Északkelet, 1912. július (4. évfolyam, 145–170. szám)
1912-07-27 / 167. szám
ÍV évfolyam, 167. szám, Szatmárnémeti, 1912. julius 27. Szombat (SZIKIELET független politikai napiiap. Megjelen minden délután Előfizetési dij ‘helybén : Yr-ed évre 1 K 5öf. „ „ vidékre Ví-ed évre 3 K — fill. Egy szám ára: 2 fillér. • Szerkesztőség és kiadóhivatal: Északkeleti Könyvnyomda Szatmárnémeti Kazinczy-u. 18. Telefon-szám: 284. Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők Nyilttér sora 20 fillér. Hirdetések a legjutányosabb árért közöltéinek Éhes ország. Semmi sem bizonyítja a drágaság elviselhetetlen voltát és millió család néhea gondját általános panaszkodáson felül máíf minthogy a közpénzből fizetett köztiszít- tisztviselők minden vonalon az energikus szervezés mellett hangosabb szóval követelik a panemet. Különböznek a régi kornak 'békéden szodálistáitól, akik panem et dreenses jelszóval járták be Róma utcáit. Ein- inek a közfunkciókat végző társadalmi rétegnek tisztán csak kenyér kell. És valóban nagy dolog és a lelkeknek nagÉy elkeseredése kell ahhoÉz, hogy a múlt hónapban a jegyzők, a múlt napokban a tanítók, — hogy a vármegyei tisztviselőkről ne is beszéljünk, valóságos monstre gyűlést tartottak és gyülekezésük minden célja az volt, hogy a maguk és családjuk mostoha sorsán ezzel a valljuk meg beszédes tüntetéssel, valamit lendítsen ek. Kétségkívül bizonyos az, hogy az egész Jország éhes. Talán az ipari munkások anyagi helyzete legtürhetőbb valamennyi foglalkozási ág között. És ha többi éhes ember $r- ra gondol, hogy az ipari munkások is csak törríegszérvezéssel tudják a maguk anyagi 'helyzetét biztosítani, — önkériyfelenül adózik a szervezkedés szüksége mindazoknál, ahol éhes szájjal kenyeret kérnek, hol a nyomornak és anyagi gondnak ofy konokul ragaszkodó otthona van. i Hz már bizonyos, az eddigi kenyérért valló tüntetés során is, hogy az éhes éí? békéden társadalmi osztályok fizetéseik javítása terén eredményhez fognak jutni. És na- györ helyes is,' különösen á néptanítókkal szemben egy régi tartozásnak ha nem is lerovása, hanem legalább törlesztése, ha sorsukon anyagilag lenditenek. A nyomorgó, az anyagi gondok közt sínylődő tisztviselőtől a köz javára irányizott becsületes munkát, a kötelességnek lelkiismeretes teljesítését, — nem várhatjuk. Arra nem is szabad gondolnunk, hogy amikor ilyen tömege jelentkezik a békétlenségnek és a sorsával való elégedetlenségnek, hogy akkor tisztán rideg fiskális szempontokból megtagadjuk a kérelemnek méltányos teljesítését. De hiszen az ország közterheinek viselői i s éhesek. A földmivelés évtizedek óta hazánkban nem fraktuáló foglalkozás. Ennek jele a hozzáértés hiányán kívül leginkább abban mutatkozott, hogy' történelmi nevű családok ősi birtokai gazdát cseréltek; a kisgazda pedig csak azért tudott úgy, a hogy megélni, mert a faluba ennek a kornak a ragályszerü fényűző szelleme mégis csak kisebb mértékben vonult be ezenkívül a kisgazda a maga kölcsönnel megterhelt föl- decskéjét maga miveli és alig érzi a mező- gazdasági munkabérek rohamos emelkedését. A mostani földmivelésügyí minister a kecskeméti gazdaszövetségi gyűlésen