A Polgár, 1912. december (4. évfolyam, 268-276. szám)

1912-12-25 / 276. szám

t Szatmárnémeti 1912. »A POLGAß« 8. dem. szu télen át legyen családjának mit ennie. A disznók már csaknem teljesen ki voltak hizva, mert volt már darabja 170—180 kiló. El is axarta ő adni az egyiket és levágni a másikat, de tegnap reggelre arra ébredt fel, hogy sertéseit ismeretlen tettesek el lopták. Magánkö lesönt magas fedezetű ingatlanokra első helyű betáblázás mellett keres: Poszvék gazdasági szakirodája Szatmár, Attila-utca. Hullámsirban. Sorbán István milótai birtokos tegnapelőtt kora reggel beteg fiatal feleségét édesanya kíséretében Tiszaujlakra akarta vinni az orvoshoz. A Tiszahid előtt a lovak megbokrosodtak egy kóbor kutyától és a kocsival együtt a folyóba zuhantak. Mind a három utas odaveszett. A lovak az üres kocsival kiúsztak. Időjárás 1913-ban. A Sirius időjós­lat szerint 1913. január 1-től kemény hideg várható, több helyen havazással, január 8-tól nedves, hideg eső és hó fog esni, 22-étől nagy havazás Ígérkezik Európa és hazánk nagy részben. A tavasz korán fog beállni. Márciusban már gyönyörű szép, meleg napok jönnek, zivataros esőkkel; bő termés és igen jó esztendő lesz ; úgyszintén kelle­mes nyár fog jönni és hosszú lesz az ősz. A kivándorlás eltiltása. A kormány a külpolitikai helyzetre való tekintettel, egé­szen eltiltotta a védköteles férfiaknak az or­szág határán túl való kivándorlását. A ren­delet, mely már a hivatalos lapban is meg­jelent, igy hangzik; 1. A m. kir. miniszté­rium a védkötelesek nagyobb arányú kiván­dorlása folytán az 1900: II. t.-cikk 2. sza­kasza b) pontjának első bekezdésében meg­jelölt védköteles férfiszemélyek kivándor­lásán — az ugyanezen törvényszakasz b) pontjának harmadik bekezdésében nyert fel­hatalmazás értelmében — egy évre általá­ban megtiltja. Ezen rendelet közzététele napján lép életbe. 2. A m. kir. minisztéri­um a fegyveres erő kötelékébe tartozó egyé­nek részére —az 1903; VI. t.-cikk 2. sza­kaszában nyert felhatalmazás értelmében — útlevelek kiadását ideiglenesen egyáltalában beszünteti. Ezen rendelet közzététele nap­ján lép életbe. Tájékozásul még közöljük azt is, hogy a kivándorlási tilalom azokra nézve, kik akár a közös hadsereg, akár a honvédség kötelékéhez tartoztak 42 éves ko­rig útlevélre igényt nem tarthatnak s esetleg ha a fenti rendelet életbe lépte előtt szerez­ték meg útleveleiket, az a kikötő állomáson tőlük elkoboztatik s az illetők Illetőségi helyükre haza toloncoltatnak. Uj marharakodó állomás engedé­lyezése. A m. kir. földmivelésügyi minisz­térium, a m. k. kereskedelemügyi miniszté­riummal egyetértőleg Mezőterem állomást, kizárólag gróf Károlyi László állatszállítmá­nyainak ki és berakása céljából marhara­kodó állomásulengedélyezíe. A minisztéri­umnak Hy különös rendelkezése érthetetlen, hiszen vagy marharakodó az állomás vagy nem, ha pedig az, akkor az ily megszorí­tások véleményünk szerint sem szociális, sem gazdasági szempontból nem helyesel- hetők. Lehetséges azonban, hogy oly spe­ciális körülmények forogtak fel, melyek a megszorítást szükségessé tették. Mennyi haszonállat van Magyaror­szágon. Af. évi tavaszi állatösszeirás vége- radményét alkalmunkvan most gazdáinkkal közölni. Az összeírás alkalmával volt Ma­gyarországon : 1) szarvasmarha: magyar­fajta 1706741; pirostarka 3,566.088; borz­deres 171,515; egyébb színes 435.830; bi­valy 156.771 drb. tehát szarvasmarha ösz- szesen 6,036.945 drb. 2) ló: 1,960.000 ; 3) sertés: 7,409.801:4) juh: 7,168.054; 5) szamár: 15986; öszvér: 968 ; 7) kecske: 313.849 drb. összes haszonállat kitett tehát tavasszal 22,905.603 darabot. Hirdetmény. Közhírré teszem, misze­rint a szatmárnémeti állatvásárokra felhaj­tott állatok marhalevelei 1913. évi január hó 1-től kezdve a vizsgálatot tanúsító keletbé- | lyegzéssel láttatnak el és ilyen keletbélyeg- < zéssel el nem látott marhaleveleket 1913. ! évi februárhó 1 -tői kezdve a marhalevélke­zelők átírni nem fognak. Ezért figyelmezte­tem az állattulajdonosokat, hogy a vásár­téren