Északkelet, 1912. augusztus (4. évfolyam, 171–195. szám)

1912-08-24 / 189. szám

ÍV. évfolyam, 189. szám. Szatmárnémeti, 1912. augusztus 24. Szombat. ESZAKK független politikai napilap. Megjelen minden délután. Előfizetési dij helyben: V-t-ed évre 1 K 50 f. „ „ vidékre Ví-ed évre 3 K — fill. Egy szám ára: 2 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Északkeleti Könyvnyomda Szatmárnémeti Kazinczy-u. 18. Telefon-szám: 284. Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldeiídők^x * Nyilttér sora 20 fillér. Hirdetések a legjutányosabb árért közöltetnek Furcsa felelősség. Azt hittük, Toldi Miklós szolgája volt az utolsó ember, aki azért nézegette sokáig a kettétört bicska két pengéjét, hogy a né­zésétől hátha talán majd megint összeragad­nak. De biz azok nem ragadtak össze. Most azonban e kedves haza dicső miniszterelnö­ke átvette az öreg Bence szolga szerepét: az alkotmány fájába beletört bicskáját nézegeti s azt hiszi, hogy ha ő sokat szaval választói­nak, majd akkor összeragad megint a nyelé­vel a törött bicska, az ellenzék kibékül, a napfény kiderül s mivel hogy post nubila Phoebus, Lukács tovább él és uralkodik, mintha eddig mi sem történt volna. Hoz egy kis választójogot s azután rendben van minden. A múltakra rá lehet borítani me­gint azt a bizonyos fátyolt, amely tudvalevő­leg gyakran használt leltári tárgy. Magyaror­szágon a politikai szerelvénynek magazinjá­ban. Csakhogy ez a fátyol már nagyon kopott s nem takarja el többé a sebeket. A nemzet is rájött már arra, hogy a feledés politikája neki nem hasznos, ellenben éberen kell emlékeznie mindenre, ami sérelem csak ér­te a háromszáz esztendős gyarmati elnyo­matás ideje alatt s éri manap is amidőn tövénytelen eszközökkel, jogtiprással, az al­kotmány meggyalázásával csinálnak ellene elnyomó politikát azok, akik nem a nemze­tet, hanem Bécset szolgálják. Akik nem a nemzet üdvéért, hanem bécsi válveregeté- sért dolgoznak s akiknél — mint Andrássy Gyula gróf irta a minap — járvány a cim- és rangkórság. Hozunk egy kis választójogot s attól tartoztok hasraesni s remélem, hogy ezt meg is teszitek. Ez Lukács ábrándja, ő ezt igy álmodta ki magának s abban a boldoghit­ben van, hogy ettől a tapasztól begyógyul az ország ősszevagdalt teste. Dehogy. Első­sorban az a választójogi reform, amelyet Lukács és Tisza fábrikáltak össze, semmi jóval sem biztat. Az nem fogja kielégíteni a nemzetnek azt a részét, amely ma még kívül van az alkotmány sáncain, Az igaz, Lukácsnak a korményralépésekor e helyről mi is más húrokat pengettünk, hisz, akkor azt hittük, hogy ez az ur egy őszinte és liberális reformmal jön s azt hozza a hóna alatt az általános titkos választói jo­got. Csalódtunk benne, csalódott benne minden hazafi, mert amit hozott, az nem a szadabelvü haladás, hanem a durva törvény- sértések tömege volt. — Vállalom a felelősséget — mondja Tisza s mondja Lukács. Hja, ha ez elég lehet Mikor a falusi bíró olykép húzta szét az á- gakat, hogy azok, visszacsapódván, kiütéssé az esküdt szemét. — Szólt is emiatt az esküdt a bírónak, amire aztán a nagyte­kintélyű biró ezt az önérzetes kijelentést tette : — Akkor is én leszek a hibás! Hát a Tisza István felelősségvállalása sem ér ennél a be­szédnél többet. Mert mit ér az, ha ő, vagy akárki más vállalja a felelőséget azért, hogy őrületébe az ország alkotmányát