Északkelet, 1912. augusztus (4. évfolyam, 171–195. szám)
1912-08-23 / 188. szám
Szatmárnémeti, 1912, ÉSZAKKELET 3. oldal Polgári iskolák reformja. ö oolgári iskolának természetes észjárás'szerint az volna a célja, hogy olyan élethivatásu polgárokat neveljen, amilyeti élethivatása van az ország lakosai túlnyomó nagy rézsének. Sajnos, min álunk Magyarországon a polgári iskolák ettől a céiuktól messze eltértek, az.ország lakosságának túlnyomó nagy részét alkotó gazdanép gyermekeit koráintsem nevelték az életnek a polgári iskoiák, nem nevelték jövő élethivatásuknak, sőt még csak a legminimálisabb alapokat sem rakták le jövendő élethivatásuk betöltéséhez. Ezt a körülményt nemcsak a gazdatársadalmi szervezetek, miaga a gazdaosztály, hanem a polgári iskolai tanítók testületé is érezte s ezért már évekkel ezelőtt megindult a mozgolódás, hogy a polgári iskolai tantervét reformálják, a polgári iskolákban nyújtsanak alkalmát arra, hogij a serdülő ifjúság jövendő élethivatásának megfelelő gazdasági irányú kiképeztetést nyerjm. Eriinek a mozgalomnak eddig sok sikere nem volt, most Számíthatunk némi eredményekre csakis, amióta az Országos Magyar Gazdasági Egyesület vette a dolgot a kezébe. Az első érdemleges tanácskozás és a különböző nézeteket tisztázni hivatott megbeszélés már megtörtént ebben a tárgyban. Már is örömmel konstatáljuk hogy a lényeg dolgáboin a különböző álláspontok képviselői között az eltérés vajmi csekély, mert abban minden illetékes tényező egyetért, hogy a polgári iskolákat olyan irányban kel! reformálni, hogy az innen kikerülő ifjúság idővel, a gazdákodás terén is megállhassa a helyét. Ä nézeteltérés tulajdonképen abban van a különböző álláspontok képviselői között,' vajon a polgári iskolákban a gazdasági szakoktatás oly magas színvonalú legyen-e, hogy a polgári iskolát végzett ifjak idővel kisebb gazdaságok önálló vezetésére is képesítve legyenek, vagy elegendő a polgári iskolákban a gazdasági ismereteket kusebb mértékben tanítani és a polgári iskola tulajdon képen csak a kezdőlépcső legyen, amelyen megindulva a serdülő ifjú idővel a gazdaságok önálló vezetésére szükséges ismereteket vagy a gyakorlat utján, vagy pedig magasabb fokú tanintézetekben szerezhesse meg. Teljes mértékben megértjük azok aggodalmait, akik a polgári iskolákban nem akarnak gazdaságok önálló vitelére képesített egyéneket nevelni. Hiszen a föld- mives iskolákkal is túl lőttünk a célon, a földműves iskolák sem nevelnek ma szakképzett kisgazdákat, hanem inkább amolyan gazdatiszt formájú egzisztenciákat, akik azonban a gazdlatiszti hivatás betöltésétől nagyon távol állnak. A polgári iskolák is, a , gazdasági akadémiának csinálnának konkurrunciát, ha belőlük ezentúl gazdaságok önálló vitelére, vezetésére képesített és jogosított egyének kerülnének ki. Azonban ezt az aggodalmat mégis kissé túlzottnak kell tartanunk, mert okos intézkedésekkel főleg a gazdatiszt! törvény régóta sürgetett reformjával már rég meglehetett volna akadályozni, meglehet a jövőben is, hogy tünkre legyék a magasabb gazdasági szakképzettség értékét. I Éppen azért mindenkinek, aki tudatában van áhhíak, hogy a polgári iskola ma épenséggel nem szolgálja a mezőgazdasági foglalkozásnak ügyét, azon az1 állásponton kell maradínia, hogy igenis a polgári iskolákban csepegtessünk a serdülő ifjúságba mir.