Északkelet, 1912. augusztus (4. évfolyam, 171–195. szám)
1912-08-29 / 193. szám
Szatmárnémeti, 1912. Északkelet 3. oldal. Ügynöktörvény — iparvédelem. Ä kereskedelmi miniszter törvénytervezetet küldött a kereskedelmi és iparkamaráknak, amely a vándoripar és ezzel kapcsolatban az ügynöki működés szabályozására vonatkozik. A törvény tervezet lényege, hogy magánfelekkel csak azok az ügynökök köthetnek üzleteket, akik erre engedélyt kapnak, az engedély pedig csakis magyarországi cégek ügynökeinek vágyóig külföldi cégnek adható amelyeknek Magyarországon fiókjuk vagy legalább képviseletük van. A vásárló közönséget legjobban érdeklő része a tervezetnek az, amely arról intézkedik, hogy részletre vett árunál, a részletfizetés pontos teljesítésének elmulasztásánál nem lesz az egész összeg azonnal esedékessé, illetve, hogy egy részletnek elmulasztása az egész hátralékos tartozásnak egy összegben való lefizetését nem vonhatja maga után. Az ügynöki működés rendezése már igazán sürgősen szükséges, mert egyrészt a mai rendszer mellett éppen a (magyar iyar az, amely fej’ődésben a külföldi erőszakolt és sokszor nem a legtisztesége- sebb verseny folytán szenved, másrészt pedig az ügynöki kar reputációja is megkívánja, hogy működésűk bizonyos megszabott keretek közé állittassék és ezáltal azok az elemek, amelyek az eddigi szabadsággal visszaéltek, kiküszöbőltessenek. 1 f ( j A miniszter intenciója, amely a törvénytervezetből kiviláglik, minden tekintetben helyeselhető. Meg* kell védenünk fejlődő hazai iparunkat, elsősorban pedig az osztrák iparnak nálunk való tultengését kell visszaszorítanunk. A többi külfölddel szemben az ipari beözönlés ellen ipari vámokkal vagyunk megvédve, Auszrita azonban szabadon küldheti hozzánk ipari termékeit, azokat semmiféle vám nem terheli és a fürge osztrák ügynökök ezt az előnyt ki is használják a legnagyobb mértékben. Bizonyos mértékig a szabad versenynek is meg van a létjogosultsága, különösen akkor, ha egyenlően erős felek állanak szemben egymással. Hol van azonban még a magyar ipar az osztráktól? Bizony még annyira messze, hogy ezen a téren a szabad versenyt még nem hagyhatjuk érvényesülni. Az osztrák ügynökök visszaszorítása a hazai ipar fejlődését fogja maga után vonni, mert természetes. hegy iparunk a szükségletinek megfelelően fog terjeszkedni és végre lassan abba a helyzetbe kerülünk hogy a hazai iparcikkekek nagyobb fogyasztásié folytán kereskedelmi mérlegünk fa Kedvezőbbé lesz, mert előreláthatólag a szóban levő tervezetnek törvényerőre .emelkedésével a kü'földi és különösen osztrák iparcikkek beözönlése tetemesen -csökkenni fog. Az adó szempontjából helyeselhető a tervezet,,, mert megszünteti azt a lehetetlen állapotot, hogy külföld’ cégek az ügynökeik által nálunk elért jövedelmeik után adózatlanok maradnak, mig a hazai iparosok le kell rónia tetemes adóját. Ha a külföldi cég fiókot állít nálunk, azt meg lehet adóztatni és a létesített üzletek alapján megfelelő adó róható ki reájuk. Ma a külföldi ügynök csak aratni jár hozzánk, busás hasznát lefölözi, de a téherviselést fillérrel sem teszi részünkre könnyebbé. Az ügynökök működése külömben általában nem mondható kifogástalannak nálunk. A miniszter maga is elismeri ezt amidőn tervezetét a hazai ügynökök működésének szabályozására is kiterjesztette. .All az különösen a részletfizetés ügynökeire, akik, hogy csak mennél több árut helyezhessenek el, szivesen veszik a részletre való