A Polgár, 1913. január (5. évfolyam, 1-5. szám)

1913-01-12 / 3. szám

2 -Sk oldal. A POLGAR Szalniár-Némcti, 1913. len időkre búnak ereszti fejét, de a társa­dalom.—végeredményében ez is tömeg—nem vehet a nyakába holmi kötelező gyászéve­ket. Lelki búvárok már régen megállapítot­ták, nogy a tömeg lelki jelenségei egészen mások, mint az egyes emberé. A legbusabb emberekből összegyűlt tömegben is hamar lábrakap a kedélyesség. Így változnak át a hallotti torok is kedélyes összejövetellé. A kivándorló hajók fedélközein, hol a nagy vizen at egy csomó földtől, rokontól elsza­kadt bús ember hajókazik a bizonytalani jövő elé, csaknem állandó a jókedv. Kacag a mókának mindenki, sokszor könnyein át is. És igy van ez mindenütt. Az emberi léleknek szükeége van könnyebb percekre. Sőt annái nagyobb szüksége, minél nehe­zebb idd jár felette. Akit csapások érnek, szórakozásokban keres enyhülést. Ez olyan joga a világnak, amitől nem tilthatja el a debr. izr. nőegylet. Akik lefújják a mulatságokat, azok el­kapják a kezünk ügyéből az utolsó szal­maszálat is, melybe a lét keserű vizén lu­bickolva belekapaszkodhatnánk. Ha szóra­kozásra nem adunk pénzt, ezzel nem tesz- szük könnyebbé az esztendőt. Ilyen rend­szer mellett a társadalom legnehezebben és legjózanabbu! elő rétege, az ur középosz­tály esik el nagyon is megérdemelt, egye­düli pár mulatságtól. Mert azért a.könnyebb elem csak úgy fog mozizni, mintha a hét bő esztendői éinők. Azért ugy-e örüljünk, hogy nem kell az idén báli kosztüm ? Nem keil „belépő'*, meg egyebb szabóremek. Nem kell minden balra uj keztyü, esetleg még uiia is uj .. . Nem veszi észre olvasó, hogy mikor e megállapításokat tesszük, közel járunk a jelző — gyerek származásának tisztázásá­hoz. Nem azért nem hálózunk gyakran az idén, mert illik, hogy a sziik esztendőt meggyászoljuk, mert lelkűnk nem kiván vi- duliii. mert tán nem tudnánk egy belépő-je­gyet, vagy egy színházjegyet kiizzadni, ha­nem azért, mert nem tudjuk az eddigi ílan- cot az idén is kifejteni Még el sem ké­szülhetett, már úgy elméletben le is húzta róluk ez a fösvény esztendő az uj báli ru hát. Hogy pedig a régiben menjünk, — azt nem, inkább egyáltalában nem megyünk. És jobb híján elfogadjuk ezt a megoldást. Pedig volna jobb is, csakhogy olyan bátor mozgalomgyerek még nem született, aki oda merje kiáltani a selyem ruha be­szerző, legeslegelső hely felé törtető kishi- vatalnoknak: „Nem oda hé! a harmadik helyre. Drágaság van !“ Sarkadi. A szatmári Szabad Líceum előadásai az Iparos Otthon nagytermében. Bakkay Béla: Irodalmunk nőalakjai. Január 14. Dr. Shik Elemér: Nemzetgazdaságtan alapfogalmai. Január 21 és 28. Dr. Hűnek Emil: A léghajózás alap­elvei. Január 24. Dr. Schober Emil: Az élet határáról. Január 31. február 4 és 7. Dr. Lükö Béla: A gyógyítás határai. Február 14. Gál Jenő: Az angol világbirodalom. Február 14. Dr. Kováts István: Oroszország és Finnország. Február 18 és 28. Szabados Ede : Újabb francia irodalom. Február 21. Hunok Emil: A tenger élete. Február 25, március 4. Bgunigarten Zsigmondi Az evulictó. Március 7, Kótai Pál: Lakásról. Március 11. Duszik Lajos: Társadalmi problémák. Március 14. A Tisza-Szamos közi érdekeltség közgyűlése. Csütörtökön tartotta a tisza—szamosközi érdekeltség közgyűlését a város székházán. A közgyűlését ilosvay Aladár Szatmárvárme- gye alispánja hívta össze a földmivelésügyi minisztertől nyert megbízás