A Polgár, 1912. december (4. évfolyam, 268-276. szám)

1912-12-25 / 276. szám

1 Szatmárnémeti 1912. »A POLGAB« 5 oldal. repre, melynek létezését nem vették számi- j tásba. — A balkáni ember igent bólint a | fejével, mikor nem-et akar mondani és fordít­va. Aki ezt mim tudja, az természetesen i félreérti. Ebbe a félreértésbe esett bele egész I Európa és ez lett az oka annak, hogy a mostani háhorunak a- törökön kiviil van még egy csúfos legyőzöttje: az európai hí­res jól értesültség. Főgondnok választás. Folyó hó 29-ikén a szatmári és németi ref. egyházak főgondnok vá­lasztás előtt állanak. Fontos, nagy körültekintést s meg­gondolást követelő lépés ez egyhá­zaink életében s érdekében. Ref. egyházaink vezető emberei a főgondnokok; hatalmi körük kar­öltve jár az egyházak vezetőinek, a lelkészeknek ténykedési köreivel. Egy­mást kiegészítik, egyik a másik nél­kül fent nem állhat. Egyiknek kiváló­sága, arravalósága, avagy egyiknek silánysága, rá nem termettsége közö­sen dédelgetett szeretett egyházaink előnyére avagy hátrányára vezethet. A szatmári s németi ref. egyhá­zunk közös érdeke az, hogy jelenlegi fogondnokaik a továbbiakban is azok maradjanak. Dr. Vajay Károly kir. tanácsos polgármester, mint a szatmári s Bakcsy Gergely ref. főgimnáziumi igazgató mint a németi ref. egyház főgondnoka felelősség teljes s nagy elfoglaltságot igénylő állásaik mellett is a legoda- adóbban, példás ügybuzgalommal s eredményekkel töltötték be főgond­noki tisztségeiket. Egyházaik érdeké­ben mindkét főgondnok a legoda- adóbban tevékenykedett; egyházaink belső életében, a szakszerű vezetés­ben tudásuk s hatalmuk legjavát ál­dozták fel s egyházaink fejlődésére s tekintélyének emelésére elévülhetetlen érdemekkel munkálkodtak. Ha ők továbbra is szolgálni akar­ják egyházaink ügyét főgondnoki mi­nőségben, úgy a habozásnak nincs helye. Teljesen felesleges s meddő vita volna más egyének kiszemelése a főgondnoki tisztségekre. Egyéni, személyi érdek, avagy hiúság kapcsol­tassák ki e fontos két állás újabb be­töltésénél, mert egyházaink jól felfo­gott érdekeit az fogja önzetlenül szol­gálni, aki teljes buzgalommal azon lesz, hogy újból dr. Vajay Károly le­gyen a szatmári egyház s Bakcsy Gergely a németi ref. egyház főgond­noka egyhangúlag megválasztva. Színház. Ha nem közelgett volna a szent kará­csony ünnepe, „Isten úgyse“ filippikát dö- , rőgtem volna a színház vezetősége ellen eme szomorú színházi hétről. Kétségtelenül bámulatos raffináltsággal érti a szinház ve­zetősége, hogy nagy apánk korabeli hüjesé- get „nagy dobbal“ a címszerepben Ardó i Ilonkával mint elsőrangú zenei kiválóságot I elevenítsen fel. Talán csak nem hiszi a szinház vezetősége, hogy az A és B bérlet be fog ugrani a „nagy dob“-verésnek s mint Operette újdonságot fogja a „kis do­bost“ tekinteni. Mire való a közönségnek ilyen szándékos, vagy szándéktalan féreve- zetése. Vagy talán tetszik a Direkciónak az, ha a jámbor közönség kénytelen ilyenek után azonnal a gyomor és fül specialistá­hoz fordulni ? Szegény bécsiek: mennyi mindenfélére alkalmasak ők? Még annak elhitetésére is, hogy ők 365-ször „élvezték“ végig ezt a silányságot. Si tacuisses ! ! Kedden az Éva boszorkányban, a cím­szerepben Z. Hahnel Arankával elsőrangú alakítást élveztünk. A szerepnek bámulatos megértése és átérzése s a kivitelben a teljes sikerültség jellemzik Hahnel játékát. Széles körű tudást s hatalmas fizikai erőt igénylő szerepében a legapróbb részleteket