A Polgár, 1912. december (4. évfolyam, 268-276. szám)
1912-12-06 / 272. szám
Szatmárnémeti, 1912. Péntek. December 6. IV. évfolyam. 272. szám. Előfizetési árak: _».. ., .. Egész évre helyben . . . 8 korona Független aaplap Félévre „ ... 4 korona Negyedévre „ ... 2 korona Laptulajdonos: Északkeleti Könyvnyomda. Vidéken egész évre . . .12 korona Eeves szám ára 4 fillér. i iwiiiriir———iiri i w—~ttmh— »iminnnn—— ■ ■■■ Megjelenik délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal Kazinczy-u. 18.(Zárdával szemben) Telefon szám : 284. Ricz étvágy. A Balkán szennyes eseményei s hullámai áthömpölyögtek Magyarország déli vidékéire is. 'Az1 'áradat -magával ragadja ,áz emberi lelkeket. A józan észt s a higgadt gondolkodást elborítja szennyes leplével, hogy aztán őrjöngéssé fajuljon, gondolkodni nem tudó, fanatizmussá váljon minden s mindenki. A szerbek, (t. i. a szerbiaiak), nem elégedtek meg a bajaikkal; udvariaskodní á- jkarnak magyarországi nyelv és vallásroko- aiaikkal, a rácokkal is. Nem elég nekik sem Durrazó, sem egy pár más nyakatekert nevű uj város, nem elég nekik a háborúból kifolyólag rongyos pénzügyi s gazdasági állapotuk; keveseknek tartják az elpusztult katonák ezreit s a hasznavehető polgárok holt testeit; úgy látszik, sebesültjeík síncenek még Riegen, mert most — horribile díctu — Péter királyuk még azt is megígérte a magyarior- tszagi »elnyomott« szerbjeinknek, hogy felszabadítja a »zsarnoki« magyaroknak őket »szuszogni« sem hagyó nyomása alól. Magyarország egyik legdélibb városában, Pancsován a határrendőrség fogva tart jegy pár veszedelmes kémet. Maga a pan- csovai gör. keleti szerb pópa szószékről hirdette azt, hogy meg kell ölni a királyt s kitör. •nyelvű magyar állampolgárok — azok, kik télvezve eszik a magyar földbén termett kenyeret s akik élnek úgy, mint Szerbiában legalább is egy pénzügyminiszter. És még ők beszélnek elnyomatásról! Ha megakarják kóstolni, hogy mit jelent az üres gyomor s üres zseb', keljenek át a Dunán, közel kapják Szerbiát; biztosíthatjuk arról a »rác« népséget, hogy az útlevelet azonnal kiadják részökre s talán útiköltséget is kifizetik. A többi nem^rtf'Sflbgel is hasonjó előzékenységgel bánnánk ;tá| De hogy Magyar- ország különböző nemiéit égé a magyar állam eszméje eilen agitáljon, itten államegy- séget bontó elveket nyíltan hangoztasson, vagy akár alattomban is megpróbáljon, biztosan úgy jár, mint a pancsovaí gör. keleti pap: aki alig fejezhette be a mondatát s ' máris a dutyiban ült, a hova már régen való volt. Nem! Igen tisztelt nemzetiségek; ha lehetetlenség után álmodoznak, nagyon hamar felébresztjük önöket s előkerül a szájkosár. Ennek igy kell történni az önök s a mi érdekünkben .Ha eddig nem tanulták meg a nemzetiségek, hogy mit jelent nekik Magyar- ország, úgy bátran ágyőt mondhatnak, de írt felfordulást s a zavarosban haIászást nem fog t ümi a magyar állam. A mig azonban ä nemzetiségek magyar állampolgárok, addig a magyar törvény parancsol mindnyájoknak, melynek engedelmeskedni mindenkor kötelességük s a melynek megszegése bármikor szigorú megtorlást von maga után. Ha ezt nevezik a nemzetiségek zsarnoki elnyomatásnak, — mert mást nem nevezKülönösen a rácoknak volna jó étvágyuk. Szeretnék — a szerbi királlyal egyetértve — az egész Bánátot Szerbiához csatolni. Szabadkára ép oly bevonulást szeretne rendezni Petár tekintetes ur, mint a milyet tett talán Üszkubbe. Már szinte elképzelem, in mente, mint lépdelne végig kétszáz koronás lován a felséges ur Szabadka főterén, ide azt még csak elgondolni is képtelenség, -hogy ez valóságban is megtörténjen .Temes, Torontáí vagyis az egész Bánát nagyon jó .falat voina Szerbiának, de ők nem Látják be, hogy még csecsemők hozzánk képest .Kecske tejiel még sokáig keli táplálkozniok, hogy (először jó, erős fogak nőjjenek, mellyel aztán ezt a »jó falai« Bánátot megrághassák, ► azon felül jó gyomorral is kell rendelkezőtök, hogy ezt a »jó falatot« megemészthessék. Mert ha a Bánátot tőlünk elakarják venni, aztán ha be is akarják venni s foly^ tatólagosan meg is akarják emésztem: há sikeresen akarják ezt a három gasztronomiai folyamatot elintézni, feltétlenül receptem szerint ekl] eljárniok. \ Még most egyelőre a tejfogak nagyon, hamar beletörhetnének ebbe a »jó falat- ’ba«; ha pedig megrágatlanul kerül a gyomjukba, nagyon hosszan fog tartani az ebből kifolyójag keletkező emésztési zavar. Ingyen tanács ez, de annál jobb tanács. Mindenkinek szólhat ez, aki a sizerbek »kiskorú« voltát fei nem ismervén, utánuk indulni. »Kisskoru« nemzet, »tejfogu« nemzet csak gyermekesen gondolkozhat, ezzel Tisztában van a »nagykorú« Ausztria-Má- gyarország, dé ha a »tejfogu« szerb nemzet n agyzol s »nagy«-nak meri magát gondolni s ha »hosszunadrágot« kér s még; ráadásut olyanokat is, a melyek nem Gyerkeknek« valók úgy először csak fényit s ijesztget, Magyarország (mint épen ma); de később még el is nadrágolja ám, ha nem jhaligat a jó szóra, tanácsrá, avagy ijesztgetésre ! ! Rajta! Lehet választani ráczokü D—f. jegy másik — hála Istennek — már Iáncra- iveirt Úri (emblelr (már t. í. »szerb« ur ig lehet), azt hiíésztelte, hogy egész bátran kell Ieol- dősni a magyar gyermekeket, ha a háború hetnek: — ám tegyék, mi avval nem törődünk. Inglih József elsőrangú egyenrunázati intézete és polgári szabósága Szatmár, Városház épület. Készít a legjutányosabb árak mellett legjobb szabása és minden igényeket kielégítő polgári öltönyöket, papi reverendákat, palástokat, süvegeket, katonai, vasúti sport és mindennemű egyenruhákat, valamint magyar dísz és viselő ruhákat.
