Szatmári Friss Újság, 1912. október (4. évfolyam, 222-248. szám)
1912-10-30 / 247. szám
Szerda október 30. SZATMÁRI FRISS ÜJSAG. 3 oldal szinte tisztelet az elenyészően csekély kivételnek), hivatalos hatalmát apró kis pana- mázasokkal kamatoztatja. Végig isszák a körzetükbe tartozó korcsmákat, de fizetni csak hivatalos tekintélyükkel fizetnek. Azt váltják föl apró pénzre, spriecerekre. Mondja csak igentisztelt polgármester ur, hát okvetlenül szükség van rá, hogy a városi tisztikar tekintélyét ezek a korcsma- töltelékek keresztül lyukasszák? Okvetlenül alkoholistákat, támolygö, tántorgó pá- linkabendőket kell az amúgy is agyon zaklatott polgárság nyakára küldeni? Hát mire való a fegyelmi? Mire való az annyiszor megé edlett főnöki hatalom? Már elmúlt a szüret polgármester ur. Jó lenne már dolgozni is. Ne csak a független sajtó bokszolására fordítsa polgármester ur amúgy sem 'nagy erejét, hanem lássnnk már egyszer ennél komolyabb és bizonnyal törvényesebb munkát. Szomorú idői Olyan most az idők járása, mintha mindig temetőben járnánk. Olyan szomorusá- gos körülöttünk minden. A haza határain kivi;! ellenség, bélül ellenség ... Mindenünnen félelmes katasztrófák kisértenek. Az e- gész Balkánt már a habom pusztító fer- getege söpör végig. Ezek a véres napok minket is gyászosan érintenek, már is lesor- vasztetta pénzügyi világunkat, megbénitotftá iparunkat, kereskedelmünket. A kis balkáni (államok háborúskodnak, mi pedig fizetjük a réniséges hadisarcot, azzal, hogy ezek az apró csatározások nagy hatással vannak gazdasági élelünkre. Nem elég szegény ez az ország, nem elég kizsákmányolt, meg ilyen külső veszedelmek is megrázkódtatják. És most, ilyenkor lesz a halottak ngp- ja is ilyenkor stilszerü a temetőbe mennie A bajok, csapások, ádáz gondok szinteréről tíz örök szomorúság birodalmába. Miaga a nagy mindenség is nem kevésbé gyászosan fogad bennünket. Szinte készült a halottak ünnepére. A mogorva ősz durva kézzel rontott a mezőségek tarka-barka virágaira. Idő előtt korán rontott a mezőségek tarkabarka virágaira. Idő előtt korán hervadtak el, az enyészet a lassú haldoklás költészete nélkül csapott rájuk. Az a néhány kései virág, ami még megmaradt, fez is megrogyva csüggeszti le fejecskéjét és úgy fogadja a temető látogatók tömegét. Mert hatalmas emberáradat szokott kimenni a sirkertbe, kedves halottad felkeresni. Egy-két napán a hálás szivek, gondos kezek az élet nélküliek világába varázsolják a szinpompás, bűbájos tavaszt, Hiába tarolta le a zordon időjárás a földnek legszebb álmait: a virágokat, azért azok ilyenkor koszorúkba köt- ke a temetőben virulnak. És minden egy árva sirhalom, hol a szeretet, a kedves halotjáért való imádj*tos rajongás, az emlékezés szelíd gyertyafényét meggyujtja, a fények lotogásától, a színektől tobzódó virágoktól összeségben úgy fest, mintha az egész temető egy tündéi város volna ... Ezekben a kegyeletes órákban adnak :az élők lelki világukban szeretett halottaknak találkozót. Minden njak küld itt imádságot, forró fohászkodást az égi hatalmassághoz, hogy áldás, béke, nyugalom szálljon azokra a drága telkekre, a kik ott örök álmukat alusszák. A temetőben zarándoklók áhitatos felfohászkodása után egyszersmind békesség költözik azoknak sziveibe is. Mert a temetőben mindenki kisiratja magát! Istenem! oly jól esik a sirhantok közt simi! Oly igazi, oly természetes a zokogás, még a márvány kövek is könnyfakasztásra tanítanak.... És a boldogtalannak, szegénynek, árvának, kihagyottnak a sirás: viglasza. E helyen sirhat, meghallgatják iazok a porladó halottak, kik egy kis mükoszorunak ép úgy ürülnek, mint a legdrágább elő virágfonatnak. Itt nincs válogatás! Mindönki és minden e- gyenlő! A gazdagságot és