Északkelet, 1912. július (4. évfolyam, 145–170. szám)
1912-07-20 / 161. szám
ÍV évfolyam, 161. szám. Szatmárnémeti, 1912. juüus 20. Szomb^ Északkelet független politikai napilap. Süegjelen minden délután. Előfizetési dij helyben: 'A-ed évre 1 K50f. „ „ vidékre Vr-ed évre 3 K — fill. Egy szám ára: 2 fillér. Szerkesztoseg es kiadóhivatal: Északkeleti Könyvnyomda Szatmárnémeti Kazinczy-u. 18. Telefon-szám: 284. Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők Nyiittér sora 20 fillér. Hirdetések a legjutányosabb árért közöltéinek Iparosaink kiképzése. Nálunk gyakori a panasz, hogy sok az iparos, nagy a verseny s alig van a kisiparosnak tere a megélhetésre. Tény ar zonban, hogy nálunk nehéz a kisiparos sorsa, hogy nálunk nehéz a kisiparos sorsa, de az is tény, hogy helyzetüket nem számuk nagysága okozza, mert az ország még jóval több iparosnak is tudlni fog tisztességes megélhetést biztositani, hanem igenis a baj abban gyökerezett, hogy más nemzetek fejlő- döttebb iparával szemben sikerrel nem vehette volna tel a versenyt. Nekünk egész a legújabb időkig alig voltak szakképzett ipari munkásaink. Sőt iparosaink műveltsége még nem rég is alig terjedt tovább a köteles elemi iskolai műveltségnél. Csak az újabb időben fordítottak nagyobb gondot iparosaink kiképzésére. S ennek a javára kell betudnunk, hogy a ma-/ gyár ipar az utolsó időben nagyobb lendületet vett De még mindig szőrit bennünket az importált termékek sokasága, s sok tekintetben indokolatlan az iparosok feljajdu- lása ha mégis a külföldi portékát vesszük és nem a hazait. Miért? Azért, mert nem egy iparcikk van, melyet hazai iparosaink nem tudnak előállítani, vagy ha tudják, mész sze mögötte áll a külföldinek. S hogy az ezen téren mutatkozó hiányokon segítsünk, országszerte megindult a mozgalom iparkiállitásokat rendezni s éppen £2 utóbbi években több helyütt rendeztek ilyeneket. Ha ezen országos mozgalmakat és törekvéseket bíráljuk, úgy tűnnek azok elő, mint egy nagy épület emeleteinek szüntelen és megfeszített erővel való tatarozása. Folyton javítjuk, foltozzuk az emeleteket; nagy és elismerésre méltó igyekezettel azon vagyunk hogy nagy épületünk emeletei szépek legyenek, tartósak, csinosak és versenyképesek. De minden igyekezetünk dacára folytonosan azt vesszük észre, hogy nem bírjuk a külföldet teljességgel elérni, nem bírunk a nyugati müveit iparállamokkal lépést tartani, még kevésbé azokat túlszárnyalni. Hol van hat a hiba? Mi tevők legyünk? A hiba ott van, hogy rozoga alapra emeljük a falakat. Iparépületünk fundamentuma inog, ezt kell elsősorban megerősíteni s merjük állítani, hogy amig ezen nem segítünk, a forszírozott iperkiállitásokkal sem fogunk célt érni. Melyek hát iparépületünk fundamentumai? Feletünk egy szó: iparosta,noncaink. Ezeke* kell nevelni, jobban mondva ezekből kell nevelnünk olyan iparosnemzedéket, mely a műveltség összes kellékeivel lépjen ki az életbe ismerje a külföldet és legyen széles látóköre1 Ez az: ami a mai iparosainknál Százával ismerjük azon iparosok számát, a kiknél meg van a szorgalom és igyekezet, de hiányos műveltségűknél fogva nem bimak! érvényesülni. A száz közül csak egy példát. Állítólag híres a, szegedi halbicska! Hát híresnek hires, de meddig terjed a hire? Ne kutassuk; messze állunk mi még Scheffi- eldtői és Szollingentől. Álljunk szóba egy magyar késesmesterrel és váltsunk szót egy iparos társával nyomban látn ifogjuk a nagy külömbséget. Az angol müveit, tanult, világ- látotb nagy üzleti összeköttetésekkel bíró iparos, amit alapképzettségének köszönhet. A mieinkn nagy részének látóköre pedig az ipartársulatokon túl nem terjed. Iparosainkat nevelni kell tehát előbb, enélkül nem érünk célt, még ha százával is rendezünk iparkiállitásokat, mert önálló felfogásra és kompozicióra a tanulatlan elme nem jöri soha. Nem lehet célunk e helyütt az iparosnevelés vezérelveit előadni, csak arra kiválik tunk rámutatni, hogy iparunk felvirágzását nem fogjuk mindaddig elérni, mig népünk lelkében meg nem gyökerezik az a meggyőződés, hogy egy iparosnak, ki a mai világban boldogulni akar, többet kell tudni az irás és olvasásnál. PÉNZT TAKARÍT meg az, aki az »Északkelet« független politikai napilapot rendel' meg, mert 1 K. 50 f.-ért 3 hónapig minden délután kézhez kapja e lapot; mely az összes helybeli, országos és világhírű eseményeket hírül viszi olvasóinak. Megrendel hető a kiadóhivatalban, Szatrnár, Zárdával szemben. Napi hírek. EGY ELHERVADT LILIOMSZÄL. Szép csillagos csendes este Borultál a kebelemre. Csókot kértél, csókot adtál, f Tanú reá ez a hervadt, Ez a fonnyadt liliomszál! Elsápadt a csillag fénye Nevető két szemed nézve. Halvány holdak szégyenébe Könnyű szárnyon, lenge szárnyou Szelid álom szállt szemére! Mire jött a rózsás reggel Megtelt szivünk szerelemmel S mint harmat a kis virágon , — Köny reszketett az örömtől, Köny csillogott szempillánkon !!! ís-íSte» ‘ Szép csillagos csendes este Ki-ki megyek kis kertembe.... Eszembe jut mit fogadtál S könyes lesz az elhervadott, Elfonnyadott liliomszál... Küxthy Károly. as Megjutalmazott pályamunka. A református egyetemes konvent a múlt évben pályázatot irt ki egy »Lelkipásztorkodástan« című tankönyv megírására. Kováts István dr. szatmári református lelkész szintén benyújtott egy pályamunkát, melyet a bírálóbizottság 200 korona jutalommal tüntetett ki. Sorozások Szatmáron. A szatmári so- rozójárásba tartozó állitásköteleseket ez évi augusztus hó 30., 31. ésj> zeptember 2-án állítják a mérce alá. Az idei sorozás már az uj véderő törvény szerint történik, amely szigorúbb a réginél. Hivatalvizsgálat. A helybeli kerületi munkásbiztosi tó pénztárnál a budapesti köz 'pont kiküldötte hivatalvizsgálatot tart. FAGYLALT, JEGESKAVÉ, MIGNONOK, DESSERTEK (a la Kugler), FINOM SÜTEMÉNYEK, OZSONNAK SÁRKÖZI JÓZSEF cukrászatában Szatrnár, Kazincy-u. Zl. Gallérok gőzmosása tükorfénnyei hófehérre. Hájtájer Fái Kézimunkák glaeé Ekeztyük, iuiforok, szőnyegek tisztítása Gyár főüzlet Szatrnár, Kossuth L.-u. 10. Felvételi üzlet; Kazinczy-u. 17.Attila-u. 2., Nagykároly: Széchenyi-u 43. Alapittatott 1886
