álta'ános vélemény, hogy jóval alul ma rád az ördög-nél. Úgy látszik kár volt Molnár Ferencnek olyan korán megírni az ördögöt! Ha legutolsó müveként adta volna ezt a világhírű darabot, a siker ic ak olyan párat'an lett volna, anélkül, hogy a többi müvei veszítettek volna az értékükből, — de igy, minden uj darabját az ördöggel hasonlítja össze a' közönség s minden uj darabnál az a meggyőződés, hogy olyat, mint az Ördög, talán sohase fog többé Írni. No de ördög ide, ördög oda, azért a Farkas csak F’arkas marad. Ötletes, szellemes vígjáték ez, — bár ezzel semmi újat nem mondottunk, mert hiszen melyik Molnár darab nem ötletes és szellemes? — A szereplőket csak dicséret illetheti, azért a pompás játékért, amivel magukkal ragadták a közönséget. Pénteken F'üzessy Anna, a nagykároModern ruhafestés bármily divatszinre. Gyári főüzlet: Szatmár Kossuth. L.-u IC Felvételi üzlet Kazinczy-u. 17 Attila-u. Hájtájer Pál Legszebb ruhatiszti tás vegyil e g száraz utón Nagykároly: Srécnenyi-u 34. Alapihaton: 1886.
