Északkelet, 1912. szeptember (4. évfolyam, 195–212. szám), Szatmári Friss Újság, 1912. szeptember (1. évfolyam, 1-10. szám)
1912-09-28 / 10. szám
f L. Szombat, szeptember 28. SZATMÁRI FRISS ÚJSÁG, 2. oldal. Kész a virilisták jegyzéke. Hiba van a Ma bőrűi. Vigyázat urak mert a körmükre koppintunk. Az adókönyvecskék ellentengernagya elkészült a virilisek jegyzékével. Azaz is, 'hogy végre valahára elkészült.. Mert úgy áll a dolog, hogy más városokban már régen elfelejtették a virilisek jegyzékét. Szatmáron azonban aligha felejtjük el egyhamar, mert gondoskodunk róla, hogy minél tovább a felszínen legyen ez a kis ügyecske. E percben senkit sem gyanúsítunk. E percben nem írunk ki neveket. Csak általánosságban muta tunk rá azokra a szépséghibákra melyek eltorzítják a virilisek jegyzékét. Bál milyen titokban is szerkesztették ezt a jegyzéket, a »Szatmári Friss Ujság«- nak mint minden féltve őrzött titokba, ebbe is sikerült belepislantani s éppen azért már most azt üzenjük az adókönyvecskék mohos fejű ellentengernagyának, hogy vegye elő az okulárét tegye föl az orrára és boronálja még egyszer végig azt a virilis lisztét. Jö- akaratuan figyelmeztetjük, hogy ő boronálja végig s ne kívánja, hogy mi csináljuk ezt mert a mi boronánknak nagyon éles és mélyre járó fogai vann.ík s még a jól be tőidé 1c gazt is kiszedjük. Mert tetszik tudni igen könnyen meglehet, hogy csupa véletlenből, tévedésből o- lyanok kerültek be abba a jegyzékbe, a- kiknek törvényszerűit nincs joguk a Deáktéri sárgaház tanácstermében pótadós székeiben szunyókálni. Nem mondjuk, hogy e- zék az urak nem lennének a képviselőtes- tületber használható emberek Sőt! Tanú rá á polgármester,, hogy haszná haló szavazó automaták. Nézze csak ellentengernagy ur végig mégegyszer a virilisek adókönyvét. Hanem tévedünk egyik-másik urnák bécses neve úgy került a leendő városatyák díszes gárdájába, hogy olyan ingatlan után fizetett adót is az ő nevére Írtak, amely nem az övé., ő csak fizeti, ha fizeti az adjöt, de a föld nem az ő nevén szerepel a telekkönyvben. Meg a társas cégeknél az egyik cégtárs nevén szerepel az egész adó, holott annak külöm-külön kellene az adózók könyvé- bén lenni. Ilyen és ezekhez hasonló »tévedések* könnyen előfordulnak. Jó lenne még most, kifüggesztés előtt korrigálni. Még nem késő.! TlIiOS éjszaka megbetegedni — Álmos a doktor úr. Egy beteg tólváriája. Szatmárváros ember orvosai egytől egy ig kiválóan derék emberek. Nyájasak, modoruk behízelgő, lekötelező. Szóval tetőtől talpig finom úri emberek. De csak nappal! I i Éjszaka? Brrrrr — még csak le is írni. ! Bizonnyal igen sokan látták Charles szine- hagyott, szőrekopott bágyadt oroszlánjait, i Nos hát ezek a ketreckirdeyok valódi húsvéti bárányok egyik másik szatmári orvoshoz. — De csak éjszaka. Egy inteligens, jobbmódü iparosnak az az elmuit napokban őrjítő fogfájása támadt Olyan fogfájás, amitől a legjámbórabb em bér is a falra szeretne mászni s nem egyszer a szekrény tetején vagy az ágy alatt veszi észre magát. Nos hát ez a szerencsétlen iparos nekilódul a városnak és elmegy egy fogor- vashoz. Tetszik tudni, nem pékhez, hanem