Északkelet, 1912. augusztus (4. évfolyam, 171–195. szám)
1912-08-06 / 175. szám
ÍV. évfolyam, 175. szám. Szatmárnémeti, 1912. augusztus fi. Kedd. ESZMKE1ET független politikai napilap. Megjelen minden délután. ‘/4-ed évre 1 K 50 f. -ed évre 3 K — fii!. : 2 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Északkeleti Könyvnyomda Szatmárnémeti Kazinczy-u. 18. Telefon-szám: 284. Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők Nyilttér sora 20 fillér. Hirdetések a legjutányosabb árért közöltéinek Előftzwté helyben: vidékre 1/t szám ára r Államcsíny. A júniusi parlamenti események és Lukács legutóbbi nyilatkozatára Kossuth Ferenc a következőket (jegyzi meg: — Lukács László nyilatkozatából is visszatükröződik az .a felfogás, hogy annak a küzdelemnek, amely a kormány és az ellenzék közt folyik, személyes jellege van és hogy a durvaságnak az a módja, melyHyel az munkapárt az ellenzéket leverte, még részükről is a méltányosságnak szükségét .hozza előtérbe. — Az én felfogásom szerint itt nem pártok közti »küzdelemről van szó, hajnem arról, hogy tátongva fennmaradjon-e az a rés, amelyet .a magyar parlamentarizmuson ütöttek és amelyen át a magyar államiság egyetlen végvárába a magyar nemzet ellenségei bármikor könnyű szerrel bejuthatnak, — vagy pedig hogy e rés be* tömessék még az önérdek és az önérzet feláldozásával is. — Nem jehet azt pártgyőzelemnek nevezni, hogy a többség, igénybevéve a jogrend világos megsértésével a karhatalmat, kidobálta a ki sebbség, legnagyobb részét, miután becsempészett egy: fontos törvényt^ és ezt a király szentesítése alá terjesztette holott szabályszerűen meg sem szavazták. Ezzel csak a szentesítés fogalmát rongálták meg erősen. Nem pártgyőzelem volt ez, hanem egyszerűen pH amcsi ny és jogrendsértés, ami nem jelenthet az ellenzékre nézve vereséget, hanem a magát ugjy (is (nehezén (védőit j'képes nemzetnek óriási sérelmét. Ezt a sérelmet kell reparálni nem az ellenzék ér (lekében, hanem w haza érdekében. És ezt éreznie kell magának Lukács Lászlónak is, mihlyt a szenvedély fölé kerekedik a megfontolás és a hazaszeretet. ; — Ami a közvélemény megnyilatko- jzását ileti: éát aki csak rövid ideig is részt vett a törvényhatósági eleiben, tudja, hogy a törvényhatósági határozatoknak (abból1 a szempontból nagyon ,is értéke van, hogy a megye közvéleményét valóban tolmácsolnák. Mert a törvényhatóságok határozatainak a meghozatalánál a megyei tisztikarnak és a virilistáknak igep pagy befolyásuk van. Az pedig, hogy (a tisztikar és a virilisták mikép gondolkoznak,'távolról sem tükrözi visz- sza a megye (közönségének gondolkozását. A népgyülésekkel pedig úgy vagyunk, hogy ezeknek nincs jseinmi fontosságuk, ha csőcselék verődik (össze, de nagy fontosságuk van, ha* a polgárság és az erőteljes nép rétegei vesznek* benne részt, amiről egy pillantásra meggyőződhetik az, aki a népgyü- léseken részt szokott venni. — Egyébiránt nagyon helytelen felfogásnak tartom azt, ha a kormány valamelyik tagja azt akarja kideríteni, hogy 3 közvélemény helyesli a parlamenti erőszakot és c sinyt. Mert ha ez igy