alapján. Az ér­dekeltségbe vont 207.000 kataszteri hold te- rtiUí ugyanis négy törvényhatóság területén filézik s a vizszabályozasi társulat megala­kítását a miniszter a szatmárvármegyei alis­pán hatáskörében utalta. Az alakuló közgyűlésen liosvay Aladár alispán elnökölt. Jelen voiíak: Csaba Ador­ján főispán, továbbá Nyárády László mű­szaki tanácsos, a földmivelésügyi miniszter képviseletében. Cholnoky Imre, Domahidy István, Farkas Antal dr. Gróf Károlyi Lász­ló képviseletében, Jékey Sándor, Kende Zsigmond, Medve Zoltán, Morvay Zoltán dr., Lázári Nagy Béla, Ujfalussy Dezső, Gróf Vai Gábor, Vajay Károly dr. kir. tan. polgármester, Báró Véesey László és az em­lített négy törvényhatóság érdekelt birtoksai- nak igen nagy száma. A szatmárnémeti kis­birtokosokat Bartha Kálmán gazdasági ta­nácsnok és Harcsár Géza dr képvisel­ték. Ilosvay Aladár alispán a megjelentek üdvözlése után előadja, hogy a Szamos jobbparti ármentesités és vizszabályozás kér­dése már 1909. évtől napirenden van. A munkálat terjedelme és annak költsége azon­ban még nem volt megállapítható. A földmivelési minisztérium rendeleté­ből ezt a előzetes munkát a szatmárnémeti kir. folyammérnöki hivatal elkészítvén, most már mi sem áll útjában a társulat szabály­szerű megalakításnak. Különösen szükséges­sé teszi azt a Túr vizének szabályozatlan­sága, ami kiterjedt nagy vidlk mezőgazda- sági érdekeit állandóan veszélyezteti. S mi­után az alispán bejelenti, hogy a kiküldött véleményző bizottság javasolja a társulat megalakítását kellő állami hozzájárulás mel­lett, pro és kontra több felszólalás történt Csütörtökön az alispán elrendelte a szavazást. A szavazás terület szerint történt s annak eredmenye a következő volt: a véle­ményező bizottság javaslatára 76.000 hold területté, mig Lázári Nagy Béla elleiiindit- ványára 104.000 holddal szavaztak. 27.000 hold nem volt képviselve’ Így az ügy az érdekeltség a él megbu­kott s ha csak a minisztérium ü nem ren­deli a társulat megalakítását, az érdekelt nagy vidék gazdasági fejlődése és fellendü­lése egy ideig kútba esető Színház. Mielőtt az elmúlt hél színházi ese­ményeiről imánk, a vasárnap délutá­ni botrányosan rossz előadásokra kell felhívnunk az Igazgató ur figyelmét. Azért, amiért ezek az előadások csak féihelyárral mennek, s amiért több­nyire olyanok látogatják ezeket az elő­adásokul, akiknek pénzük és idejük nincs a hétköznapi esti előadásokra, azért talán ügyelni kellene kissé az igazgató urnák arra, hogy színészei ne produkáljanak olyan nivótlan előadá­sokat Reméljük, hogy a jövőben meg­szívleli az Igazgatóság a vasárnap dél- utáni közönség érdekében emelt kérel­miünket. A vasárnap előadott »Kicserélt fe­leségéről csak annvit kívánunk mon- dani, hogy aki már több éve direktora a szatmári ' színháznak, ismernie kel­lene annyira közönségünk Ízléséi, hogy ilyen alsórendü kabaré-viccekkel és trágárságokkal telített darabot ne tálal­jon a színházlátogató közönség elé. — Ugv látszik, hogy a direktor ur is be­látta ezt s kárpótolni akarva a kö­zönséget, szinrehozta kedden esle Gé­A legcélszerűbb karácsonyi és újévi ajándék gyermekeknek télikabát vagy ruha, férfiaknak szőrme-bekecs, városi- vagy utazó-bunda és lábzsák véiasriék! Szántó Mór és Társa Szaímar Szolid szabott árak (A színházzal szemben.) — Kocsis dolmány-öltönyök, bekecsek és rózsás szűrök állandóan raktáron vannak.

Next

/
Thumbnails
Contents