fizetést, sőt szívesebben, mint a kész-. Fizetést, mert az üzlet ezen módja a cégre csak előnyt, a vevőre pedig csak hátrányt jelent. Hogy pedig az ügynökök a részletfizetésre eladott áruból származó üzlet alkalmával hányszor ésmily mértékben jé !tek visz- S2a, a rról az a mérhetetlen számú pőr tudna beszélni, W Hifii ... Az „Északkelet“ napilap hirdetések közlésére legalkalmasabb. • ■HM • hhS • ■HM • ■HM mtmmm amely ma is folyamatban van különösen a csekélyebb intelligenciájú kisbirtokos osztályhoz tartozók ellen. A gépügynök, butorügynök stb. ma már nem is szivesen látott vendége a falunak. Ezek iránt a falusi lakosság a legnagyobb mértékben (bizalmatlan, mert nem egyszer járták meg velők. Az ügynökök mint testület, ez ellen nem is telhették semmit, mert maguk közül ki nem rekeszBhettek senkit, lelkiismeretlen cég pedig mindig akad, amely szivesen szemet huny ügynöke visszaélésén, ha az neki is hasznot hoz. A kereskedelmi miniszter törvénytervezete az ügynökök szempontjából is üdvös, mert alkalmas arra, hogy a szolid alapon működő ügynökök iránti bizalom visszatérjen. A vemhesség a szarvasmarhánál. Vemhesnek |nevezzük az olyan állatot, mely méhé- ben magzatot hord. A vemhesség tartama a tehénnél 245—330 nap. Ha a nőszvágy (folytatás) a párzás után újból fel nem lép, ez már az első jel, hogy a vemhfességj bekövetkezik. Továbbá ha még ezen tünet mellett észrevesszük, hogy az állat a munkában lustább lesz, hamar fárad és gyorsan izzad, másrészt ha szembetűnően étkes, sőt falánk lesz, úgy a vemhesség kezdetét valószínűbbnek tartjuk. A Vemhesség 5—6-ik hónapjábajn [a has térfogatának a növekedése már igen szembetűnő. A vemhes állat hasa nem hengeralaku, hanem a mellkastól hátrfll a combokig hirtelen megvastagodik és lecsüngő, a horpasztáj pedig beesett. Kétségünk nem lehet a vemhesség iránt, már akkor, ha a hastájon hallgatózáskor a mlagzat szívverését halijuk, A vemhesség megállapításának módjai még a naponkénti sulymérések, a has jobb oldalán eszközölt tapogatások, végül pedig belső vizsgálatok a végbélen, vagy a méhhüvelyen keresztül. Ez utóbbi vizsgálati mód azonban már nagy körültekintést, és szakértelmet is igényel, nehogy a helytelen belső vizsgálat elvetélést idézzdn elő, ezen oknál fogva a belső vizsgálatot minden esetben állatorvosra bízzuk. iMémeiy esetben a has természetellenes alakulásai el vemhesség látsz/aSját kelitk fel bennünk. Ilyen hasalakulás a csüngő has és az u. n. szai- mahas. f A csüngő has legtöbbnyire öreg álladóknál fordul elő, a szalmahas pedig kevés tápláló anyagot tartalmazó, nagyobb mennyiségű szálas takarmánynak hosz- szabb ideig való etetése folytán jön létre. Ilyen takarmányok a szalmafélék és a mocsaras, vizenyős h elyen termelt széna stb. Minden jóravaló és gondos gazda jobban tartja és ápolja a vemhes állatját. Tuletetni azonban a vemhes állatokat nem szabad, mert az elhizott vemhes állat ellen'álási ereje csökken, sőt a magzat ilyen esetben rendellenesen is fejlődik, mely körülmény a szülésnél bajt okozhat. A munkában, a tehenek jármozásánál, lehetőleg kíméletesen bánjunk velük, általában a megerőltető munkától, meghűléstől, külső sérülésektől kíméljük és óvjuk a vemhes állatokat. Legelőn csordában járó vemhes állatoknál, gondoskodnunk kell jó és elegendő vízről és különös figyelmet fordítsunk a jó bánásmódra. M. I. Felelős szerkesztő: Dr. Veréczg Ernő. Szerkesztő: Csomag Győző. Laptulajdoncs: Északkeleti Könyvnyomda.
