Északkelet, 1912. május (4. évfolyam, 98–121. szám)

1912-05-27 / 118. szám

Szatmárnémeti, 1912. 2. oldal. És minden gyermekiünk: A menyország megmarad nekünk, S így, valahányszor a víz habjai zúg­va tájékoztak, a hab zúgásba belevegyült mindenkoron a pünkösdi ének zendülése is: Erős várunk nekünk az Isten! És a pünkösdi lélek erejére szükségünk van nekünk is és ma is, sőt ma talán inkább, mint egykor. És Ő mellénk is áll, csak hall- gasunk szavára, csak kövessük intését, czak ne vonjuk ki magunkat 'hatása alól. Ne vonulj vissza lanyhán, merő közö­nyösségből ott s akkor ahol és a mikor Istennek lelke serkentve buzdít, hogy szí­ved legszentebb hitéről bátor igékkel bizony­ságot tégy; ne némuljon el ajkad a gúnytól való félelemből akkor, amidőn a vakmevrő gúnyolódást az öntudatos bizonyságtétel fény lő villámával lesújthatod; ne késedemeskedjél la küzdő lelket megnyugtatni akkor, ami­dőn az igazság tüzszikrája a már-már csüg­gedő lélekben életre kelni látszik; égy készen a gúnyolódás szavát: Édes bortól része- gedték meg ezek, — tüzes nyelvekkel visz- szaverni; ne ijedj meg és ne rettegj a kér­déstől: «Vájjon mi lészen ebből?» — ha­nem hirdesd az igét tüzes nyelveken: «amint ^a Szentlélek ád vala szólnod !» Óh mily dicsőségesen győzedelmes mun­kák lesznek ily nyilvánvalókká, melyek mind- megannyian «Isten szerint valók». És. ha ez •Isten szerint való munkák az igazság dia­dalmaskodó hajnalfényében napvilágra jut­nak s egymásra halmozódnak: akkor meg­ÉSZHKKELET építettük a mi győZedelmünknek dicsőséges emlékoszlopát. Akkor, ha e nagy Pünkösd­nek dicső napja teljeslü, a győzedelmi osz­lop fölött hangozni fog a menynek zúgása, hunt hatalmas «szélnek zendülése» s a tü­zes n yelvek hirdetni fogják mindörökké: «Erős várunk nekünk az Isten»! Országgyűlés. * — Hz ellenzék; képviselőiket kizárják. — A képviselőház környéke már korán reg­gel mozgalmas, rendőrök tábort ütöttek az árkádok alatt, de odabenn a folyósón is é- lénk azjé let. A képviselők izgatottan tár­gyalják a tegnapi eseményeket. Egyremás- ra uj hírek jönnek s nagy felháborodással beszélnek róla pártküliömSég nélkül, hogy ma a gyárosok mérgesítik el a helyzetet. Közbén Garami Ernőt érkezet a Házba és Erdély Sándor utján jelenti a miniszterel­nöknek, hogy újból általános lesz a sztrájk ha a gyárosok nem1 veszik vissza a mun­kásokat és ha egyetlenegy munkásnak baja esik a tegnapi sztrájk miatt. Lukács László miniszterelnök kiüzent, hogy ami rajta áll, meg fogja tenni s ! nyomban intézkedni fog, hogy amennyiben sérelem történt, az jóvátetéssék. Féltizenegy órakor a mentelmi bizott­ság összeült. Az idő a legnagyobb izgal- ímak között telik. Féltizenkettőkor megszó­lalnak a csöngetyük s gróf Tisza meg­nyitja az ülést. ) 'Azzal a jelentéssel kezdi, hogy elnök­ké történt megválasztása folytán minden bi­zottsági tagságról lemond, kivéve az Erzsé­bet szobor bizottságot, jelenti aztán, hogy engedelmet adott Antal Géza, Mezőssy Bé­la és Győrffy Gyula képviselőknek a napi­rend előtt való felszólalásra, a kik a teg­napi eseményeket akarják szóvá tenni, el­lenben megtagadta Vesztprémy Istvántól, Szmrecsányi Györgytől, nagyaládi Szabó Ist­vántól. Ezután a mentelmi ügyek következtek melyeknek tárgyalása óriási vihart idézett e- lő a képviselőházban. Tisza az ellenzék nagy lármája között megkezdeti a szavazást. A munkapártiak ^szavaznak, gróf Andrássy Gyula fejétcsóvál- Va kiment a teremből és Kovács Gyulát, ,a ki folyton hangosan tiltakozik Tisza eljá­rása ellen, a Ház a szavazás félbeszakí­tásával ismét a mentelmi bizottság elé u- tasitja. f Kovács Gyula: Csak törvényes határo­zatnak engedelmeskedem. A képviselőház Kovács Gyulát harminc egymásutánni üléséről kizárta. Ráth Endrét a képviselőház nyolc egymásutánni ülésé­ről zárták ki. Tisza István: a szavazási aktus be van fejezve! Huszár