tartott nagy jelentőségű beszédében rámutatott arra, hogy egy jobb korszak következik a gazdára, az egész világ piaci áramlatai olyanok, hogy a mezőgazdasági termelés ma már kezdi magát jól fruktuáló foglalkozássá kinőni. A miniszter jövendőléses zerint a javulás évekre menő lesz és hova tovább nagyobb szellemi és anyagi tőke mozgatását: fogja maga után vonni, melynek eredménye aztán több termés lesz s valóban mi még olyan extenziven gazdálkodunk, hogy ezen a téren a fejlődés arányait és ennek eredményeit ma még be se tudjuk tekinteni. Hát hiszen ez szép képe a jövőnek, de az elvérzett, az eladósodott gazda mai nehéz sorsán ez a lendület nem számit abban a mértékben, mintha most már a vállára uj terheket lehetne rakni. Szerencse a szerencsétlenségben, az Örkényi acélágyu el repedése, mert bizony ez oldalon is sandított az ország terheinek emelkedése. És ha ehhez vesszük, hogy kereskedelmünk és gyáriparunk szintén a gazdasági fellendülést várja, nyugodtan mondhatjuk, hogy a közterhek emeléséthek emelését arai az osztályra ráháritani. Minden uj országos köztehernek az ország természetes fejlődéséből előállói állami bevételekből kell kitelnie, és még beszélni sem Sehet arról, hogy1 az áj talán os lános éhséget a közterhek emelésével gyógyítsák meg, oszlassák el. Éhes az ország, és olyanok kérik anyagi gondjaik oszlatását, akiknek ezt a kérését teljesíteni ftelf, akiknek ezt a kérését mégj elodázni sem szabad. Hogy a p&izügymi- nister feje nehéz gondban fő, azt elismerjük. De ez az ország, amelynek háztartása immár milliárdos költségvetéssel bír, talán meg fogja bírni a köztisztviselők méltányos kérelmének teljesítését, is és merjük hinni, hogy e kérelmek teljesítésében nem e néptanítói kar amúgy is leszállított igényein akarnak spórolni. Meghívás. A »Szatmárnémeti függ. és 48-as párt« végrehajtó bizottsága mint a »Szatmári Kos suth-emlék«-et létesitő bizottság elhatározta 1895-ben, hogy megdicsöült hazánkfiának, Kossuth Lajosnak Szatmáron közadakozásból emléket állít. Az (akkor {megejtett gyjüjtés íösz- szege: 188 korona 50 fillér (94 forint 25 krajcár) pénzintézetben helyeztetett cl. Az összeg kamatozás utján mostanáig 393 korona 77 fillérre növekedett. Az emlék létesítését néhai atyám, Csőrei ay Imre, a függetlenségi és 48-as párt elnöke kezdeményezte. Fmi kötelességből is* de sajáf hazafiul #zelmeim által is indíttatva plhatároztam, hogy: a felvetett szép eszme megvalósítását szorgalmazom. F.elhivom tehát mindazokat, akik az 1895-iki gyűjtésben akár mint gyűjtők, akár mint adakozók részt vettek, továbbá azokat is, akik a nemes cél érdekében közreműködni óhajtanak, hogy ó évi julius hó 28-án, vasárnap délután Gallérok gőzmosása fükörfénnyBl hófehérre. Oyár főüzlet Szatrnár, Kossuth L.-u. 10. Felvételi üzlet: Kazinc ■pB| 9 V Kézimunkák glacó Al? kezt»ükí bútorok, szőnyegek tisztítása u. !7.Attila-u. 2., Nagykároly: Szécher.yi-u ~3. Aíapittatott 1886 Hz „jJRÁNIA“ mozgófénykép színház a Budapesti Uránia Magyar Tudományos Színház színpada az uj IPAROS-OTTHON fényes nagytermében Kazinczy' augusztus 3-án megnyílik. II íll\Uu \J 1 I 11utca i5, sz. (a Zárdával szemben)
