Északkelet, 1912. július (4. évfolyam, 145–170. szám)
1912-07-26 / 166. szám
(V, évfolyam, 16b*. szám. Szatmárnémeti, 1912. július 26. Péntek. Északkelet független politikai napilap. EVIegjeíen minden délután. Előfizetési dij helyben : Vr-ed évre 1 K 50 f. „ „ vidékre Ví-ed évre 3 K — fill. Egy szám ára: 2 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Északkeleti Könyvnyomda Szatmárnémeti Kazinczy-u. 18. Telefon-szám: 284. Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők Nyilttér sora 20 fillér. Hirdetések a legjutányosabb árért közöltetnek Bunkót a mungónak Mint a kannibálok az evésre szánt ember nyárson forgó teteme körül, úgy lejtenek táncot a mungó jickók a husfazék körül, melyben a magyar szabadság tetemét főzik. ■> v Nem nevezhetjük őket hazaárulóknak, mert ők nem adják el a hazát, hanem megvették, megvásárolták, mint házaló a csontot, rongyot. Óriási plakátokon hirdetik, hazafiul voltukat. Drágán fizetik a plakátokat, de nekik megéri, mert az ő hazaíiságuk már csak, illetve elejétől fogva csak a plakátokban van. A szivükben nincs semmi. Egyszerűen azért, mert nincs szivük. Ugyan van-e szive annak a magyarnak, ki keresztül gázol a szabadságon, alkotmányon? Van-e szive annak a magyarnak, aki tapsolni tud akkor, amikor legszentebb kincsünket, alkotmányunkat keresztre feszitik. Vagy egyáltalán magyar-e az, aki koncért képes fölkötni a frakk tetejébe a feketesárga kötényt és egy sakájhoz illő 'buzgó- sággaJe teti a kétfejű sast a magyarság 'húsával, vérével, a magyar alkotmánnyal. Az ilyen emberi kinövés nem magyar* hanem mungó. Bunkót neki Vesszék ki a faja. Igaz, hogy az állatok védelmére törvények vannak. Igaz, hogy ezek a kétlábú ragadozók már vonaglanak. De mégis bunkót .a mungónak akkor is ha vonaglik, mert szívós, mint a macska. Bunkót neki!! Vertessomlycy üigécMcs az ipartesteiét törül. •Amíg az a hír járta, hogy az ipartestület felszívja az évszázados tradíciókon Nyugvó ipartársulatok vagyonát, amíg azt hittük, hogy az ipartársulatok autonómiája és az egyes iparágakhoz tartozó iparosság pátriárchális összetartozása áldozatul esik az jpartestületnek, mi is elleneztük az ipartestület megalakítását. Most azonban, hogy Tankod Gyula rendőrfőkapitány határozata a nyilvánosságra került, melyben félre nem érthetően jelenti, ki, hogy az ipartársulatok köreit az ipartestület nem érinti, most már mi is megszüntetjük az ipartestület ellen indított hadjáratunkat de csakis azért, mert kétségen í/elül áll, hogy a régi iparosszervezetek nem szenvednek az uj iparszervezet, az ipartestület részéről. De, amiig- tár.t-rithatlan. szószólói és védelmezői voltunk az iparosságnak akkor amikor még az ipartestület veszedelmesnek látszott, épp**61y: következetességgel szállunk síkra az iparosság érdekében most, amikor egy ujább iparosszervezetnek, az i partestü- letnek megalapozásáról van szó. Egy szatmári előkelő iparos egy nyomtatványt tett asztalunkra, melyben Dénes Sándor, a helyben megjelenő »Uj Szatrnár« című lapnak résztulajdonossá és felelős szerkesztője, aki főszereplője volt a május elsejei szocialista népgyülésnek, amelyen az önálló iparosokat a munkaadókat lepiszkol- ták. azért küldött a munkaadókhoz, hogy válasszák meg jegyzőnek az ipartestületire. Dénes Sándor sok oldalú ember. De nem hisszük, hogy a szatmári iparos-mesterek annyira egyoldalúak lennének, hogy őt tisztelnének meg bizalmukkal. De ha el is tekintünk attól, hogy Dé- hes halálosan szerelme» a vörösltóbogóba és hogy neki május elseje a legnagyobb ünnepe sőt még ha attól is eltekintenének Szatmárnémeti öná$ó iparossal, hogy Dénes szeretettel öleli magához a sztrájkoliókat, a munkaadók tönkretevőit, egytől nem szabad eltekinteniük. Ez pedig az, hogy az ipartestületet nem lehet, de nem is szabad félemberekkel megtölteni. Már pedig, hogyha olyan embert választanak meg, aki a jegyzőséget csak mellékes foglalkozásnak tekinti, aki már most abban spekulál, hogy lapját a jegyzőség. címén becsempészsze a szatmári, hazafias és vallásos iparosság egyszerű hajlékába, csöndes szobáinak asztalára, akkor az iparosság úgy tesz, mint aki maga alatt für»' ■szeli a fát. Mi általában helytelenítjük azt, hogyi korteskedés utján töltsék be a jegyzői állást. Az ipartestület jegyzője irodai tisztviselő. akinek dolgozni kell Már pedig akinek több a képzettsége és több a képessége, az jobban tud dolgozni. A jegyzőséget csak egész emberrel szabad betölteni. Olyannal, aki kizárólag ennek a hivatalának él, mert régi példabeszéd, hogy két széken egy ember egyszerre nem ülhet. Mi, akik ebben az ügyben jártassággal és élettapasztalattal bírunk azt ajánljuk, hogíy az ipartestület Írjon ki pályázatot a jegyzői állásra. Erre a pályázatra majd sok ajánlat érkezik be. Minden pálygázó okmányokkal igazolja, hogy mit tud. Azután az okmányok és/ bizonyítványok ismerése alapján a választmány döntsön, hogy ki a legérdemesebb erre az állásra. Mert ismételjük, hogy az i- partestületnek nincs szüksége gavallérokra, népszónokokra, hanem komoly, munkaképes szorgalmas, becsületes és tehetséges tisztviselőre. * 1 • Éppen azért iné üljenek föl korteseknek, mert az országos képviselőválasztásokból tudjuk, hogy legtöbbször alkalmatlan emberek kerülnek a parlamentben többségre, de csak azért, mert jó korteseik voltak. Gallérok gőzmosása WPJL JE BA 1 tiíhöpfénnyel hófehérre, ÄrÄÄ Kézimunkák glacé keztyük, bútorok, szőnyegek tisztítása Gyár főüzlet Szatmár, Kossuth L.-u. 10. Felvételi üzlet: Kazinczy-u. 17.Attila-u. 2., Nagykároly: Széchenyi-u 43. Alapittatott 1886 Az „URÁNIA“ mozgófénykép színház a Budapesti Uránia Magyar Tudományos Színház színpada az uj IPAROS-OTTHON fényes nagytermében Kazinczy- [JUtjUSZtUS 3-Pü lUBPyil. 1IT iilVUO 111 1 utCa 15. sz. (a Zárdával szemben)---------------------—--------
