Északkelet, 1912. július (4. évfolyam, 145–170. szám)
1912-07-14 / 156. szám
SV, évfolyam, 156. szám. Szatmárnémeti, 1912. julius 14. yra^ártiap. WS ESZ1KHELET független pclitikai napilap, üegjelen minden délután. Előfizetési dij helyben: három hónapra 1 K „ „ vidékre ’/r-ed évre 2 K 50 fül. Egy szám ára: 2 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Északkeleti Könyvnyomda Szatmárnémeti Kazinczy-u. 18. Telefon-szám: 284. Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők Nyiíítér sora 20 fillér. Hirdetések a iegjutányosabb árért közöltéinek A nő kérdés. Versenyre kelt a nő a férfival és erős konkurensévé vált a kü'ömbözQ élet pályákon, pert a megélhetés kényszeríti, hogy foglalkozás után nézzen. Egy, a szemünk előtt végbe menő társadalmi jelenség ez, melynek okai ne kutassuk, hogy miért? hanem nézzük inkább, hogy ha már tényleg szüksége fön- forog annak, hogy a nők foglalkozások u- tán nézzenek, melyek volna az a leghelyesebb útirány, melyen haladva a foglalkozás nem esnék női méltóságának rovására. A munka nem szégyen. Ez közkeletűen tudott dolog. De az is ismert dolog, hogy a munka nemzetgazdaságilag csak akikor értékei, hrt nkyiytt a rminkásr beleviszi érzését, gondolkozását, ha egyéniségének lelkivilágával analógiában van foglalkozásának minősége, milyensége, szépsége, etikája. Ha nincs meg valamilyen életpálya, foglalkozás iránti kedv, szeretet ambíció, ha hiányzik a munkásból a foglalkozása iránt a zsenik rajongó szeretete, hacsak amolyan t sorseredményezte kényszer foglakozás kö ti le a fizikai vagy szellemi erőt, akkor az emberi munka értéke csökken és eredményeiben nem lehet hatásos. Ha elfogadjuk ezt a hipotesisnek látszó valóságot, akkor el hisszük azt, hogy; csak azok lehetnek az igazi női pályák melyek a nők finom szeizmogratszerüen érzékeny érzékvilágával, melyben legtöbb szerep jut a szivnyomán az érzésnek és a finomult Ízlésnek nincsen ellentétben. És most kérdezem, melyek azok az é- letpályák? Láttunk nőt a hivatalok dohos fülledi levegőjű légkörében, sápadt, éjjeli szolgálatban pl. a vasútnál elernyedt arccal, görnyedni, hervadni, melyyről szinte leri a kedvetlenség, a foglalkozás iránt zett közöny vonása. A női lélek himpora, mely kiül az arcra, ha természetszülte vig kedélyének megfelelő légkörben él, itt eltűnik s helyébe hervadt rózsán pegyhüdt szirmaként az az arc elfonyadottsága kerül. Ali szülte ezt? Nem más, mint a foglalkozás psichéje nyomán támadt lelki e- légületlenség, annak a való érzésnek fölül kerekedése és megértése, hogy a női lé lek finomult érzésvilágának nem lehet éltetője. jótékony istápolója olyan munkakör mely eredetileg a férfipályák munkaköréből lett kiszakítva; amely tehát a férfi természeténél fogva erősebb munkaerejét, nagyobb képességéi, kitartó fizikumát föltételezi. A nők tehát a hivatalnoki pályák u- tán törik magukat. Szomorú valóság. És itt közbevetőleg említem, ha már nem volna formális módja annak, hogy a nők ezen pályákról nekik megfelelően másirányba tereitessenek, mindenesetre fönforogna szüksége annak hogy )U H b<5 aki férjhez ment, hitvesi minőségben