fogorvoshoz ment. í Rövid félórái csengetés után kinyitik az utcai ablak és azon kidugja e fejét á fogni üvész ur. — Mit akar? — Fogat huzatni doktor ur (pedig nem doktor, ur de az ember ilyenkor szívesen a- dakozik a címekkel csakhogy fájdalmaitól) — Éjszaka nem húzok fogat. Menjen egy orvoshoz (mért nem a sóhivatalba?)i — De doktor ur fizetek én amennyit csak kíván. Húzza ki ja fogamat mert megő-, rülok. * Erre már nem is felelt a «doktor» ur, hanem mint egy úgy becsapta az abtekot mint egy sárkány. Nem csodá! A neve is Sárkány a nagy emberbarátnak. A fogfájós ember erre keresztül táncolt a Deák-téren és még három, éppen három orvosnál könyörgött segítségért. KÖ- nyörgött, de hiába, mert mindegyik csupa kollégiális szeretetből más orvoshoz küldte. Szóval Szatmáron tilos éjszaka megbetegedni, mert ilyenkor az orvos urak alusznak A doktori esküt a fejük alá teszik, azon á- lusznak. wm Tekintetes Hiiiyi Törvényszék! Jól tudjuk, tek. kir. törvényszék, hogy ’á panaszokat Írásban fogíalvá, szépen meg rubrumozva és rányálazott bélyeggel kell benyújtani. Ez azonban fizikai lehetetlenség még pedig azért, mert nincs annyi papir- máron amennyi panaszt megírni kellene. Azért csak igy paraszt módón pana- szolkodunk. Vádat emelünk a bankok ellen a büntető törvénykönyv szerint minősülő uzsora vétség miatt. Szatmár legtöbb pénzintézeté egyszerűen fosztogatja, zsebmetszi a közönséget. Óriási kamatokat szednek. Végrehejtanak ár verelnek, rombolnak. Sorra hullanak az áldozatok. Virágzó üzletek dőlnek romba. Miért?! Nincs pénz? Dehogynincs. Hiszen több csehországi pénzintézet nyitotta már meg a hitel zsilipjét. Ravasz furfanggal, borzalmas kegyetlenséggel kieszelt rablóhadjárat ez. Fölhasználják az alkalmat és a törvény nevében a törvény erejével fojtogatják halomra a szerencsétlen áldozatokat. Jól tudjuk, hogy a bírák szive is elszorul e borzalmas, tömeggyilkosságon, de ^ehetetlenek e szmokingos vérengző vadak ellen. ' N \ Tehetetlenek, mert osztály parlamentünk törvényei csak az osztályuralom polcán ü- lőknek kedvez. A szegény nép pedig pusztul, vész, éhenhal. Tizkoro sás J ézns-SZIrisztus. 9z avas! nép butasága. Mitől hízik a pópa? Sokkal jobban tiszteljük a vallást, semhogy abból tréfát űznénk. Sokkal jobban tiszteljük a papságot, semhogy hiába való dolgokért nyilvánosan pellengére álli- ttanók s éppen ezért már most, jóelőre hang súlyozzuk, hogy amit itt leírunk, azt mint egy etnográfiái, néprajzi kuriozíumot hozzuk nyilvánosságra. Az avasfelsőfalusi pópa nagyon eredeti módon kamatoztatja az ur Jézus Krisztus szent (nevét és nem hétköznap. aÜdon gyarapítja jövedelmét. Nap-nap után esketi a népet csekély 10 korona taksáért. Vannak ö- lyanok akik igen szép kis summát elesküdtek a »dommul pópá«-nál. De beszéljenek helyettünk a példák: Dregán Juon lui Györgye lovat vásárol Dra- genyeszk Vaszil lui plecsintától. Megkötik a Modern ruhafestés HcjifQipf Pál Legszebb ruhatisztitás Ä» bármily di.al Zinre. * *** vegyileg száraz utón. Gyári főüzlet: Szatmár: Kossuth L.-u. 10. Felvételi üzlet: Kazinczy-u. 17., Attila-u. 2. Nagykároly: Széchenyi-u. 34. Alapíttalott 1886.
