Szatmári Friss Újság, 1912. október (4. évfolyam, 222-248. szám)

1912-10-02 / 223. szám

Szerda, október 2. SZATMÁRI FRISS ÚJSÁG. 2. oldal. ’ kórház * - vízvezeték közvágóhíd m csatornázás • kövezés árucsarnok. 72 percent pótadó járhatlan utak hivatali gorombaság pótadó emelés I nyomorúság i és más ilyen nyavalyák. A Deáktéri sárgaházban a vörösténta •rend lovagjai, a piros pipa nagymesterei, 'szorgalmasan készitgetik a jövő évi költ­ségvetési irányzatot. Elég későn készülnek pl véie, de nem csoda, mert a város szám­vitele valóságos Augias istáplója volt, s a főszámvevönek aligha keresztül nem nő a szakái? az Íróasztalon iámig rendbe hozzá a város fésületlen, kócos háztartását.. Most a jövő évi büdzsét készül. Egész bátran fekete rámába tehetik a jövő évi költségvetést mert a pótadö ugyan emel­kedik, de a város szépen fokozatosan sü- lyed odda, ahonnét a polgármester biztos kezű elődei kiemelték. i Ma 72 százalék a pótadö. S amilyen buzgósággal a jövő évi költségek kazalba rakásának hozzáfogtak aligha állnak meg aj 90 percentnél, sőt még azon is túl lódul­nak. : Értjük, hogy egy fejlődni akaró város­ban a közterhek emelkedjenek. De ez az emelkedés csak akkor egészséges, hogyha a közigények is kielégülést nyernek. De Szat- máron a közigények alfája, a legsürgőseb és einem hallgatható jogos igények sem nyer nek kielégülést. Mert: a beteget csak a jó isten gyógyítja. Egész utcák lakói csak 'életveszedelem árán közlekedhetnek a sár- tengerekben és vaksötét utcákon.. A közvá­góhíd valóságos merénylet a közegészség ellen. Az utcákon bűzös miazmatelepek cso­bognak. Szóval minden rósz, rosszabb és legrosszabb. Joggal kérdezzük tehát, hogy mire megy a 72 százalékos pótadö, hogy mi lesz ennek a vége. Erre ugyan már most megadjuk a feleletet: Csőd és nyomorúság. ! ' • 1 Nagyságos aszonyom I akar ön finom selyem harisnyát? Menjen a kávéházba ott nyerhet a „tatin“ kivált ha szép sze­mei vannak* Úri erkölcsök. Már megbocsátsanak, hogy ijyen illet­lenül kezdem meg ezt a cikksorozatot. Nem tehetek róla, az utálat indított rá. U- guanis előbb sörcintettem egyet a red'ak- cia padjára. Igen is, sörcintettem, mint egy favágó a bagótól mert annyira utáíatosnák találom ezt a parfümös,villanyonyairtas cik két. Mig odakinn a külső városrészen ned- | vés, egészségtelen földrerokkant vályog há­zakban bűzös petróleum lámpák libbenő fé­nyénél sorvasztó munkában görnyednek éj­szakákon át a szegény asszonyok, addig a város közepén szikrázó fényárban, csillo­gó fukrök kápráztató visszfényében festett szépségek nyúlnák el a kegyelmes karos­székekben, pénzért bérelhető ruganyos dí­ványokon.. Asszony ez is, asszony az is. Gyerme­ke van ennek is gyermeke van annak is^.Pe becsülete csak annak van, aki ócskíasoron vásárolt condrákba rejt! munkától fonnyadt testét. És nincs becsülete annak, aki Drága de soká ki nem fizetett, vagy titkon meg­szolgált selyembe és bársonyba göngyöli —• hiányosan göngyöli — jól ápolt, de nem féltett testét. Se Az egyik kávéház hosszú asztalához kerültem nem régiben Illendően, úgy amint 'azt a hazugságok kodeksze az illemtan elő­írja. Letelepedtem s a fáradságtól vibráló idegemmel észleltem, figyeltem, mi történik körülöttem. Az asztalion egy nő ült. Ele­gáns, valamikor szép nő. Arcát az éjszaká­zás durván vörös