Északkelet, 1912. szeptember (4. évfolyam, 195–212. szám), Szatmári Friss Újság, 1912. szeptember (1. évfolyam, 1-10. szám)
1912-09-05 / 199. szám
Szatmárnémeti, 1912. ÉSZAKKELET 3. oldal. Különfélék. Oíszágos állatvásárok vármegyénkben. Szeptember 5-én Jankón; 9-én Avasfelsőfaluban; 16-án Nagykárolyban, Sárközön; 17-én Szatmár-Németiben; 19-én Erdődön, Királydarócon; 20-án Csengeren; 23-án Fehérgyarmaton ; 30-án Felsőbányán és Mátészalkán. Országos sörárpa vásár Miskolcon. Közöltük gazdáinkkal, hogy augusztus 25-én a borsodmegyei társegyesület szokásos évi sörárpa vásárát tartja. A vásárt kitűzött napon az egyesület elnöke Miklós Ödön nyitotta meg. A vásárra 250 vagon árpát hoztak, hogy csak ily keveest, annak oka, hogy a gazdák árpatermésüket a nagy kereslet folytán már otthon eladták A felhozott árpa közép minőségű volt. A vásár élénken indult. Az árpáért 19—21 korona árt fizettek métermázsánkónt. Vármegyénk állaíegészsége. Szatmárvármegye területén ez almult héten a sertésvész még mindig terjedőben. nagyobb mérvben uralkodik még a lépfe- ne. sertésorbánc, veszettség és rühkór. Hazánkban a sertésorbánc csökkenőben, míg a sertésvész 28 újabb községiben lépett fel .Száj- és körömfájás eddig az ország 7 megyéjében lett megállapítva köztük a szomszédos Biharmegtye érmihályfalval járásban is. Gazdák vigyázat! a vész már ismét a küszöbön van. Gazdasági tanítóképző. Szegeden figyelem- reméltóíerv keresztülvitele van folyamatban. Az ottani - tanitóképzőintézet 300 ezer korona költséggel uj épületet kap földmivesiskoláva! és több holdnyi gyakoi lóterülettel, hogy ott gazdasági szaktanítókat képezzenek. A várostól e célra ingyentelket és 4000 korona évi hozzájárulást kapnak. Az uj tanítóképző a jövő tanévre - elkészül. A vasúti mellékilletékek felemelése. A vasúti * tarifák felemelésével nem ért véget az az akczió, me- , lyek a vasúti szállításnak megdrágítását eredményezték, mert a tarifaemelések után most a magyar és az oszt-.* rák vasutak a legutóbb tartott közös vasúti értekezleten J elhatározták a vasúti mellékilletékek felemelését. E határozatokhoz úgy a magyar, mint az osztrák kereske- J? delmi kormány is, elvben hozzájárult. Az idevonatkozó ; javaslat már elkészült és véleményezés végett meg isj küldetett az érdekelt szaktestületeknek, melyek a tervezett ^ | emelésnek kivétel nélkül ellene nyilatkoztak. Ez a kö-Jg rülmény azonban az illetékes tényezőket nem téritettes el elhatározásuktól és a két kormány már megegyezett £ abban, hogy a felemelt mellékiltetékeket 1913 január1-’ 1-én életbe lépteti, ami természetesen a szállítóknak/ újabb megterheléséit fogja jelenteni. i vAz árpakiyitel. A m. kir. kereskedelmi muzeum £ müncheni levelezőjének hivatalos jelentése szerint a helyzet árpakivitelünkre nézve igen kedvező. Azok a gazdák, akiknek eladó készletük van, mintázott ajánlataikkal közvetlenül a muzeum levelezőjéhez fordulhat-}* nak. (Cime Zeckendorf E-mil München. Richard Wag- ^ ner-Strasse 11.) A terményértékesités és a szövetkezeti mozgalom. A Magyarországi szövetkezetek szövetsége általi október 24-ikére Budapestre összehívandó II. országo & szövetkezeti kongresszus egyik főtárgya a falusi gazdák terményeinek szövetkezeti értékesítése és a városi pia-g’ czok olcsóbb ellátása lesz. A nagyjelentőségű kérdés' melyet Meskó Pál, a fogyasztási szövetkezeti mozgalom tevékeny szerzője ad elő a kongresszuson és pedig a siófoki nagy gazdagyülés határozata következtében, ahol elvben tízezer gazda már állást foglalt a szövetkezeti termény-élelmiszerértékesités