elveszítse jogát ahhor, hogy hivatal ielfoglaltságának káros következményeit a családi élet érezze meg. De mit látunk még a nőknek hivatalok utáni törtetésével egyidejűleg? Elhanyagolni látjuk a női kézimunkák különféle kereseti ágait mint olyan íogialKozásokat, melyek nemcsak tisztességes, de fényes megélhetést és mindenek fölött a nőknek psic- hologice jobban megfelelő munkakört nyújthatnának. És mindez miért? Egyszerűen a- zért, mert lábrakapott egy sajátságos világ nézet, mely megveti, lealacsonyítanak tartja egy »uri« leányra nézve a kézimunka sokirányú változatainak hangulatos és jövedelmező ágait. Pedig ha tudnánk, hogy Páris előkelő divattermeinek tulajdonosai nagy uri származású hölgyek s hogy Budapesten nem egy olyan divatszalon tulajdonosnő van, aki sok nagyságos asszonynyalj Jövedelem tekintetében nem cserélne és ha tudnánk, hogy vannak a vidéken is olyan (uri nők, akik kézimunkájukat, melyek ter- yneszetesen magukon viselik a munkakedv iés szeretet nyomán fakadó gyakorlottság' müvészjesfié hajló vonásait állandó megbízatás folytán a fővárosi üzletekben szép honorárium mellett értékesítik, ha ezt tudnák, akkor bizonnyára átalakulna elfogult gondolkozásuk és szivese^pólcs^élnék a hivatalnoki pályák tövijjés,.Im^^i^yeájuk csak utolsó szerep kal, melyek nem kiféhják'í.&^%íi M'ekf elváltozásait, eldurvulásai!, íttff őélgfd^: a hivatal nem megfelelő légköre, iiíniem amely a női lélek finom, ízléses 'és- á női kéz- ügyes megnyilvánulásainak nyitná meg dúsan jövedelmező forrásait. ' A felsőbb női kézimunka szakszerű művésziesen finom eltanulása és ennek nyomában ilyen, most még visszatetszőén hangzó iparágak üzése sokkal tágasabb tért nyitna? a férjhez nem ment leány megélhetésének mint akár a hivatalnoki, akár bármely más tudományos jelegű pálya. Távoli áll tőlünk kétségbe vonni azt, hogy eyijik-másik nő nem vrolna alkalmas bármely tudományos pályára. Dőreség volna ilyent állítanunk, de akkor, amikor a férfi szellemi munkásoknál is tuiproduktió uralkodik, semmi esetre sem okszerű a nők Ikon'Kurertiája, mert hiszen ezzel is csak a jövedelmileg életképes férfiak számát csökkentik, hanem időszerű volna beiátni, és e tekintetben csak előítéleteket kellene legyőzni, hogy van speciális terrénuma a nők' érvényesülésének és pedigs aját kéz i ügyessé gük helyes irányú fokozása, hellyel nemcsak megélhetésük, de természetüknek megfelelő társadalmi positiojuk volna biztosítva. Orion. Ä TAKARÉKOSSÁG MINDENKINEK ÉRDEKE. Ne dobjon ki senki újságért sok pénzt, mert az »Északkelet« független politikai napilap bámulatos otesó. Ara helyben három hónapra: csak 1 korona. Mindent megtalál benne az olvasó közönség. Megrendelhető a kiadóhivatalban Szatmár, Zárdával szemben. FAGYLALT, jEGESKÁVÉ, MIGNONOK, DESSERTEK (a la Kugler), FINOM SÜTEMÉNYEK, OZSONNAK SÁRKÖZI JÓZSEF ciiitrászaíálian Szatmár, Raziasy-y. Zl. Gallérok gőzmosása TTX n5lfl-WV nxl Kézimunkák glacé töhörfénnyel hófehérre. ÜÄJiJÄJ©!“ "Ai Gyár fő üzlet Szatmár, Kossuth L.-u. 10. Felvételi üzlet: Kazinczy-u. 17. Attila-u. 2., Nagykároly: Szécher.yi-u 43. Alapiitatott 1886