A Polgár, 1913. január (5. évfolyam, 1-5. szám)
1913-01-05 / 2. szám
A POLGÁK — Más hát... Valami kisteleki... hát... A legényrészes ránézett a suszterre : — Kend akkor beszéljen, mikor kérdezik ! Aztán a pajtásához fordult megint: — Hát, hé, te, Elek, ha temondod, hogy nem tetted, hát én hiszem is, mert itt a Jézus alatt vallottad, hanem én is vallom neked a Jézusra, hogy a ki azt a csúfot annak a leánynak, a kit te tudsz, megmondja: azt én leöiöm, akár itt a Jézus alatt is. — Ha én tennélek cégérre s pedig tudod, hogy nem félek tőled, leszúrhatsz; egy ujjanf se tartom ellened. A marokverő suszteriegényke fáradtam, aluvóformán szuszogott utánuk. Ügyet se vetettek rá. III. — Adi már, komám, nekem is! — azzal vette el a hosszú nóta derekán Boroska Pali Fekete Dani Elektől a leányt a rávaló vasárnapi bálon. — Másnak ugyan meg nem tenném, koma ! — azzal eresztette el a lány csipeit Dani Elek. Hát nem telt bele csak egy-két forduló, azt találja ám a leány mondani a legénynek nevető szemrehányásképpen: — A kend fúrjének is ugyan várhatná az ember a szólalását, Pali bácsi. Pali félkézre fogta a leányt hogy közelebbről •szólhasson hozzá: — Nem bírtam fogni egész idáig. Hanem a zabban okvetlen fogok, hallod... A leány nevetett dévajul, — Mit nevetsz? — Semmit se. — De megmondd, ha azt akarod, hogy én itt még ma felfordulás ne csináljak... A leány odacsapta a legény vállára a slingölt kenoőjet kezestül s kibökte a vigyázatlan szót: — Fogott ker.d fürjet, azt mondta nekem valaki álmomban, azt nevettem, — hogy elváltozott neki a tolla.,. Kifokosodott szörnyen. .. A cigány frisbc fogott, nem lehetett szót érteni töobet. S Boroska Pali nem járta végig azt a frisset se, előhb letette a leányt. Fújt, zihákolt, kiment. Be se jött több bet s vele veszett még két legény, a két Busa Pálgyerek, a kikkel együtt katonáskodott. IV. — Lesz-e valami? — tudakolta a ké cimbora. — Lesz. — Milesz, hé, mégis ? — Halál lesz. — Ne bolondozz, mert vissza menünk. — Hát akkor is halál lesz, ha visszamentek. — Hisz senki se bántott. — Már hisz az nem a más dolga... Aki fél, azt nem hittam, visszamehet. — Fél a kutya.... Csak szeretné az ember tudni mégis, hogy kivel mit csináljon ? — Leül, a hová mondják : néz, oszt hallgat; még csak nem kérdezik ... Vagy rossz fiireretek voltam én nektek ? V. Hidegek keresztje előtt sürü kutyaia- bokrok integetnek át egyik oldalról a másikra ; a sötétjükben fehérlő utón kellett e menni Fekete Dani Eleknek, ki : a közelhe- gyi csősz-édesapjához. Ott állt elejbe Boroska Pali, a kutyafa-bokrok közt, a hol nincs szaladás se jobb, se baloldalt. — Megállj, hé ! — szólt rá a sötétben. A legény megállt, ütőre fogta rövid botját : — Megálltatok, ha más baj nincs Boroska közeiébb ment— Tán biz ‘ meg sem akarsz ösmer- ni ? .. . Meg se mersz ... — Meg én. ’Sz láttam én már karón varjut... Meg bolondot is láttam, kisebbet is. Hallatszott a hogy Boroska kinyitja a bicskáját : — Elárultál, kutya ! Csúffá tettél. .. A másik pillanatban a meghőkölő Dani F.lek baloldalába kétszer merült belé a Boros Pali bicskája. Maga is a gyilkos ráesett az elzuhanó másik testre. A két Busa Pál gyerek rángatta fel , — Hé, hé, hé! Boroska Pali megrázkódott, rájuk rival- lott a régi szakaszvezetői hangon. — Még én jelentkezek, itt maradtok hogy ennek más baja ne legyen, semmije el ne vesszen !.. . VI. A törvényi kihallgatás során kérdezte a biró a legénytől. — Volt-e maga közt meg az el holt köz azelőtt valami ? ... — Sose volt tekintetes uram .. . Egy századnál szolgáltunk, egy sarzsink volt mindig jóban voltunk. — Mi vitte hát arra a cselekedetre ? — Csúfot vallatott velem ... Következett tanúnak a leány, Kállai Magda. Vallotta, hogy a hátulsó házukban lakik Tálom takács ; annak a leánya dicsekedett el neki az esettel, annak a lányáé lett az a fürj. Az elhalt legény is ártatlan volt, ez is, ez a Boroska Pál nem bűnös, hanem csak az a suszter marokverő, a ki itt van. A suszier alázatoskodott cérnahangon — Kegyelmesen kérem, akkor még én csak gyerek voltam, hisz tavaly volt, ami volt; — aztán, igen gyerekészszel kicseré tcm a fürjet, haza is hoztam a kemény rossz kalapom felsőjében ... Megszenvedtem alásan kérem, kapart a fürj, min dig kapart a fejemen ., . Nem nevetség az szépen kérem .., Mikor kihirdették a legénynek, hogy három esztendőt kap s hogy van-e valami mondani valója ehhez, — megszitta a fogát s azt fújta utánna: — Hiszen azt, tekintetes urak, nem mondom ép, hogy meg nem érdemlettem, de alásan kérem, verjen meg engem az a nagyon jó Isten, ha én csak egy ujjamat is megmozdítottam volna, ha tudom, hogy ez a nyavalyás suszter tett csúffá ... — Nem mondom, hogy a bériből le nem fogtam volna... Sajnálom igy már, a mit tettein, ezt tudván, de mind avvaló voltam, hogy Elek tett csúffá. — Fölebbez-e ? — ’Lebbezek, kérem szépen, nem hogy a büntetést ki ne birnám, de hogy a följebb való bitók is ösmerjék meg az igazságot.. . Szakasz vezető voltam, kérem, a Mól inári k- nál. iwnirn» n ramnn Társszerkesztők: Ifj Dcmjén Sándor Dr. Vajthó Lajos VII. 2378—1912. vghsz. Árverési hirdetmény. Aíulirott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. § a érteimében ezennel közhírré teszi, hogy a szatmári kir. járásbíróságnak 1912. évi 1040, 1041, 1042. számú végzése következtében Dr. Veréczy Ernő szatmári ügyvéd által képviselt Róka László javára 1312 K 38 f s jár. erejéig 1912. november hó 16.-án foganatositoit kielégítési végrehajtás utján lefoglalt es 5400 koronára becsült következő ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szatmári kir. járás- bíróság 1912-ik évi V 2697 számú végzése folytán 1312 kor. 38 fill. tőkekövetelés, ennek 1912 évi agusztus hó 21 napjától járó 5 százalék kamatai, egyharmad százalék vál- tódij és edoig összesen 264 kor. 70 fill.-ben biróiiag már megállapított költségek erejéig, Szatmáron adós lakásán Diana kert 2 sz. a. leendő megtartására 1913 évi január hó 17-ik napjának délelőtti 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyezéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében kész- pénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, .szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. ____ _______ Amennyiben az elárverezoncTő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c, 120. § értelmében ezek javára is elrendelteIik. Kelt Szatmár 1'912 évi december hó 14 napján. WOHL HENRIK kir. bir. végrehajtó.