tönkretette. Hogy törvénytelen törvényeket hozott. Hogy törvénytelenül hozott törvényeket szentesittet- tek az uralkodóval s ezáltal megingatták a szentesitett törvényekbe vetett hitet. Szóval ami bajt, alkotmánvmmbolást, iopfosztást tet­tek, azt nem lehet elütni simplex felelőség vállalás által, mert hiszen akkor a legszégyen­letesebb zsarnoksághoz is lehetne fogadni egy-két táglelkiísmeretü felellősségvállalót. S az ilyen vállalkozásoknak sem értékök, sem becsületük nincsen. Hiábavalók is. A nemzet beleégelte az alkotmány romboló dicső ha­zafiakat tökéletesen. Nem felelősségvállalás kell ide, hanem távozás azokból a székekből, amelyek betöltésére érdemetleneknek bizo­nyultak. Párhuzamos osztály a szatmárnémeti ref. főgim­náziumban. A szatmárnémeti ref. főgimnázium folyó; évi szeptember 1-én az 1912—13. isk. évre megnyitja az I. osztályra nézve a párhu­zamos osztályt, melybe az előjegyzést esz­közli az igazgatóság folyó hó 26—31 nap­jain délelőtt 10—11. órakor. Az 1912—13. iskolai évre a rendes be­iratás lesz folyó évi szeptember 2—4. nap­jain d. e. 8—12. órakor a tornacsarnok­ban. A felvételihez szükséges: az iskola volt tanítványaitól az 1911—12. évi bizonyít­vány; az u jtanulóktöl az 1911—12. évi bi­zonyitványon kivül az anyakönyvi kivonat iési !az újra oltási bizonyitvány. Az I. osztályba csak oly tanulók le­hetők fel, akik 9-ik életévüket betöltötték, de 12-ik életévüket még nem haladták túl. Akik 12-ik életévüket már betöltötték, csak a tanári kar engedélyével vehetők fel. A beiratkozáskor jelentkezni lehet fran­cia nyelvi, gyorsirási és szabadkézi rajzi tanfolyamokra is. — E mellék tanfolyamok dija félévenként: francia nyelv 10 K„ gyors­írás 4 K., szabadkézi rajz 4 K., mely) dijak, valamint a rendes dijak és vallás tandijak a főgimnázium pénztárához fize­tendők. Szájtimíár-Nérneti, 1912. aug. 21. BÄKCSY GERGELY igazgató. Vármedpénik állandó váía»risni*m»» folyni hó 26-án délután 3 órakor a héten tartan­dó vármegyei rendkívüli közgyűlés tárgyai előkészítése végett ülést tart. A pénzügyi viszonyok rosszabbak. A már egy év óta tartó pénzfeszültség, job­ban mondva pénzváltság, nemcsak hogy nem hogy alább, de éppen a legutolsó nar pókban ismét olyan intenzitással lépett fel, mely a -pénzügyi köröket az őszi kampány tekintetében fokozódó aggodalommal tölti el Más években ebben az évszakban a ma­gyar nagy bnakoknak 200—250 millió fran- jcia, angol, belga és hollandi pénz állott ren­delkezésükre. Ma ellenben a dolog ügyi áll, hogy a francia és angol tőke lassanként teljesen kivonult Magyarországból, belga és hollandi pénzajánlatok pedig olyan csekély mértékben és oly súlyos föltételek mellett érkeznék1, hogy azokra bankjaink nem is reflektálhatnak. Súlyosbítja a helyzetet még az' a körülmény is, hogy nagybankjainknak1 # visszaözönlő jelzáloglevelekre is rezervá- kat kell készen tartaniok. Hozzávetőleges) számitás szerint a legutóbbi félév alatt 150—200 millió korona értékű záloglevél jött vissza a külföldről. Eszerint összesen körülbelőt 350—400 millió korona az az összeg, amely gazdasági életünkből elvonat- tott. Hogy ez a mi tőkeszegény országunk! bán mit jelent, azt fölösleges bővebben fej­tegetnünk. FAGYLALT, JEGESKÁVÉ, MIGNONOK, DESSERTEK (a la Kugler), FINOM SÜTE­MÉNYEK, OZSONNÁK SÁRKÖZI JÓZSEF cukrászatában Szatmár, Hazincy-u. Zl.

Next

/
Thumbnails
Contents