szegénységet ép úgy ne mlatolgatják, mint a gőgöt, njagy- ravágyást és a koldusaláziatosságot. Emberek! tanulhatnátok valamit a koporsók között, megtanulhatnátok a könyö- rületességet, az egymás iránti való szeretetek a földi hiúságokról való lemondást és mindert hiúságokról való lemondást és minden gonoszság elkerülését, amire csak csábit benneteket ez a kemény élet!... Emberek, amikor visszafojtott lélekzet- tel eljöttök a temető kapujától, gondoljatok még egyszer kedves halottaitokita és legyetek jók, ti a múlandóságba visszatérők, hisz nem lehet oly kétségbeejtő a halál, ag elmúlás gondolata azoknak, kik minden esztendőben kedveseik sírjánál a feltámadás igéjét plántálják hivő szivükbé! Vi triolos csat* Ifritó. Dráma a föpuényszéken Akik visszaöntik egymást. Megrázó drámának a végjeleneteként tárgyalta ma a törvényszék Demeter Ilonka és Olánovics szomorú tragédiáját. Egy elcsábított, aztán vitriollal leöntött szeren(CsétJeh asszony históriája vonult el ma a kihallgatásom során a bírák és a nézőközönség szemei előtt. 1910-ben jött Szatmárra egy Olánovics nevű ember s egy helybeli nyomdásznál vett albérletbe lakást. Ennek a nyomdászínak a teleségét, leány néven Demeter Etelkát elcsábította és az asszony két kis gyermekével együtt elhagyta urát. Alig telt el két hónap, Olánovics megunta az asszonyt és elakarta Hagyni. Az asszony azonban neszét vette a dolognak és egy nap az arcát végiigöntötte vitriollal. A férfi rövidesen kigyógyult. Attól fogva együtt éltek megint. Demeter Etelkának kin volt az élete vele, de a volt férje nem akart tudni sem nóta 's így vissza sem térhetett. Olánovics minden áron megakart szabadulni az asszonytól s egy este, amint a munkából hazatért, egy üveg vitriollal végig öntötte az asszonyt. A rettenetes égési sebek borzalmasan elcsufitot- Ják az arcát. Ä törvényszék ma tárgyalja az ügyet s lapunk zártakor a kofla délutáni órákban még nincs Ítélet. HÍREK. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Mindazon * jó barátaimnak és ismerőseimnek, kik felejthetetlen hü* feleségen halála felett érzett fájdalmamat részvétnyiiatkozataikkal enyhíteni igyekeztek, valamint azokniak is, kik végtisztességtételén fezeméi ijesen is megjelentek, ez utón fejezem ki hálás köszönetéinél. Maruska János. KITÜNTETÉS. Az abaujvármegye kzo- , művelődési egyesülete, Szabó Gyula gyürkéi ref. tanítót, városunk fiát, a magyarosítás terén elért kiváló hazafias érdemeinek el- \ ismeréséül 100 korona jutalomdjjjal és díszoklevéllel tüntette ki. FIZETÉSKÉPTELENSÉG. A hitelező védegylet jelenti: Klejn József nagykárolyi kereskedő fizetésképtelen lett. FURCSA LOPÁS. Sepsy Miklós helybeli lakos jelentette a rendőrségen, hogy a Vajay-utqai lakásán betörők jártak s az ismeretlen tettesek lelopták a falakról (a Villanycsengő teljes felszerelését. A csendőrség kutatja a furcsa tolvajokat. Bármily korú hölgyet megtanítok bos- tonra 10 koronáért. Háznál vagy a táncteremben. Kívánatra vidékre is kimegyek családos házakhoz szerény dijjazás mellett. Ä' többi táncok tanítását is elválalom. Rád Hűbéridé oki. tánctanitó. Szatmár, Perényi-u. 10. szám. VEREKEDÉS EGY PÁR CSIZMÁÉRT. Lefkovics Leopold üzletébe beállított tegnap Suta Gusztáv esengerbagosi lakos és egy pár csizmát vásárolt. Mikor elment, Lefkovics utána futott, kiragadta kezéből a csizmát és össze-vissza pofozta. A rendőrség, utcai botrányért megindította ellene az eljárást. Lefkovics azzal védekezik, hogy Suta tőle a csizmát! opta. Modern ruhafestés HáítálPr Pál Legszebb ruhatisztitás ff*. bármily divatszinre. «.CXJ ÍC4J<^1 k vegyileg száraz utón. Gyár főüzlet: Szatmár Kossuth. L.-u t~ r.ivdiu üzlet Kazinczy-u. 17 Attila-u. 2. Nagykároly: Széchenyi-u. 34. Alapi itatott : 1886.