Északkelet, 1912. szeptember (4. évfolyam, 195–212. szám), Szatmári Friss Újság, 1912. szeptember (1. évfolyam, 1-10. szám)

1912-09-24 / 6. szám

SZATMÁRI FRISS ÚJSÁG. 2. oldal. Merénylet a gazdák ellen. Jön a tagosítás I Miben sóntikál a város ? Kisgazda polgártársak vigyázzatok! A- mig ti a mindennapi kenyérért izzadtok vé­res verejtéket, addig a Deák-téri sárgaház- házban,a pótadógyárban veszedelmes há­tút fonnak ellenetek azok, akiknek az1 lenne |p hivatása, hogy a népet vezessék. Hát hi­szen ami a vezetést illeti ahoz nem hiány­zik a buzgóság. Csak az a baj, hogy előre helyett hátrafelé vezetgetik a népet meg a szegénységet. W Régi sérelme már a szatmári gazdanép nek a tagosítás. Ä város vezetősége máá többször kísérelte meg hogy a szatmári föl­deket tagositsák, de eddig hál Istennek nem sikerült ez a vakmerő merénylet. Most azonban úgy áll a dolog, hogy aligha keresztül nem viszik a tagosítást a- minek aztán az lesz a vége, hogy egy cso­mó gazda egész bátran kezébe veheti a koldusbotot és elköszönhet örökre a kapu­félfától. Ennek a veszedelmes mozgalomnak a polgármester áll az élén. Kiadta az ukázt, hogy ami föld csak összevásárolható, mind nseg kell venni. Vagyis ez a koldus város, mplynek pplgárai nyögnek, vért izzadnak a pótadótöl hát ez a város pótadókból vásá­rol földeket csak azért, hogy keresztül vi- hesse a tagosítást. Már körülbelül meg is van a városnak 3 törvényben előirt kéthar­mad birtoktöbblete. Nézzük csak milyen is lesz ez a tago­sítás? A város mérnöke ballábaival majd szépen kiméregeti a jáva földeit s az lesz a város birtoka egy tagban. Mint prjma drága földek. A többit azután majd szépen föl- osztogatják a polgárok között. Előbb jönnek a mungó szekértolói, s a végén a függetle­nek. Azok is egy tagban kapják eddig szét­szórt f^ldjeikft. De bpl? Kinn #z Isten fiáta háta megett. Hát ez lesz a tagosítás! Ezt akarja a város mostohaapja Vajay Károly dr. királyi tanácsos és polgármester. Tessék neki ezért kezet csókolni. Jó reggelt polgármester ár! Maradt a Szamos. Tudja már ? igen polgármester úr, ameddig ön közigazgatási álmát aludta a ravasz Szamos kihömpölygött a medréből és nagy lustán elnyujtózkodott a kertek­ben. Most is ott lustálkodik. Nyaldos­sa a vén kujon házak falait, akárcsak egy mungófióka a miniszterek talpát. Tetszik még emlékezni polgár- mester ur, hogy az „Uj Szamos Új­ság“ az ön kedvenc lapja ezelőtt ép­pen egy héttel megirta, hogy Deés felől árvizveszedelem fenyegeti Szat­mári. Akkor mi megírtuk, hogy jó lenne a vészbizottságot összehívni és intézkedni. Ön azonban ahelyett, hog/ cikkünkön okult volna, ahelyett, hogy elolvasta volna a lapot, elkobozta, ez­után részt vett a szabadkai eszem- iszomon. A nagy fáradság után mély álomba szenderült s csak most ébredt fel, amikor már itt van a baj. Mert igazán, tessék elhinni ne­künk nagy baj ám az, ha a Szamos kilép medréből. Akkor elő kell venni a rozsdás szivattyúkat és kiállani a Szamos mellé, hogy megijedjen tőlük és visszaszaladjon az ágyába. Vissza is szalad, mert azok a szivattyúk ij- jesztően botrányos állapotban vannak. Úgy halljuk, hogy ma összeült a vészblzottság és vészesen elhatározta» hogy visszakergeti a Szamost a med­rébe. Máskor jó lenne korábban föléb­redni polgármester ur. Korábban, a- mikor még vész előtt állunk. Zsebmetszés nagyban, Tizenkilencz