volna, az országra nézve a legnagyobb szerencsétlenség volna és ezt mindéin magyar embernek hazafias kötelessége volna nem földeríteni, hanem a legszigorúbban titkolni. Amúgy is eléggé köz tudomássá vált a magyar nemzet ellenségei közt, hogy, a magyarral mindent lehet merni. Milyen merészséget sugallna tehát a ma - gyár nemzet ellenségeibe az a tudat, hogy a magyar nép még csak nem is háborodik fel, hanem helyesli, ha alkotmányát és parlamentjének jogrendjét sértik. íme: Kossuth Ferenc államcsínynek és jog rend sértésnek bélyegezi Tisza és Lukács ' junius havi »nemzeti munkáját«, amelyet ők J és a munkapárt nyugodt lelkiismerettel a nemzet érdekében zsandár-fcdezettel véghez vittek. Ugyan v^h-e még (az országban az elvadult, mindent habzó szájjal habzsoló főmun- gókon kívül önérzetes magyar ember, aki meg nem érti, meg nem hallja a feléje kiáltó legnagyobb igazságtalanságot s nem tud választani a jó és rossz között. ' Sajnos, van még magyar ember. De egy re apad ezeknek a száma. Ez a kevés egy csekélyke töredéke a gyámoltalan nagyon is függő helyzetben levő, minden szol- gaságr akapható jámbor mungóknak. Igaz, hogy Tisza még mindig fanatizál. De közéig az idő, mikor Márius szerint őis kesereg a romokon. Saját kezével okozta rémségek szorítják torkát. Államcsíny és jog- ; rendsértés. Országos vétek. Ezért, bünhődés jár. Porig aláziódnak a becstelenek. | Napi hírek. j 9e A turv'déki bank felszámolása. Tegnap ! délután tartotta a turvidéki bank r.-t. fel- | számoló közgyűlését. A felszámolással aSzat I hieg. A közgyűlés felszámoló biztosokul Dr. ' mari Központi Takarékpénztár R.-T. bízta Veréczy Ernő és dr. Kölcsey Ferenc ügyvédeket, valamint Csizmadia Józsefet választotta meg. Tanítói kinevezések és áthelyezések. A | hivatalos lap a következő tanitókinevezése- j két és áthelyezéseket közli: Mózesfalu: Er- i délyi Gábor, Jeder: Koiodán Tivadar;Pet- neházi Erzsébet, Szamosborhid: Papp Viktor és Juhász Mária; Szaniszló; Baumgartner György. jßudöRemusz és György fTeréziá (Piroska; Tartolc; Getie Kornélia; Törökfalu: Jaczina Anna, Kinrnajtény: Otsmayer Gyula; Tyúkod: Mikó Mátyás és Almássy Sára; Sza moskóród; lözvegy lile Bertalanné; Érendréd: Berki Julia: Gyökeres: Bacsilla Viktor; Kap- nikbánya: Ember Lászlóné Bene Jolán; Nagy. nyires: Schőnflug Béla. A következőket pedig áthelyezte: Szatmár-Németibe: Janko- vicli Zoltán dombóvári, Nagysomkutra Szabó Géza és neje mezőpaniti AvasujfaJura lile Péter mózesfalui, Réztelekre Haluván János krasznahorváti, Szaniszlóba Vörös Jluiánna* szabnám jvári, Vámfalura Lohán János ygö- keresi, Tyúkodra Karabélyos Andor és neje, szaniszlói, Szatmárudvarira Petruska Berta szamoskóródi tanítókat; illetve tanítónőket Gallérok gőzmosása íüliipfénnyBl hófehérre. Gyár főüzlet Szatmár, Kossuth Háj táj er Pál Kézimunkák glacó keztyük, bútorok, szőnyegek tisztítása L.-u. 10. Felvételi üzlet: Kazinczy-u. 17. Attila-u. 2., Nagykároly: Széchenyi-u 43. Alapitlatott 1886 Az „URANIA“ mozgófónykép színház a Budapesti Uránia Magyar Tudományos Színház színpada az uj IPAROS-OTTHON !«/," “S ,u* 10
