Szatmári Friss Újság, 1912. október (4. évfolyam, 222-248. szám)
1912-10-24 / 242. szám
Csütörtök október 24. SZATMÁRI FRISS UjSÁG. 2. oldal. I Szatmári papból I Debreceni tanár. KOVÁCS ISTVÁN dr. eltávozik. , Nem föntartáss-al — amint ezt ilyenkor mondani ^zokás —, de határozottan írjuk meg, hogy a szatmári református egyház bán már legközelebb Ismét változás lesz Elvesztik a szatmári reformátusok egyik legnépszerűbb papjukat, Kovács István drt. A legiiletékesébb helyről, magától Kovács István dr.-íól tudjuk ezt a meglepő hirt. Úgy történt á dolog, /hogy az egyes la- j pok az esperesi állásra Kovács Istvánt is j kombinálták. A Szatmári Friss Újság tudó- ] .isitója erre meginterjúvolta Kovács drt, aki a következeket felelte: ^ — Eszem legrejtettebb zugában sincs az a gondolat, hogy esperességre aspirálnék. Én különben is rövidesen elhagyom Szatmári. Debrecenbe megyek tanárnak — Kettős érzést vált ki belőlünk Kovács dr. nyilatkozata. Először is sajnáljuk távozását, faiért nagy tudása, sima modora és táfalzdal- bni korrektsége rövid idő alatt megnyitotta számára a református hivek szivét. De u- íjyanakkor, amikor távozásán sajnálkozunk, örömünket fejezzük ki gyors elhaladásához. A reformátusok sokat nyernek véle, hogyha Kovács István dr. katedráról hirdeti azokat az eszméket és elveket, melyekkel a szatmári reformátusok szeretetét és becsülését magának kivívta. 9 szegén? zsidók nem ehetnek húst. Nem hát, mert Rothbarth tata elkóserhusszövetkezi előlük. Miért drága a kóserhús? Vedlett kaftánu, ja sorsküzdelemben kifáradt, elcsigázott, megrokkant, halovány, sápadt arcú zsidók jöttek fel szerkesztőségünkbe Hárman voltak. Dtt lak. Ott Iaknpk a szatmári Cjfiet tóban, a Petőfi-utcához ragasztott külső városrészbe. Panaszkodni jöttek ők is. miint annyi százan mások, kiknek serelmeil a Friss Újság a nyilvánosba hozza és az ólombelüknek, ezeknek az apró, fekete katonáknak hatalmával, erejével orvosolja is sebeiket. A nyomor és a gyomor kergette ezt a hárem szegény zsidót is hozzánk. Testvéri szeretettel fogadtuk őket s jószivvel, védők érző szivvel hallgattuk meg panaszaikat. Az a panaszuk, hogy nem tudnak hüst enni. Azaz is hogy tudnának, de mennyire tudnának sokat, nagyon sokat tudnának, ha a iőhusfogyasztó a fogyasztási ndózsong- lőr, Rothbart engedne őket. A Rothbarth- féle csa’ókonzorszium azonban mindent elfal szegény hitsorsosai elöl. Úgy megadóztatja a kóserhust, hogy a szerencsétlen, szegény zsidóság nem jut húshoz. Kérdezzük az izraelita hitközséget. Okvetlenül a szegény zsidóknak kel! megkop- lalr.i a Rothbarték vagyonát. Okvetlenül iá szegény zsidóknak kell megkoplalni a hitközségnek még eddig el nem számolt vagyonát. Vagy okvetlenül kell ezeknek a Ghet- tobcli fúriáknak koplalni. Csak a forma kedvéért~kézdezzük, mert úgyis tudjük, hegy önök igennel felelnek. ' De vigyázzanak az urak! Bármily sötét legyen is a Ghettó — az élet az élés ösztöne utat tör magának. Befurakodik n Ghet Tó sötét odúiba és fölriasztja, fölrázza t Talmud fölött elmélkedő páriákat. S ha ezek egyszer megindulnak, hogyha a nyomorkor bácsa kiűzi őket a világosságra, ahol áTalmud misztikus betűi egészen más értelműek, jmint a sötétségben, a nyomor homályán bán, akkor a Rothbarth-féle alakok, ahit- ■ községnek ezek az ingadozó oszlopai meg- j dőlnek, kerékbe törnek. jlllupott | ORPINXrTONOK Ne tessék örülni!! Nem orpingtoní, csak az orpingtonjait | { Orpington elvtársat ma éjjel súlyos gyász . érte. Volt ineki egy legelője, kis házi legelő, \ szép, himes, tarka mezővel. Rajta (apró, szi- j nes virágok nyíltak, leginkább hamisak. — ■ Most, mondom, most súlyos gyász érte. El- j .lopták kilenc, értsd: kilenc libáját, azaz or- j pingtonját. Szegény Orpington elvtárs... Szegény ! tolva jurák.... nem voltak a libák hamisak? Mi? A választ sürgősen kérem, mindjárt, meg is várom. Orpington elvtárs maga is szeretné tudni. Eisner Hermann ur, ugy-e romlott a világ? Egyszer van az embernek kilenc libája. Ha a bűnösöket elfogják, akkor kerítsen magának egy fcéhány jő orpirgtont. Szüksége, lehet rájuk mindig, nem csak magának, másnak is, nemcsak most, máskor is. 133 ezer tarolás iiiiiia. gyengének bizonyult. E«J éks3Qi*ész feiísMpföietíp * Stark ur úgy is, mint Jcö Sándor ütóda ékszereket árult. Még most is árul, de ösem 'tudja, hogy meddig .And aranyat, ezüstöt, vasat, rezet, gyémántot, üveget, szóval mindenféle csillogó billogó dolgot. Stark urnák igen jól ment a boltja. Olyan jó!, hegy sikerült neki 133 koronával belehajókázni az inzoloencia tengerében. Most ott lavíroz. — Egyezkedik és közben mosolyog. Azt hiszi, 'hogy csak ő tudja, hogy miért mosolyog. Mi is tudjuk, meg a bánatos hitelezők is 'tudják, hogy miért mosolyog. A hitelezők persze nem mosolyognak. Kivéve egyet, egy Szemfüles bécsi ékszergyárost, aki nem hagy ta magát — nogy is mondják: — beinzol- ventálni. Ez a gyáros egy 2400 koronás briliáns függőt küldött Starknak bizományba .Tetszik luJns. bizományba. Ez annyit tesz, hogy a függő mindaddig a gyárosé, mig Stark ur az árát ki nem fizeti. Egyszer azután hírül veszi a bécsi gyáros, hegy Stark ur elgyen- jQüit. Hát elgyengült? Leutazott Bécsiből — Szatmárra. Nagy ut, de egy 2400 koronás brillásért érdemes. Mindenesetre érdemesebb, ,mint egy szép asszonyért. Leutazott Stark úrhoz és kérte a briliánst, vagy az árát. Hogy Stark ur erre egykönnyen nem volt hajland, tanú rá az inol- vencia A bécsi gyáros erre a esendörseghezj "fordult. A csendőrök megtalálják a briliánst. Meg — a zálogházban. Történt bedig ez a szép kis história a, zsidó jünnepek al/att. STÍ1IH Ér Gallérok gőzmosása s: DJ * | JL, _ |pj| JL | Kézimunkák, giacé keztyük hófehérre. ■“ jf ■ bútorok, szőnyegek tisztítása. Gyári főüzlet: Szatmári Kossuth L.-u. 10. Felvételi üzlet: Kazinczy-u. 17., Attila-u. 1. Nagykároly: Széchenyi-u. 34. Alapíttatott 1886.