millió 765 ezer ^ m w m ■■ _ nn _n_ ■ * *«■ ^ |p "'f' ^ ^ -v'' 'pPf Ez a szédületesen nagy szám amit cik­künk élére irtunk nem házszám, nem telek­könyvi sőt még csak pem is igtatószám. Ez a döbbenetesen nagy numerus koronákat je lent. Azokat a koronákat, amelyeket pénz­intézetek pöpölnek. Nagyon téved' aló azt hiszi, hogy azi egész ország területén pörölt váltók összege tesz ki 19 millió 765 ezer koronát. Óh nem. Ennyi az összege azoknak a váltóknak melyeket a szatmári királyi törvényszék területén pörösátettek. (Akinek tü­relme, ideje és tudása van hfozzá, kiszámíthat há, hogy mennyi bélyeg, mennyi pörköitség esik erre az óriási summára. Keveset mon­dánk, ha ja 19 hiiiljó töke tnellófnég $ 9 fnil­lió járandóságot számítunk. Vagyis: 38 millió korona együtt az az' összeg amit a bjankok a törvény pajzsával védekezve kizsebmetsz- nek, csak a szatmári királyi törvényszék te­rületén vonagló adósok zsebéiből. Ez a nagykaJiberü zsebmetszés pedig egy hamar még nem ér véget. Még folyik. A bankok még garázdálkodnak. Egymásután főj togatják, gyilkolják a virágzó vállalatokat Csak Szatmáron a legközelebbi napokban három jónevü kereskedő boltjáról hullik le a cégtábla, s csukódik be az üzlet ajtaja. Az egyik, egy Deáktéri fűszeres, holnap vagy holnapután csuk be, illetve csukják be a bolt­A bánkök rablöhad járata fczonbán nem­csak az iparos és kereskedő osztályt, sújtja, hanem a kisgazdákat is tönkreteszi. Hát törvény az, amelyik megengedi, hogy fosszák, rabolják a szegénységet. Hát törvény az, amelyik lehetővé teszi, hegy egy vbank, l /melyiknek a vagyona fi holdbán van kést tegyen a tisztességes polgárság nyakára, hogy meggyilkolja az ipart 0 ke­reskedelmet. A középkori ököijog, amikor az' erősebb szabadon fosztogatta, gyilkolta « gyengét — egy csöppet sem különbözik a mai, tör­vénnyel palen tározó tt zsehmetszéstől. S nincs ellene orvosság. Hiába vergődik, jajveszékel, könyörög az áldöziat a bankok hóhérai ke­gyetlenül kifosztják, bőrét lenyúzzák. Egy védekezést azonban tudunk, ki a mai naptól nyilvánossága hoza özeket V zseb metszéseket. Nyilvánosságra hozunk leszá­moló cédulákat. Talán ez visszariasztja egy kipsit ezeket a szímpkkipgos, íakkfopápkás 'zsebmetszőket, talán még adhak valamit (aj zsiványbécsületre. Mikor a „seprőkáp­lár“ komiszkodik. * * * Ajánljuk 1 főkapitány figyelmébe. Ugylátszik, itt Szatmáron még a legutolsó utcaseprő is nagyobb úr, mint az adófizető polgár. Még a leg­utolsó utcaseprőnek is szabad komisz- kodni az adófizető polgárokkal. Any- nyira szabad, hogy a végén még a- ipelyen megsértett adóalanyt btinteti meg TanKóci. Az a Tpnkóci, §J$i a városháza első emeletén nyomorgatja a szerencsétlen szatmáriakat rendőr- fogalmazói rangban. Igen Atyafisá- gos bátyámuram nénémasszonyom támogatásából szerzett rendőrfogalma­zói hatalommal. Itt a németi részben történt ez a botrányos eset. Egy üzlettulajdonos, iparos fát vágatott az utcán. A favá­gás még nem ért véget, amikor Pé- terfi István az utcaseprőknek káplárja egy orosz kozákot is megszégyenítő durvasággal berontott az illető iparos Modern ruhafestés bármily divatszinre. Hájtájer Pál Legszebb ruhatisztitás vegyileg száraz utón. Gyári főüzlet: Szatmár: Kossuth L.-u. 10. Felvételi üzlet: Kazinczy-u. 17., Attila-u. 2. Nagykároly: Széchenyi-u. 34. Alapíttatott 1886.

Next

/
Thumbnails
Contents