Északkelet, 1912. május (4. évfolyam, 98–121. szám)
1912-05-18 / 111. szám
r>V{ ** * V íö iít IV. évfolyam, 11!. szám. Szatmárnémeti, 1912. május 18. Szombat. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. k I \ f a. ? Mindenkinek ingyen. Kézbesítési díj (házhoz) negyedévre 1 K. Vidékre bélyeg- és kezelési költség V'i-ed évre 2 korona 50 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Északkeleti Könyvnyomda Szatmárnémeti Kazinczy-u. 18. Telefon-szám: 284. Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők Nyilttér sora 20 fillér. Hirdetések a legjutányosabh árért közöltéinek. 9 társadalom mostohái. Vajmi sokszor összetévesztik a sze- jgényügyet a jótékonyság gyakorlásával, s azt hiszik, hogy az elsőt szolgálták, mikor bármilyen avartalanul is a másikat gyakorolják. A bibliának azt a parancsát, hogy: «Adj étket az éhezőknek s ruházd a me- fdtleneket» szem előtt tartva, enn^k tökéletesen megfelelni vélnek azzal, ha a szegénynek, vagy annak ki olyannak mondja ynagát, a körülményekhez klépest kisebb vagy nagyobb pénzbeli segélyt juttatnak s aztán rájuk bízzák, «hogy miképpen tudnak ez- teel a segélylyel igazi vagy csak látszólagos szorult helyzetükön segíteni. A szegényügy és a jótékonyság azonban két különböző fogalom, amely nem fedi vagy néha ki is zárja egymást. Úgy viszony- iának egymáshoz1, mint jaz ész meg a kedély A helyesen alkalmazott szegényügynek mindig a gyakorlati felebaráti szeretet elvén kell ugyan alapulnia — mint különben az ■észnek műveit is a kedélynek kellene befolyásolnia — de a tervszerűtlen és céltalan jótékonyság nemcsak hogy elégtelen és nem kielégítő, hanem egyúttal igazságtalan is, mert önkényszérü sőt sokszor demora- záló, s igy inkább bajt, mint áldást okozó. Hogy a könyörületes alamizsna osztogatás alapján osztogatott és gyakorlott bibliai jótékonyság az emberiség nőnemű tagjainál nagyobb számú követőkre talált, mint a fér- j fiáknál, az bár erre nézve statisztikai feljegy- j zésekkel nem birunk — a nőnek fejlettebb 1 kedélyvilága mellett természetes. Az utcákon kuporodó nyomorúságos ala koknál legalább sokkal több nőt lát az ember megállani, zsebbe nyúlni az aprópénzt az illetőnek átadni anélkül, hogy megvizsgálnák, igazi és valódi-e az a nyomor vagy tette- j tét. Attól a magasztos tudattól vezéreltet- ; ve cselekednek, hogy jótétet gyakorolnak. Ha pedig a szigorú férj a kellemetlenkedő | csavargót az ajtó elől kergeti, «szíve lóságában» bizonyára az asszony az, ki dugva j egy kis pénzt valami meleg ételt csúsztat a kezébe. A szegényügynek feladata, hogy a fáradtakat vagy munkaképteleneket a mun- kerülcktől elválassza és megkülönböztesse, az elsőket végleg vagy ideiglenesen elhelyéz- ze, az élet legszigorúbb nyomorától megóvja, az utóbbiakat ellenben a hélyes útra visszaterelje vagy ha ez már nemlehetséges ártalmatlanná tegye és a társadalmat, mely iustáikodókat, parazitákat, élősdieket magában meg nem tűr, tőlük megszabadítsa. A szegényügy feladata tehát szociális a szó legszorosabb értelmében. Aki neki szenteli magát annak nemcsak könyörületesség érzetével kell bírnia, hanem éles felfogással ítántorithatatlan meggyőződéssel és erélyes cselekvő képessérggel a kivitelben is. Éppen ezt az utolsót akadályozsza meg nagyon sokszor a könyönületesség érzete. Mert nagy a kísértés arra, hogy könyörületbői többet is adjunk, mint amenyi a nyomornak megszüntetésére feltétlenül szükséges. Pedig ennek a gyönyörű, tisztán emberies érzésEgy komoly diáknak. (Laprade V.) Fiam, komoly diákgyerek, Szereted még apád’, remélem. Emeld reám kissé szemed’, Csukd be unalmas könyvedet S mosolyogj reám! igy ni, szépen! Az okoskodás szép dolog, Jó olvasgatni értelemmel, A Jelesek“ is boldogok, De szebb s jobb is, — nem gondolod?— Ha szerető, gyöngéd az ember. Ha elvégezted dolgodat, Kezed elfárad az írásba S a kis családi kör fogad: Legyen szabad a gondolat, Játsszál, csevegj, kacagj csak bátran ! Az ókori irók, kiket Az iskolában magyaráznak, Tanúim, hogy hívőinek Ép a Múzsa rendeli meg: „Áldozzatok a Gráciáknak /“ Hajh, más idők! más emberek! A mai tudákos világba’ Az iskolázó gyermeket, Ki az algebráért eped, A komorságfmár leigázza. De nálam másképen legyen ! Mit ér a pedánsok erénye? Költő vagyok, van gyermekem S fögondom mindig az nekem, Hogy lelket formáljak beléje. Tanuljátok a németet, A fizikát sfa latin nyelvet, i De előbb s mindenek felett Legyen szeretet bennetek, Mert szeretet kelI a sziveknek. | Ám mitsem ér, higgyétek el, j Titkon szeretni, zárt ajakkal; j Csak úgy lesz boldog a kebel, Ha nincs a vágyakon lepel, Ha a fül nyájas szavakat hall. Átlátszók az igaz szivek, Meglátni gyöngédségük’ bennük. Ó, ti közömbös kicsinyek, Becézzétek szüléitek’ Hisz ti vagytok az ö szerelmük. A jóság drága, szép erény, De kell ám, hogy mindenki lássa; Még nyár előtt, tavasz tehén ■ Nyíljék ki a szív rejtekén A kellem s vidámság virága. Gallérok gőzmosása tühörfónnyel hófehérre. Gyár főüzlet Szatmár, Kossuth L.-u Kézimunkák glacé keztyük, bútorok, szőnyegek tisztítása 10. Felvételi-üzlet: Kazinczy-u. 17.Attila-u. 2., Nagykároly: Széchenyi-u 43. Alapiítatolt 1886 Háj táj é ír Pál cukrászatában Szatmár, Kazincy-u. Zl. FAGYLALT, JEGESXAVÉ, MIGNONOK, DESSEBTEK (a la Kuglet), FINOM SÜTEMÉNYEK, OZSONNÁK SÁRKÖZI JÓZSEF