Károly : És az őrület megkezdő­dött !! Kun Béla ekkor az elnöki emelvényre rohan és Zárt ülést kérő ivet adott át Ti­szának, mire az elnök elrendelte a zárt ü- lést és e ltávozott az elnöki emelvényről. Hi­még élek«, elkeseredés szól minden betűjéből, minden szavából e nótának. Egyszer csak nyílik az ajtó s belép rajta a vetélytárs, rögtön megismeri őt %Szép Jóska« s feláll, lelke keserűsége meg­bontja józan eszét s oda kiált féléje: »Szer­vusz ipajras i »Szép Jóska a nevem, hailot- rarr-e ni rém Y« Megáll amaz, tudta, hogy most ütött? életének utolsó "órája, tudta ő, hogy milyen szerelmes a »Szép Jóska« a Szabó Katóba »Szép Jóska« te volnál az ugy-e? Erre az kirántja kezét subája alól s ben­ne görcsösen szorongatja a kétcsövű pisz­tolyt: »Meghalsz kutya!« kiáltja s két dur­ranás reszketted meg a levegőt s a ve- ^élytárs, Fekete Gyurka holtan rogyott a £sarda földjére. Ekkor kapott fejéhez »Szép Jóska«. Is­tenem, mit tettem?! Lefogták, megkötözték s úgy vitték a községházára. Szép Jóskát húsz évi börtönre ítélték, melyetl e is ült a szegedi börtönben. Ezután már többet nem járt senki a dorozsmai szélmalomba. S igy nem forog imár a dorozsmai szélmalom. & »tátongott, közöttük, a rangbeli különbség, iegy szegény molnárlegéhy s a'hatökrös fel- Tuvaikodott gazda leánya között. így történt meg, hogy aki után minden 'leány bolondult a kis faluban, nem nézett rá az, akit igazán szeretett s kinek egyet- len-egy mosolygása boldoggá tette volna örökre. A Szabó Kata hideg kőszive volt az ő veszte, nem találta helyét sehol a »Szép Jóska«, nem igen törődött a malommal s már az asszonyok s leányok, akik ide jár­tak, kezdtek lassan-lassan elmaradozni, hi­szen sértette Őket a hiúság, azaz, hogy a »Szép Jóska« csak a falu gyöngyéért epe- flett s reájuk már ügyet sem vetett, pedig irányán vették volna szívesen tőle egyetlen meleg pillantását is. A dorozsmai szélmalom kereke már nem forgott folytonosan. , Egyszer egy csöndes estve, mikor már nem volt őrleni valója a »Szép Jóská«-nak, lassan a sötét éjben elindult a falu felé, ment, valami úgy vonzotta, úgy súgta, hogy menjen, el volt keseredve, szive tele keserű­séggel, 1 opva húzódott a Szabó Katóék há­za mellett az ablakok alatt el, de nem tudta megáilani, hogy be ne pillantson a kis ab­lakon. Benn a kis szobában világosság volt, ott ült a falu gyöngye, az ő boldogsága más legénynek az ölében, más legénynek a fülébe súgta, hogy szeretlek. Jóska lelke felháborodott, hatalmas iz­mai megfeszültek karján s megfenyegette a vetélytársát s bekiált a csendes éjszakába: »Majd megkeserülöd ezt te nem sokára!« fehér ingujja oly rémesen lobogott a sötét­ben . Irtózatos hangja megreszkettette a kis ablakokat, aztán elment onnan, ne is lássa többet Őket, de szilaj vére nem tudott lecsil­lapodni,1 elkének nyugalma meg volt zavarva egészen közben betért a közeli csárdába s gondolta, hogy borral fogja búját öblögetni is azt a csalfát talán eltudja felejteni. A kis falusi csárdában voltak magánem­berek s volt még három sZál cigány % akik mindjárt hozzámentek s hízelegve rá­pendítettek a »Szép Jóska« kedves nótájára. Akkor már a korcsmárosné is hozott a legjobbik borából s mulatott a »Szép Jóska«. Gyönyörű hangját kisérte a cigány is, amint énekelte: »Zokog a húr, sír ben-) nem a lélek... Isten bizony Csoda, hogy legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk : Benkő Sándor kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczy-u 16 sz* „Mokka keverék“ cégem különlegessége 1 kg. 4,40 korona villany erővel pörkölve. Modern ruhafestés ii|| itÁ ITB Bili Legszebb ruhatisztitás bármily divatszinre. ■■ Ä J I H J Sl. K ■ n B— vegyileg száraz utón Gyár főüzlet: Szatmár, Kossuth L.-u. 10. Felvételi üzlet: Kazinczy-u. 17., Attila-u.2.,Nagykároly: Széchényi-u.34. Alapittatott 1886

Next

/
Thumbnails
Contents