a legbiz­tosabb játékkal láttuk kidomborítani. Szőke Sándor (A deák) játéka úgy a saját, mint a Hahnel Aranka képességeire csak fényt ve­tített. Sikerült volt Endrei, P. Tordai, Bár­sony stb. Keddtől szombatig volt aztán ásitás és csendes alvás a színházban. Kissé drága mulatság bizony ez! Primerose kisasszony. Vígjáték 3 fel­vonásban. Irta Flers és Caillavet. Fordította Gót Sándor. Rendező Szőke Sándor. Akaratlanul is a régi görög novellák jutnak eszembe, melyekben a két szerető szív félreértés avagy szerencsétlenség követ­keztében csak hosszas bujdosás és nélkülö­zésteljes kalandozás után egyesülhet egy­mással. Hogy a kalandozások s bujdosá so nem fakasztják mosolyra az embert, az ért­hető. S hogy miért adta ez a két francia ur vigjátékképen a világnak a Primerose kisasszonyt, ez érthetetlen. Úgy látszik, az lesz nemsokára a legjobb vígjáték, a hol könnymirigyeink kimerültén felmondják a szolgálatot. Azért, mert az egymást nagyon szere­tő két lélek végtére egyesülhet tehát: „ha a vége jó, minden jó,“ még nem ok arra, hogy a két és fél felvonásban elmulasztot­takat pótlólag utánna nevethessük. Talán épen e tény a legdrámaibb, a legsajnáiatra méltóbb!! Ha nem kavarognának bennem hara­gos érzelmek a Direkció miatt, úgy most pajzán jókedvvel dicshimnuszt röktönöznék Sz. Garay Húshoz első fellépéséhez. Ő volt Primerose s valóban bájos Primerose. Eléged­jék meg annyival, ha kijelentem, hogy mű­vészi játékát legjobban bizonyítja a telt ház közönségének a tapsoktól talán még most is sajgó tenyere. Szűnni nem akaró tapsor­kán volt az, mely a múlt este osztályrészéül jutott. Legszebb s minden csokornál éke­sebben szóló bizonyíték a taps, mely ha oly lelkesedéssel s hévvel tör ki, mint ez emlékezetes estén, úgy az többet ér „min­dennél !“ Kérem Garay Iíust, higyje ezt el nekem s adjon alkalmat a közönségnek na­gyon sokszor ilyen tenyérbeli kellemes fáj­dalmakra. Szőke Sándorból mintha kiváltotta vol­na Garai Hús játéka a legfinomabb nüán- szokat is. Mondhatom, „sikerült“ pár úgy az életben, mint a színpadon. Pálma Tussy (Donatienne) újból s mindjobban megerősíti bennünk ama hitet, hogy teljesen a színpadra termett s hogy tehetsége hatalmas gyorsasággal forr s fej­lődik. Endrei, Bársony, P. Tordai Etel is si­kerültén játszottak. Szerdán — Karácsouy első napján délután — félhelyárakkal — „Limonádé ez­redes“ énekes bohózat, — este „Tengerész Kató“ operette, negyedszer (5. Bérletszünet) Csütörtök délután „Lengyel menyecske“ operette, — este „Éva“, hatodszor, (6. Bér- let'szünet a.) Pénteken — újdonság itt először — „Az ostrom“ Henri Berstein sensatiós szín­müve (B. bérlet.) Szombaton — másodszor — „Az ost­rom“, színmű (C. bérlet). Kedélyes adóbehajtás. Általános a panasz, hogy a város Végrehajtó közegei különösen a fogyasztási fldíó behajtása kerül semmiképpen sem indo­kolható eljárást tanúsítanak. A napokban tör­tént pl egy eset, hol a végrehajtó tizenne- gyedtnagával ment bé egy jónevü fiatal ke- rcakecö üzletében s ott a hátralékos, fo­gy a; ztási adj?, behajtása érdekében oly jele­netet rögtör zött. hogy hirtelenében egész népcsődület támadt, sőt a .végrehajtó,, el­járásának erélyesebb színezetet adandó, a Modern ruhafestés bármily divatszinre. Gyári főüzlet: Szatmár Kossuth. Hájtájer Pál L.-u 10 Felvételi üzlet Kazinczy-u. 17 Attila-u. 2. Legszebb ruhatisztitás vegyileg száraz utón. Nagykároly: Széchenyi-u. 34. Alapíttatott: 1886.

Next

/
Thumbnails
Contents