Északkelet, 1912. augusztus (4. évfolyam, 171–195. szám)

1912-08-10 / 179. szám

független politikai napilap. Wlegjelen minden délután. Előfizetési dij helyben: Vr-ed évre 1 K 50 f. „ „ vidékre 7*-ed évre 3 K — fill. Egy szám ára: 2 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Északkeleti Könyvnyomda Szatmárnémeti Kazinczy-u. 18. Telefon-szám: 284. Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők Nyilttér sora 20 fillér. Hirdetések a legjutányosabb árért közöltetnek Kuruc-labanc háború. Az a politikai küzdelem, amely ország7 szerte folyik, tulajdonképen nem egyébb, mint a nemzet által a Habsburg-család, * uralkodása alatt a nemzeti, jogokért foly­tatott küzdelem folytatása [.Kurucok és la-' bancok állanak szemben ismét az országban. Ez a kuruc-labanc cirkulus vitiosns meríti ki ennek a nemzetnek a történetét száza­dok óta. Ezt a szerencsétlen viszonyt a Deák Ferenc kiegyezési törvénye sem szün­tette meg, melyben az a nagy alkotmány­jogi és politikai gondolat van lefektetve,' hogy a züllésnek indult egységes osztrák­birodalom helyébe, két egymástól teljzsen független állam szövetségre Lépjen a közös­ügyeket illetőleg a teljes paritás alapján. Miután őfelsége ezt a törvényt szentesitete, mindenki azt várta, hogy ami eddig a ket­tős birodalomban teljesen osztrák volt, a2 a Lajtán innen teljesen magyar lessz. A tör­vény jó. És ha egy idegen ember, aki a mi viszonyainkat nem ismeri, elolvassa a mi közjogi törvényeinket s megismerkedik Írott alkotmányunkkal, abból arról győződik meg, hogy Magyarország egy teljesen önálló, más1 országnak és idegen uralkodó hatalmának aláji cm rendelt független állam. Van nép- képviseleti rendszeren épült országgyűlése, melyben a nemzet bizalmával megtisztelt érdemes hazafiak intézik a nemzet sorsát, a magyar király, mint a törvényhozó ha­talom egyenjogú tényezőjével együtt. Van magyar hadserege. Van önálló vámterülete, magyar nemzeti bankja, gazdasági önálló­sága .Az Ausztriával való szövetségben tel­jes paritásos külügyi képviselete. Szóval a papiroson az idegen ember, állami s nem­zeti önállóságunk feltételeit mind megta­lálja s nem érti meg a mi küzdelmünket* De mi jól tudjuk, hogy Magyarorszá­gon a nemzet javára szóló törvények aj mint nem tartattak meg a Lipótok és Fer- dinámdok alatt, épen úgy nem tartatnak meg? most. Mindaz "hazugság, ami papiroson van. Valóság az, hogy a magyar királyi ko­rona csak jogcím Magyarország birtoklásá­ra, az csak a papiroson jelenti állami füg- * getlenségünket, annak viselője Magyarorszá­got az egységes birodalom egyik tartomári nyának s nemzetünket abban egyik nép­törzsnek tekinti. A hires Chloppi rendelet,/ ! parancs után e tekintetben további kétség | fenn nem foroghat. Ösbudavárában a magyar királyi pa­lota üres. ÓNincs?n abban többé magyar ki-< őrály ii|udvartartás, bécsi lakájok forgolód­nak ott, amikor az uralkodó Möagyarorszá- got látogatásával szerencséi te ti. A nemzet törvényhozó testületének több sége és a nemzet többségének bizalma közt okozati összefüggés nincsen. Választások­nál ijz alkotmányos tényezők: a hivatalos ^atalom, a pénz, a zsandár. Hadseregünk pincsen. A nn van, abban nem található fel ja magyar államhatalom személy ^képviselője a magyar király, mert az osztrák császár a saját hadseregének tartja. Hiányzik abban a magyar államhatalom tárgyi képviselete a magyar zászló és elmer, ►►őt azok helyett a2 osztrák államhatalom jelvényei, az álta­lunk gyűlölt kétfejű sasos