Északkelet, 1912. augusztus (4. évfolyam, 171–195. szám)
1912-08-20 / 186. szám
Előfizetni dij helyben: V/i-ed évre 1 • K 50 f. „ „ vidékre Vi-ed évre 3 K — fill. Egy szám ára: 2 fillér. ÜUUBU—W) IMIIM Szerkesztnst-g és kiadóhivatal: Északkeleti Könyvnyomda Szatmárnémeti Kazinezy-u. 18. Telefon-szám: 284. Mindennemű dijak a kiadóhivatalba kiUiemiők Nyilttér sora 20 fillér. Hir detések a legjutányosabb árért közöltéinek Ünnep lesz holnap. Szent István király emlékünnepe. Ünnepi ruhába kellene öltöznünk és a kegyeletnek áldoznunk! A holnapi harangszók azonban szomorúak lesznek, mint mikor halottat siratnak. Nincs miért örülnünk, de ezen okunk va í rá, hogy ruháinkat megtépve sirassuk Szent István országát, drága hazáinkat szegény Magyarországot. A szent jobb kéz alkotása recseg, ropog. rombadől. Az évezredes szilárd alapot aláásták a korcs unokák, akik olcsó, pénzért eladták hazájukat. már ünnepe a magyarnak, csak szomorú fekete gyásznapjai Vonjuk be gyász'epel'e! a templomok harangjait. Zúgjanak tompán, fájón, zokogó::. Hirdessék szerte az országba, hogy szent István országa haldoklik. Tőrt. vertek szivébe saját gyermekei a honszerző magyarok korcs unokái. * Jó ezer esztendeje annak, hogy az első magyar király megépítette országát — dicső Magyarországot. Azóta régért lekapott az ország címeréről a dicsőség zománca azóta — sajnos — eljutottunk a sir széléhez, melynél sötét szája körül a hazaáruló korcs magyarok járják a haláltáncot. * Holnap ős Budán végig hordják az áldó szent jobb kezet. A képmutatók leborulnak előtte és hamis áhítattal mormolynak káromló ajkaik szent zsoltárokat. S mire vissza teszik a szent ereklyét a koronázó templom csendes szentélyébe, a mellét veregető, imát mormoló nép szerteszéled és folytatja ott a- hol elhagyta, folytatja az isten káromlást és a véres vad éle harcot. Nem! Ne a szent jobb kezet hord átok végig ős Buda hangtalan csöndes utcáin, hanem a bosszúálló Isten lángkorbácsát. Azzal suhintsatok végig a bársonyba, selyembe öltözött honatyákon. Talán észre térnék? Talán körültekintenek egy pillanatra és meglátják szegény hazánk ezernyi vérző sebeit Le azokkal a bogi áros, se’yímes bá'so- nyos magyar dolmányokkal. Némuljanak el a sarkantyú pengések és menjetek, zarándokoljatok el bűnbánóén a koronázó templom kapui elé, s saruitokat megoldva bo- mljatokl e ,a hideg mirványkö vekre és úgy könyörögjetek a magyarok Istenének bocsánatát mert nagy a ti bűnötök. De ti! — díszbe öltözött mungó hon- vesztök. h nagyságos., „néltósáno wés. kegyelmes hazaárulók a templom előtt felemelt , fejjel mentek el. Hanem Bécsnék átkos kapui előtt dervi- j sek módjára megáldott sarukkal görnyedtek kétréí, vágódtak hasra. Mit törődtök ti a szent jobb kézzel, ! amikor tinéktek Istenetek, mindenetek a bé- I esi kéz. * Vonjuk be harangjainkat fekete lepellel. Legyen a (hangja tompa, fájó, sirató Hirdessék szerte az országban, hogy beteg szegény Magyarország. Ezer sebet ütöttek rajta járuló fiai. És te szent jebb kéz (he sújtsd a megtévelyedett korcs mókákat, hiszen e- leget veri már négyszáz esztendeje a bécsi kéz, az átkos bécsi kéz. Somogyi. Mi lessz őszszel? A s/ószátyáikodásból elég volt, mondta Nagyenyeden a miniszterelnököt dicsőítő felköszöntők közepette az igazságügyni- nisziter Mondta ezt és ott, azután, amikor annyi szó hangzott el, mint még kevés helyen Magyarországon, ahol életbevágó politikai kérdésekről kellett, vagy kellett volna beszélni. Nagyenyed semmit sem hozott, csak szavakat és ah! szavakkal már igazán túlontúl vagyunk. Már unalmas, hogy örökösen egymást csepülik és becsmélik a pártok vezetői és ! főkorifeusai, hogy nem tudnak mást mon! dani, minthogy mi azért csinálunk törvényte. | lenségeket csináltak, hogy mi nem engedünk! ha ok nem engednek, hogy mi vagyunk a többség, tehát mi vagyunk az erőszak. És a sok szóbeszéd közepette nem ér-> zik, hogy a legnagyobb vád ellenünk az, hogy ők a többség mert ez a Többség egy etkorhadt választási rendszer utolsó meg nyilatkozása, amely idegenül csüng az ország népe törzsén és már annyira elgyengült és oszlásnak induló le kell hullania. Megnyilatkozást, várt az ország, valamit, ,ami ha jó ha (rossz, ide megmutatj n hogy a jövőben mi a kormány szándéka, valamit, amái mellett s ami ellen felsorakozhatnak a küzdő felek és e helyett kaptuk a régi szólamukat, a megunt és elcsépelt közzenét. És amire mindenki kiváncsi volt ami még a befte kérdésénél is fontosabb, a válasiztójogot is vattába göngyölve, a régi recipe szerint kezelték, amely az orvosnak hasznos, a betegnek ártalmas. Minden, maradt sötétségben és tájékozatlanságban, csak {két kuíö|n ‘vonat indult el Budapestről és fehérrfihás főispánok *s ártatlan vármegyéi kirendeltségek vonultak fel. És hogy mi lessz őszszel? Úgy látszik, minden a régiben, Tisza István, a makacs urlovas tovább is nyargalja a munkapártot; a parlament körül dedig huszárok és szruonyguláikat, őrző bosnyákok. Az u- rak nagyon megvannak elégedve ezzel az állapottal. A népképviselet dedig, amely alatt nemcsak a függetlenségi képviselőket értjük, ha nem a szuronyokkal és ha kell ágyyukkal elűzött választójogot, újra csak kint ácsorog- hat a katonai koredon mögött. I 93 FAGYLALT, JEGESKAVÉ, MIGNONOK, DESSERTEK (a la Kugler), FINOM SÜTEMÉNYEK, OZSONNAK SÁRKÖZI JÓZSEF cukrászatában Szatmár, Szent István napja.