éi több gazdasági szaktudást, tanítsuk meg a gyermekeket a föld okszerű művelésére, és az ezzel járó összks kereskedelmi és ipari ismeretekre is. Nem kell a polgári iskolánk- , nak okvetlenül diplomás embereket nevelniük, hiszen az érettségi bizonyítvány sem diploma és még;s a középosztály műveltségének ma az érettségi bizonyítvány a kritériuma. Akkor lesz sok haszon a polgári iskolákból, ha onnan minél több gazdasági szaktudással rendelkező müveit ifjú fog kikerülni, akik — ha a szükség úgy kívánja — akár rögtön is hozzáláthatnak örök- ' lőtt vagy öröklendő birtokaik kezeléséhez, ha ellenben erre nincs egyelőre szükség, a polgári iskolában szerzett ismereteket felhasználhatják a magasabb gazdasági, ipari, vagy kereskedelmi ismeretek, a d'Jüoma megszerzésének előfeltételéül. Szükségesnek tartjuk azonban itt elmondani, hogy. ha sikerül a polgári iskolákat ebben az irányban reformálni, okvetlenül reformra szorul a népiskola is. A népoktatásinak ez a legalantosabb szerve bizony szintén kevés tudományt vesz a gyakorlati életről s az életnek vajmi kevéssé neveli a gyermekeket, pedig de sokan fejezik be iskolai tanulmányaikat az elemi iskola Ví. osztályával. A műtrágyák termésfokozó hatása. Ha tudjuk azt; hogy Magyarországnál csupán két- szerte nagyobb Németország évente több mint 350 millió márka ára műtrágyát fogyaszt, s hogy a kis Belgium aránylag kétszer annyi műtrágyát használ fel, mint Németország, hogy továbbá Magyarországon is a mütrágyafogyasztás évente 4—5 ezer vaggonnal fokozódik, s hogy nincs ma már bérlő az országban, tehát a legszámitóbb gazdaosztály, aki ne műtrágyába vetné őszi búzáját, rozsát, akkor be kell látni, hogy a műtrágyákat nem passzióból, nem azért használják az emberek, hogy azzal eldicsekedhessenek, hanem tisztán és kizárólag azért, mert abból nagy hasznot látnak. Igen, a műtrágyák termésfokozó hatását ma már az egész világ elismeri s e felett vitatkozni egyáltalán nem is lehet. Csupán arról lehet szó, hogy hogyan, miként, micsoda műtrágyát használjon a gazda, mert hiszen természetes, hogy a műtrágyák is csak ott és akkor fejthetik ki termés fokozó hatásukat, ha helyesen és célszerűen alkalmaztatnak. Erre vonatkozólag áltar> Iában azt lehet mondani, hogy a magyarországi talajok foszforsavban szegények, tehát a foszforsav trágyázás az, amely mindenütt, minden viszonyok között hasznot hajtó. A kötött talajú szántóföldeken mindenütt csak egyféle műtrágyát használjon a kisgazda, olyant, amely vízben oldható foszforsavat tartalmaz és ez a szuperfoszfát. Bárminő növény alá akar műtrágyát használni, mütrágyázási kísérleteit szuperfoszfáttal kezdje meg és adjon abból kát. holdanként 150—200 kg.-ot, amelyet mindig a vetőszántás előtt szórja ki, de az őszi szántás előtt szórja ki akkor is, ha tavaszf- szal, tavaszi növényeket akar a talajbla vetni. Ha e mellett rendszeresen istálló trágyáz, akkor egyéb műtrágyákkal a kisgazda ne is tegyen kísérletet, mert kétségtelen, hogy viszonyai között a szuperfoszfát fog legnagyobb termésfokozó hatást kifejteni. A homoki gazda már nem járhat el ilyen egyszerűen. mert a homokban mindenféle tápláló anyagból talán á mész kivételével kevés van, s igy azután hiába ad egyedül szuperfoszfátot, mert az nem fog ter- mésfokozólag hatni. Homokon mindenesetre káliszuper- foszfátot kell alkalmazni, mert a káli is hiányzik a talajból 's ebből ugyancsak Vetőszshtás előtt 200 kilogrammot kell kiszórni kát. holdanként. Ha e mellett bőven szokott istálló trágyázni, amelyben sok a nitrogén, s ha ennek folytán homokja már meg van kötve, vagyis nem futó homok, akkor egyéb műtrágyát alkalmazni nem szükséges. Ha azonban istálló trágyát keveset vagy egyáltalán semmit sem használ, akkor okvetlenül szükséges áttérnünk a zöldtrágyázásra, hogy igy az elvetett jés jalászántott pillangós Inrágu növényekkel humuszt és nitrogént vigyen talajába. Addig is, mig ezt a célt a zöldtrágya növényekkel eléri, a káliszuperfoszfát mellett alkalmazzon még chilisalétromot is fejtrágyául a kikelt növényekre rászórva, mert nitrogén hiányában nam tud érvényesülhi az alkalmazott káli és foszfor sem Felelős szerkesztő; Dr. Veréczy Ernő. Szerkesztő: Csomag Győző. Laptulajdonos: Északkeleti Könyvnyomda, Az „Északkelet“ független politikai napilap hirdetéseit közlésére legalkalmasabb.