elmer és sárgafe­kete zászló van alkalmazva s a mi a leg­főbb, a hadsereg németül beszél, száműzve van abból a magyar nyelv. Gazdaság! önállóságunk, kü’ön nemzetf ■bankunk nincsen. Külképviseletünk teljesen osztrák. Sajtószabadságunk a kormány önké­nyétől függ. Fináncok járnak és szimatolják a kormánytól független sajtótermékek áru­sítását. A vélemény szabadnyilvánitása a főis­pánok terrorizmusa által kori ától tátik. Az önkényuralom nem lázit ja fel és nem keseríti úgy el a nemzetet, mint a törvé­nyekben való csalódás. A magyar nemzetnek a törvényekben való csalódása miatt össze­gyűlt keserűsége tört ki a közelebbi évik­ben a parlamenti obstrukciókban. A mi sajátságos közjogi helyzetünkre val ■ ótekintettel, mely szerint idegen hata­lom uralma alatt élünk a pártámén tárizmus általános elveivel ellenkezőleg bölcs törvény­hozók olyan parlamenti tanácskozási sza­bályokat alkottak, melyek mellett a törvény hozásban az idegen hatalomtól függő több­séggel szemben a nemzet nagy érdekeit a kisebbség megvédelmezheti. Azokat a törvényhozókat a hazafias érzés vezette, mert tudatában voltak annak, hogy közjog itörvényeink dacára, egyik ke­zünkben hol a törvénykönyvet, hol a kar* dót kell forgatnunk századokon át, hogy ál­lami, nemzeti önállóságunkat az uralkodó ha tatommal szemben megvédelmezhessük. Ezt az ellentállási jogot a kisebbség a parla­mentben mindig csak az idegen hatalommal szemben vette igénybe. Most legközelebbről is az idegen, irántunk ellenséges hadsereg­nek, a nemzet erejével arányban nem álló s a nemzet jogait figyelmen kívül hagyó [követelései teljesiténének a megtagadásává gett vette azt a kisebbség igénybe. Tizen­két évig sikerrel küzdött ezzel a fegyverrel. Az idegen hatalommal szemben más fegy­verünk nem volt, mert a kardot régen ki­csavarta a kezünkből. Nem maradt egyébbe mint a törvénykönyv. Most már az sincs. A törvényt, mint az idegen hatalommal szem ben még megmaradt egyedüli védelmi esz­közt is kiütötte Tisza és Lukács a nemzet kezéből, azon cimen, hogy a parlamentá- rizmust és az alkotmányt megvédjék. Ebben van a legnagyobb hazugság. A ki hazugságot védelmez, annak argumentu­ma iis hamisak. A mi parlamentünk tényleg súlyos beteg, mert abban az egyensúly már régen a törvényhozás egyik tényezője, az uralkodó részér* billent. A nemzet abban csak mint az abszolutizmus leplezője s''terepei Ezt a bajt az által, hogy a páriái­ul entből a gyengébb felet kidobja, Tisza nem orvosolja .Az egész nemzet összetartá­sában rejlő nagyobb erő a hataloménál or­vosolhatná csak. De mert a grófi címek s minden más egyéb kitüntetések és jó ado­mányok kutforrása Becs és a hatalom1, az üzérek, stréberek hada Tiszát követi s fo­lyik tovább a kuruc-labanc háború s nem­zetünk gyalázatára, a mi írott alkotmá­nyunkban biztosított jogaink maradnak to­vábbra is a legnagyobb hazugságok. Szatmár legnagyobb órarabtára ÄTILLÄ-U. 1 (Molnár-féle ház.) Aki jó. pontosan járó órát akar vertni, az ne sajnálja fáradságát és látogasson el Szentgyörgyi By. Gyula órás és ékszerüzletébe SZATMAR, Atilla-u. 1 (Molnár-ház.) hol a legjobb zseb-, inga-, fafl és Ébresztő­órák legjutányosabb árért szerezhetők be. Nagy választék ékszerek- és szemüvegekben. Órajavitások gyorsan, jól, pontosan és jutá­nyosán készülnek. cukrászatában Szatmár, Razincy-u. Zl. FAGYLALT, JEGESKAVÉ, MIGNONOK, DESSERTEK (a la Kuglet), FINOM SÜTE­MÉNYEK, OZSONNAK SÁRKÖZI JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents