Északkelet, 1912. június (4. évfolyam, 122–145. szám)
1912-06-12 / 130. szám
ÉSZAKKELET 3. oldal. Szatmárnémeti,. 1912. Különfélék. Árvizek Szilágy megyében. Kraszna községben a Ki aszna folyó kiáradt és pár száz hold szántóföldet és kaszálót elborított, a part melletti házak udvarát kisöpört «minden megmozdithatót elvitt. A Szamos melléke ' is sokat szenvedett. Egresborzováról és Karikáról károkat jelentenek. Zsibón a vasúti töltést az Egregy-patak keresztül szakította. Szilágysomlyón igen nagy károkat okozott a kiáradt Kraszna, több házat rombadöntött. Sarmaságtól Ákosig az árvíz pár ezer hold vetést és rétet semmivé tett. Országos állatvásárok vármegyénkben. Junius 10.-én Nagybányán; 17.-ikén Avasujvároson; 21-ikén Csengéiben ; 25-én Aranyosmegyesen, julius 1.-én Avas- lekencén és Nagykárolyban ; 2.-án Szatmár-Németiben ; 4.-én Erdődön; 5.-én Magyarberkeszen ; 9.-én Szamos- krassón. Szabálytalan marhalevéllel fedett állatoknak, az ál- latvásárra való felhajtása tilos. Az olyan merhalevéllel fedett állatok, a melyek száma a marhalevélen leirt állatok számával nem egyezik, az állatvásártérre be nem bocsáthatók. (1908. évi 13.442. sz, földmiv, min, határozat). Ha az ilyen esetekben megindított vizsgálat folyamán kiderül, hogy a tulajdonos a hiányzó állatokat eladta, vagy azok elhullottak és a marhalevélen az apadást leirni elmulasztotta, az illető kihágás miatt megbüntethető. Kender és len mintaáztatók létesítésének állami támogatása. Varmegyénk területén is kisgazdáink sok bajjal küzdöttek a kenderáztatók hiányossága vagy teljes hibája miatt. Most Serényi Béla gróf föidmivelés- ügyi miniszter ezt az ügyet is pártfogásba vette s a legmesszébbmenő anyagi támogatást nyújt a kender áztató!; létesítése körül. Mint erre vonatkozólag igen érdekest, közöljük az alábbi sorokat: A kendert és lent hazánkban még ma is csak mintegy 170.000 kát. holdon termesztik s vele még ez idő szerint túlnyomóan kisgazdák foglalkoznak, akik a szántóföldöli termesztenek kendert és lenkórót, s maguk áztatják és dolgozzák azt fel. Az áztatás a község határában történik közönséges vízzel, valamely mesterséges vagy természettől létrejött mélyedésben. Az áztatókat több helyen be kell szüntetni valamely közegészségügyi vagy vízügyi érdekből és ilyenkor a termelés is megszűnik. Mivel ez mezőgazdaságunknak és iparunknak károsodását jelentené, a földmivelésügyi miniszter arra törekszik, hogy ott, ahol a házi kendertermelés jelentőséggel bir és az áztató viszonyok kedvezőtlenek, a len- és kendertermesztést müáztatók létesítésével tegye lehetővé. Erre az 1904 XIV. t.-c. a földmivelésügyi miniszternek fokozottabb mértékben nyújt módot. A támogatás egyrészről a műszaki tervek és költségvetés elkészítése, másrészt a berendezési költségek egyré- szének a földmivelésügyi tárca terhére vállalása által történik. A községi müáztatók létesitésének felszerelése S erényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter intézkedése folytán már eddig is számottevő ereményre vezetett. Az 1910. év végéig 26 vármegyében 97 községben tői téntek műszaki helyszínelések, melyeknek e- redméuye gyanánt a tervek 35 község számára elkészültek és 9 helyen befejezést nyertek. 1911. év folyamán kendéi áztatás érdekében helyszínelés volt 14 .községben, terv és költségvetés készült 2 község részére, a korábban elkészült tervek alapján kivilelre került egy mesterséges kenderáztató Szentandráson Bi- liaimegyében. 