Szatmári Friss Újság, A Polgár, 1912. november (4. évfolyam, 249-267. szám)
1912-11-10 / 255. szám
w Vasárnap, november 10. SZATMÁRI FRISS UjSAG. 2. oldal. (. «'s**®1mmmmmmmm •ir~r'nmmrnmrT"niTínwrim«i n n immun n tegnap öe- kisértem 2 (kettő) rendőrt. ílcit kérem alásan főkapitány ur úgyis mint főparcellázó ur, meg kell vallanom bűnömet. Tegnap bekísértem két rendőrt. Én "kísértem be őket és nem ők engem. Kedves íőkap ur ez nem történik meg minden nap. Azért kérem, olvassa el ezt a kis refe- rádát annál is inkább, mert ebből meggyőződhetik róla, hogy nemcsak Károly bácsi, 'de ön is fölcseréli néha a írni kezét a jobbokkal. Ügy esett kérem, hogy tegnap este a szatmári legszebb palota, előtt, az iparos otthon előtt látok egy vacogó, remegő asszonyt. 'Két rendőr ur kezelte (ne tessék félre értem) az asszonyt, a szegény asszonyt. Ez az asszony a Szatmári Friss Ujsgá kihordója volt és van most is. A két rendőr közül az egyik tetszik-e tudni ki volt. Nem búgom meg, de ki kiabálom: Hudacsek-csik- j csak-csek volt. Ec a szerencsétlen flotás. ! Hát ez a két rendőr akart valamit az J asszonytól. Azt is mHegmondom, hogy mit "art? Azt akarták, hogy adja le a — Friss Újságot. A Szatmári Friss Újságot. — Persze az asszony nem adta le. Nem akarta leadni a Friss Újságot azért, mert azt nem csikcsakcsek urnák, a főkapitány ur kedvencének vitte, hanem az előfizetőknek. Főkapitány ur! Ön százszor és még százszor bebizonyította, hogy együtt (érez ű szegély néppel, íci kapitány ur ma úgyis ön a városban az a fej, amelyiket a Deáktéri sárgaházban hiába keresünk. ' Mondja meg hát — itt a nyilvánosság előtt kérdezzük — máért üldözi ön a nép lapját. Annak a népnek a lapját, amelyik népnek ön nem ugyan kimondott, de tényleges, valódi feje. Hagyjon minket főkapitány ur békében. M; sem bántjuk önt. De ezt aztán ne is kívánja. f Ne bizony! I,: O W ilt örgróf cikkezik Bte béba-nplés. Mint méHóztatnak tudni a béka disz- tingvájtabb asztalok egyik ínycsiklandozó eledelét képezi, de most nem erről a békáról beszélek, hanem arról, amelyiket az »Uj Szatmár« egyik cikke lenyeletett a luna őr- gróffal, ki a múlt napok egyikén a »Szamosában megírt cikkével nagy hatást akart előidézni, de az általa használt rósz fegyver visszafele sült el. Nem is irnék én most erről, ha nem találnám a közérdek szempontjából a Senior ur sok előérzéssel megirt cikkét kibőviten- dőnek. A luna őrgróf — ez a jól vasalt ruháju n, un g öcsém ele — föltolja magát a helyi iparosok védszentjének úgy azonban, hogy I saját önző érdekeit szolgába mindenek előtt. 1 De mi, kik az őrgrófot jól ismerjük, rögtön észrevettük a künn lógó lólábat. A szatmári ipaiosok nagy lésze ugyanis j már reg megal^arta alaki tani az itteni ipartestületet, melynek alapításával járó fáradtságból Elemárke is ki szeretné venni minél k’sebb részét és minél nagyobb koncot. Erre azonban érdemeket kell szerezni. Rajta hál! Itt az alkalom! Üssünk egyet az alakuló asztalosáru gyáron. Ebből legalább látják majd iparosaink, mint védi ő érdeküket. Nem oly sietve kedves őrgróf! Akad ki a leplet lerántja magáról sott marad kegyedke önző érdekeinek palástjában. Ez különben nem luna viz. Ez egy vá- ros fejlődésére is fontos közgazdasági kérdés, melyhez hozzászólni egy kis tudást előföltételez. Magácska azonban ehhez tojás! Legyen tehát meggyőződve kedves cikkező Luna gróf, hogy cikkével a várt eredményt" nem éri el, mert józangondolkodásu és jó Ítélőképességgel bíró iparosaink nem' ugranak be az ön csepürágásának, azok már tisztába^ vannak e kérdéssel, ne mügy, mint ön. Ha azonban az esetleg elnyerendő államsegélyben ön is akar részesülni, ítíunk egy jó tanácsot: vegyen részvényeket az asztalosáru gyárnál és része lehet benne s akkor nem fog fájni az államsegély önnek. Adunk végül még eg ^tanácsot: ne fecséreljen időt, téntát és papirt oly cikk Írására, mely szánalomraméltó járatlanságát hozza napvilágra, mert si tacuisses __ A jg $j itta rtpgppBzatBiili. így kellene kinézni egy valódi tárgysorozatnak a városházán Ha mi lennénk a polgármester — Isten ments azonban, hogy a polgármester lenne »mi«, akkor a hétfői közgyűlés tárgy- sorozatát a következőképp áll tanók össze: 1. Kórház építés. Indokolás: a kórházra Szatmáron nemcsak azért van szükség, mert a polgármester nagybeteg, hanem a- zért, mert a betegek istállóban fekszenek. 2. Nehány korona költséget szavazzon meg a képeket viselő testület (a polgármester1 szék renoválására. Indokolás: a polgármesteri szék tekintettel arra, hogy a pol- bjármester, a jelenlegi polgármester folyton izeg-mozog rajta úgy megsántult, hogy eyy müiábat kell csinálni — nem a polgármesternek, a müpolgárnak, hanem a széknek. 3. Fölterjesztés a belügyminiszternek, hogy Papp Kálmánnak az adőtemetkezés terén szerzett érdemeiért a spenótrend nagy- keresztjét adakozza a pénzügyvisszaigaz- gaíő ur. 4. Palotát épitsen a város. Üvegpalotát. Ebbe azután beleteszik majd — Kár, hogy csak majd —- a polgármestert és a többi polgársanyargató urakat .Indokolás: a polgármester már légen érdemeket szerzett rá, hogy üvegszekrényben örökítsék meg .Nem az érdemeit, hanem őt. A tisztviselőknek pedig kutyus kötelességük követni a polgár- mestert egészen a spirituszig. Igen a múzeumi spirituszig. A Szatmárnémeti-i Csolnakázó Egylet versenyt rendez a de- áktéri tavon. Modern ruhafestés bármily divatszinre. Gyári főüzlet: Szatmár Kossuth. L.-u j^ Hájtájer Pál üziet Kizinezy-u. 17 Attila-u. 2. Legszebb ruhatisztitás vegyileg száraz utón. Nagykároly: Széchenyi-u. 34. Alapíttatott: 1886-