rózsája tette megdöbben­tően érdekessé. Késő éjjel volt már. A csöndes éjszakába néha-néha belesivitott valamelyik szmokin- gos lump állati örömének orditó kitörése. A kávéház nagy tükör ablakjára rátapadt 4 nedves pára, útját állta a villanylámpa su­garainak. , A hosszú asztal íölött íaz ideges, lázas \z gatottság vibrált. Kártyázott a társaság. Szánalmasan kevés pénz forgott,, mozgott a márvány asztalon. De énéi is szánalma­sabb volt a játékosok fegyemezeten arc­izmainak percenként változó etorzulása. Hol az egyik tombolt csapszékben illő vadság­gal nehány korona nyereség miatt, hol a másik káronkodott pár korona veszteségért úgy amint a szamosparti napszámosok te­szik amikor a földön játszott huszonegye­sen. N Ebben a társaságban mindegyik pőré­re vetkőztette a lelkét. A kártya demora Jeszakgatta róluk az udvariasság álárcát s én végig borzongtam a selymhes hölgy, a lakk tapános urak mepisztöi arcán. Tutalizatőrt játszottak. Hajnal felé vége lett a játéknak s a társaság nőtagja ujongó örömmel állapította meg, hogy nyolc koronát nyert. Nyolc ko­ronát kereset csak nyolcat az egész éjsza­kai fáradságos munkával. — Hozasson pezsgőt — proponátja egtj férfi. Nem az asszony férje. Nem egy másik férfi, aki máskoris, többször is talákozott őnagyságával írásban és képpben is. — Hogyisne! — ezen selyemharisnyát veszek ami van már nem divatHos. Meg is mutatta hogy milyen van. Zöld volt kérem füzöló. Láttuk mindnyájan. A férje nem nézte meg mert már ismerte meg bosszús is volt, mert veszített a totin. Elvesztette azt a köl­csönpénzt amin másnap zsurt akart rendez­ni. Folytatom. zs. Zsemley Oszkár. Vegyvizsgáló állomás ahol csillago­kat vizsgálnak A polgármester nyekergő grammafonja az öreg, asztmás »Szamos« amelyik csak hemrégen adta el a kormánynak piros rá­más sarkantyus csizmáját és darutollas kal- pagjátpagját, dicshimnuszokat, zengett a ^szatmári vegyvizsgáló állomásról. Megren­delt, megfizetett dicshimnuszokat. Azóta sem hallottunk erről a hires, nevezetes, halva­született intézményről. A vegyvizsgáló állomás hivatása az len­ne, hogy az piacra kerülő élelmi szereket vegytanilag megvizsgálja és a hamissitökht a hatóságnak átadja. Jó de ugyan merre futkoshat az a bo­lond, aki 16 koronát fizet 1 lites tej vegy- vizsgálásáérf. Meg általában a polgárság kötelessége-e, hogy ellenőrizze a piacot. Csak a város közegészségi berende­lésének gyaCtra voltát s egyben tarthatat lanságát igazolja az, hogy a drágia~p~énzen leváltott vegyvizsgáó laboratóriumban a ve­gyész hideg lombikok mellett manikuráz és csillagokat vizsgál malmában, mert nincs dolga. A városnak kötelessége lenne gondos­kodni róla, hogy az orvosok fölváltva vizs­gálják meg a piacot sőt az üzleteket, a gyanús élelmi cikkekből mintát vegyenek és azt a vegyésszel megvizsgáltassák, s ha valakire rábizonyítják, hogy élelmiszert ha­misít annak rántsák el irgalmatlanul <a nó­táját.. Úgy, hogy még holta napján is attól járja kállai kettőst. Nincs Van: Lesz Gallérok gőzmosása :s tükörfénnyel hófehérr6' Hájtájer Pál Kézimunkák, glacé keztyük bútorok, szőnyegek tisztítása* # w w aB tHHvl UI»y oc<v/llj vl\ vUvjm Gyári főüzlet: Szatmár: Kossuth L.-u. 10. Felvételi üzlet: Kazinczy-u. 17., Attila-u. 1. Nagykároly: Széchenyi-u. 34. Alapíttatott 1855.

Next

/
Thumbnails
Contents