1911. végén tehát 10 mesterséges kenderáztató működött. Az esetben ha községeink kenderáztatók létesítését szükségesnek tartanák, szíveskedjenek egyesületünkhöz fordulni, s mi szives készséggel te- szük meg a lépéseket az illetékes fórumoknál. A moly ellen első védékezés ideje. Szükségesnék tartjuk t. olvasóinkat figyelmeztetni, hogy a szőlőmoly első generációja ellen való permetézés légalkalma- sabb ideje most érkezett el az Alföldön. Hegyvidéken néhány nappal később, ami a fekvéstől, szőlő fejlettségétől, fajtától stb. is sok függ. Capus szerint a legalkalmasabb időpont akkor érkezett el, midőn a szőlőfürtök szétnyilnak és minden hajtáson már 10—12 levelet olvashatunk. Az almafa lisztharmat betegsége. Almafáink az áprilisi kegyetlen fagyokat — noha akkor már csaknem virágzó állapotban valának, — szerencsésen kiállották s igy részben pótolva lészen az az óriási vesszteség, amit a barack teljes megsemmisülése által szenvedtünk. De résen kell l ennünk, nehogy a szépen megkötődött almateimés is elpusztoljon! A sok késői fagy okozta azt, hogy az almafák zsenge lombozata megbetegedett, minek következtében azokon fellépett a lisztharmat. Ez a gonosz gomba ellenség igen hasonló a szőlő liiszthaimatához, de annál veszélyesebb, mert ez a lombot is megsemmisíti! Ahol ez a baj fellép, haladék nélkül permetezzük meg a fákat rézgálicos kénmájjal! Határozottan állíthatjuk, hogy ez a fellépett bajt megszünteti.. s tovább terjedését lehetetlenné teszi. A magyar kender dicsérete. A hadügyi vezetőség szerződést kötött egy ausztriai céggel a tengerészet részére való kötélszállitás végett. A szerződési föltételek között azonban azt is kikötötte a hadügyi vezetőség, hogy ezen kötéláruk készítéséhez a szerződő cég csakis Délmagyarországból származó legkitűnőbb minőségű, hibátlan és olyan kendert haszmnálhat mely az utolsó termésből ered, mit a cégnek hitelt- érdemlőleg igazolnia is kell. A hadügyi vezetőség ezzel elismeri, hogy az egész monarchiában a délmagyaror- szágí kender a legjobb minőségű. A vaj csomagolása. Sok vajgazdaságban az a rossz szokás honosodott meg, hogy a vaj csomagolására használatos pergament-papirost megszokták áztatni vízben, hogy megpuhuljon és igy a csomagolás könnyebb és tetszetősebb is legyen. Ez az eljárás a leghelytelenitendőtí) valami, mert ilyenformán a vizzél könnyen erjesztő és rohasztó csirákat vihetünk rá a vajra, a melyek azt megrontják. Csak száraz papirosba szabad csomagolni, — igy ize is jó s a vaj tisztán marad és nem is romlik meg. Újfajta baromfi. Soltész Sándor lipniki gazdálkodó .tudatta a nyilvánossággal, hogy hosszas fáradozás u- tán sikerült az orpington- és ujzélandi fajbaromfiból oly keresztezést összeállítani, mely a tenyésztő igényeit minden tekintetben kielégíti úgy nagyság, mint igénytelenség és ellentállóképesség tekintetében; de különösen nagy súlyt helyezett arra, hogy ezen keresztezett jércék már ősztől kezdve egész télen át tojjanak, tehát elsősorban kitűnő tojók. Keltetőtojások valamint bővebb tájékoztatás beszerezhető Soltész Sándor, Lipnikpuszta, u. p.Kapi, Sáros megye. Apaállatok tartása. A földmivelésügyi miniszter körrendeletét intézett a gazdasági felügyelőkhöz, hassanak oda, hogy a közbirtokossági apaállatok tartása házi kezelésbe vétessék s e célból községenként bikaistálló és pásztorlakás építtessék. Amennyiben ez nem sikerül, a felügyelők jelentést tesznek arról, hogy: 1. Mely községek azok, hol apaistálló nincsen, ilyenek építését azonban a község segély nélkül eszközölheti. 2. Melyek azok a községek, hol az ilyen építkezések az államkincstár részéről nyújtható csekélyebb arányú támogatással végrehajthatók s 3. végül, hogy melyek azon községek, hol a község anyagi ereje az építkezést kizárja, bár arra az állattenyésztés érdekében különösen szükség volna. Uj postaügynökség. Folyó évi junius hó 16.-án Kraszhaszentmiklóson uj postaügynökség lép életbe; kézbesítési köre kiterjed Esztró községre is. Felelős szerkesztő: Dr. Veréczg Ernő. Laptulajdonos: Északkeleti Könyvnyomda Ifaüódi Chewro amerikai cipők párja 14 korona Grünfeldnéi Deák-tér 9. Hz „Északkelet“ független politikai napilap hirdetéseit közlésére legalkalmasabb.