mellett, az országos szövetkezeti kongresszus főleg a már kialakult fogyasztási szövetkezeti hálózat utján kívánja megvalósítani, mely ezidőszrint 1500—1600 falusi fogyasztási és értékesítő szövetkezettel rendelkezik. Miután az é .3< i>iAz „Északkelet“ független politikai napilap hirdetések közlésére iepIkalrasaS. tés országos szervezése a falvak nagy zömére ki fog terjedni, a kongresszus határozatának természetes kö vetkezménye lesz, hogy a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek alakulása országszerte fokozott erővel indul meg s azon községek is ellátják magukat ezzel a szervezettel amelyek ma még nem rendelkeznek szövetkezettel, derészt akarnak venni a termények szövetkezeti értékesítésében. Mikor van a csillagfürtmag elvetésének ideje. A homoki gazdaság egyik legkitűnőbb zöldtrágya növénye a csillagfürt. A homoki földek csekély termőképességének ugyanis az az egyik oka, hogy a talajban nincsen elegendő humusz, s nincsen elegendő nitrogén, ennek következtében a növények rosszul fejlődnek benne, kicsiny terméseket adnak, mert a homokot elmozdítja gyökereitől a legkisebb szél is, humusz hiánya miatt, s igy könyen kiszárad, könyen kifagy de meg, nem is fejlődik jól, mert a homok talajban rendkívül kevés a nitrogén, ezen legfontosabb növényi tápláló anyag. Segíthetünk e bajon istálló trágyázással is, csakhogy erre a célra nagyon sok istálló trágya volna szükség, többre, mint a mennyivel a homoki gazda rendelkezik. A homoki gazda rendszerint nagyon- kevés istálló trágyával rendelkezik nemcsak azért mert a homok talajok termése nagyon bizonytalan, igen rossz s igy a homoki gazdának rendszerint kevés a takarmánya. Éppen azért, mert nincsen elegendő istálló trágyája a homoki gazdának, keli hogy hozzányúljon a zöldtrágyázáshoz, a mely kitünően helyettesíti az istálló trágyát, a melyet olcsón lehet előállítani, s a melyek használata pl. Németország homok vidékeinek általánosan el van terjedve. A zöldtrágya növények ugyanis gazdagítják a talajt humuszban és gazdagítják azt nitrogénban is, mert képesítve vannak a levegőből nitrogént lekötni azon gumócskák segélyével a melyek gyökereiken láthatók. Ebből a célból kellene tehát minden homoki gazdának pillangós virágú zöldtrágya növényeket temeszteni, a melyek közül különösen nyár vetésre a lapos magú fehér csillagfürtmag a legajánlatosabb. Tarlóba szoktuk ezt vetni olyan módon, hogy aratás után azonnal alászántjuk, megboronáljuk a tarlót, sőt ha csak lehetséges, tömörítő géppel is megjáratjuk, s azután várunk egy kis esőre akár aug. végig is, s az eső után azonnal elvetjük a csillagfürtmagot, még pedig géppel vetve 80—60 kg.-ot kát. holdanként, 10—12 cm. sortávolságban. Október közepéig egy méterre nő a csillagfürt, a mikor virágozni kezd, s november közepén pedig teljes virágjában alászántjuk tavasszal burgonyát, zabot, árpát, vagy bármely más növényt vethetünk utána, s a legjobb eredményeket fogjuk tapasztalni. Miután azonban a homok talajakból a pitrogén és a humuszon kivül hiányzik a káli is és a foszfor is, miután a csillagfürt zöldtrágyázással csak nitrogént és humuszt adunk a talajnak, szükséges mindenüt a hol zöldtrágyázást végzünk, a talaj foszforsav és káliszükségletét káliszuperfoszfáttal pótolni, a melyből 200 kg.-ot szórunk ki kát. holdanként a csilagfürtmag elvetése előtt. Ezen gazdálkodási rendszerrel néhány év alatt esetleg meg is négyszerezhetjük termés átlagainkat. Felelős szerkesztő: Dr. Veréczy Ernő. Szerkesztő: Csomag Győző. Laptulajdonos: Északkeleti Könyvnyomda.