kívül állatokat sem eladni, sem venni nem szabad, mert a vizsgálat elkerülésével eladott állatok marhaleveleit a marhalevél kezelők átírni nem fogják az állattulajdo­nosok ellen pedig a kihágási eljárást fogom megindítani. Szatmár-Németi 1912. decem­ber 8. Tankóczy főkapitány. Hegyaljai szőlőtulajdonosok álla­mi segélyezése. Teleszky János pénzügy- miniszter a napokban törvényjavaslalot nyúj­tott be a képviselőházhoz a , hegyaljai sző­lőtulajdonosok felsegélyezésére. A javaslat fölhatalmazza a (pénzügyminisztert, hogy -a tokaji borvidékhez tartozó községekben azo­kat az elemi csapások által sújtott szőlőtu­lajdonosokat, akiknek szőlőit az 1896. évi V. t.-c. alapján felvett szőlőfel újítási köl­csön terheli, abban a kedvezményben ré­szesítse, hogy a szölőfelujitási kölcsönből kifolyólag a hitelező pénzintézettel szemben fennálló tartozásaikat ([helyettük előlegezés­ként kifizethesse. — A Kedvezményben csa­kis azokat a tokaji borvidéki szőlőtulajdono­sokat szabad részesiteni, akiknek szőlői az 1909., 1910., 1911., vagy 1912. évben olyan elemi osapás érte, melynek következ­tében az illetők fizetési kötelezettségeiknek a szőlő jövedelméből nem voitak képesek ele­get tenni s akik anyagi viszonyaiknál fogva tényleg rá vannak utalva. A kedvezményben részesült szőlőtulajdonosok az államkincstár­ból helyettük kifizetett összeget 1914. évtől kezdődőleg 25 éven át, minden év január 1-én esedékes egyenlő évi részletekben ka- matmantesen kötelesek az államkincstárnak megtéríteni. Az első törlesztési részlet 1914 évi január hó 1-én esedékes. Az állami e- lőleggel terhelt szőlő művelését a földmivelé­sügyi miniszter ellenőrzi és ha azt állapítja meg, hogy a szőlőt hanyagul mivelik, a még fennálló összeg a pénzügyminiszter által e- gészben és egyszerre esedékessé nyilvánít­ható. Az egyszerre esedékessé lett állami előleg-összeget az adós 15 nap alatt köte­les az államkincstár részére befizetni. Uj százkoronás bankjegyek. Az Oszt­rák magyar bank e hó 23-án kezdte meg az uj, száz koronára szóló bankjegyeinek kibo­csátását. Az 1912. évi január 2-áról kelte­zett uj százkoronás bankjegyek 163 mil­liméter szélesek és 108 milliméter magasak. Vizjegy nélküli papíron vannak nyomtatva, az egyik oldalon magyar, a másikon né­met szöveggel. A íulajdonképeni jegykép 151 milliméter széles és 96 milliméter magas. A bankjegy rajza és színe mindkét oldalon teljesen különböző. A most forgalomban le­vő 1910. évi január hó 2-áról keltezett,^száz koronára szóló bankjegyek bevonására vo­natkozó határozatokat annak idején az Osz­trák-magyar bank külön^hirdetmény utján fogja közzétenni Védekezés a Fusiclaeiuni és Móni - lia ellen. A szegedi országos gyümölcskiál- litáson Kiss Ferenc főerdőtanácsos szemlélet- ileg mutatta be hogy mily nagy károkat o- kozott a fusicladium és^a monilia gyümölcsö­sünkben. Az e betegségek elleni védelmi útmutatása a következőleg szól: A Fusicladium nevű gomba fez évbe a szercsika, téli piros, pogácsa és sárga bellefleur almák virágját, lletve a pár na­pos almát annyira megtámadta, hogy a ter­més 80—96 százalékát megemmisette. Meg­támadt a azonban a gomba a le nem hul­lott almákat is s rajta a kiállított {példányo­kon látható alakhíbát s növendék veszte­séget okozta. Ezen gomba ellen a következő jvéde- kezés bizo-nyult sikeresnes : Öszszel lombhu llás után, napos, csendes időben a beteg fák 6—8 százalékos gyümölcsfa carbolineum- mal (dendrin) permetezendők meg. Követ­kező évben a védekezés folytatandó oly képp hogy midőn az alma kötni kezd, 1 száza­lékos gálicoldattal permetezendő, 2—3 he- tenkinti időközben a permetezés 2 százalékos gálicoldattal ismétlendő az ‘érés kezdetéig. A Monilia gomba ellen való védeke­zésre legajánlatosabb a megtámadott gyü­mölcsöknek úgy a fáról, mint a fa alól való gyors eltávolítása s megsemmisítése. Főmunkatárs: Ifj. DEMJÉN SÁNDOR. Elegáns, csinos névjegyeket legolcsóbb árért gyorsan készít; A Polgár kiadóhivatala : Szatmárnémeti, Kadncy-n. 18. Zárdával szemben

Next

/
Thumbnails
Contents