Északkelet, 1912. május (4. évfolyam, 98–121. szám)

1912-05-14 / 108. szám

IV. évfolyam, !08.szám. Szatmárnémeti, 1912. május 14. . \ 1 Kedd. v" AKHELET u ­FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Mindenkinek ingyen. Kézbesítési díj (ház­hoz) negyedévre i K. Vidékre bélyeg- és ke­zelési költség 7-i-ed évre 2 korona 50 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Északkeleti Könyvnyomda Szatmárnémeti Kazinczy-u. 18. Telefon-szám: 284. Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők Nyilttér sora 20 fillér. Hirdetések a legjutányosabb árért közöltetnek. A mi elmaradásunk. Az európai éjszaki országokat tudva­levőleg mezőgazdasági országoknak tartot­ták. Ez a babona azonban lassankint meg­dől és hogy mennyire babona, most már Svédország példája is mutatja: ez az északi ország nagyszerű lépésekkel halad az ipari átalakulás felé. Negyven évvel ezelőtt, 1870-ben, S- véűország kivitelének 152 millió (svéd) ko­rona volt az értéke, a behozatalé 142 mil­lió érték, 1907-ben 524 milliót tett a kivi­tel értéke a 682 milliós behozatallal szem­ben, — az országnak megnégyszeredett a világkereskedelmi forgalma. És ha közeleb- rül nézzük a svéd statisztikát, megállapít­hatjuk, hogy 40 évvel ezelőtt főként ga­bonát, vasat és vasárut vitt ki az ország — és nagy mennyiségben fát. Mostanában alig egy-pgy millió korona az értéke a svéd gabonakivitelnek, ellenben 60 millió koronára szökött fel a, gabonabehozatal értéke és a mezőgazdaság cikkei közül csak a vaj ma' radt meg évi 40 millió korona értékben — nevezetes eportcikknek. A faipar meg ami hozzátartozik: a cel- iulosf, a papiros, a gyujtóipar cikkei a svéd ipari kivitel ötven százalékát szolgál­tatják és mellettük ott van a vas meg az a- célipar, azután a gépipar, mint nevezetes­sége az ekszportiparnak. {Svédországnak nagy tervei vannak viziutjait kiépítéséé!, egyné­mely iparágnak távoli országokban való tér- foglalásával, — az ország gyönyörűen ha­lad párvonalosan azokkal a nemzetekkel, a melyek mentői nagyobb eredményekért küz­denek a gazdasági élet nemzetközi harcte­rein. Az ország haladása lelkesítő példa más fejlődő kis országoknak és Itelkesitő példa lehetne a magyar nemzetnek is, ha bennün­ket nem nyűgözne le a kapcsolatunk Auszt­riával és nem nyűgöznének le azok a kis­hitű (11 s tudatlan politikusok, akik váltig hir­detik, hogy Magyarország aic-tscgazdasági ál­lamnak kell maradnia.' Ha ezek a kevésdöhányu emberek látó szemmel járnának a közgazdasági tanulsá­FÄGYLÄLT, JEGESKÁVÉ, MIGNONOK, DESSERTEK (a la Kugler), FINOM SÜTE­MÉNYEK, OZSQNNÁK SÁRKÖZI JÓZSEF i gok területein, régen észrevették volna, hogy mezőgazdasági államnak lenni primitiv álla­potot jelent, régen íudómást szereztek vol­na arról, hogy az átalakulás mezőgazdasági államból ipari állama a fejlődés, a hala­dás, az anyagi boldogulás sarkalatos fel­tétele. Városi közgyűlés tárgysorozata. A ma délután megtartandó városi tőr- i vényhatósági bizottsági közgyűlésen a kö- | vetkező ügydarabok fognak tárgyaltatai: Hitelesítő bizottság kirendelése és a hi­telesítés helyének s idejének megállapitása Polgármester havi jelentése: A m. kir. ke­reskedelemügyi miniszter leirata a . >>Tani- 'tók háza« internátusi költségeiből 2Q.000 K. erejéip a. város kiv?öw.-iécie áltál vállalt ke­zesség jóváhagyása, Belügyminiszter leirata a Vajay és Dinnyéskert-utcát kerületi be­osztása tárgyában; A belügyminiszter leira­ta az 1912 évi költségvetés tárgyában; M. kir. honvédelmi miniszter leirata a sorozó bizottság polgári tagjainak kiküldése tárgyá­ban ; Gr. Khuen-Héderváry Károly volt mi­niszterelnök köszönő leirata; Lukács László leirata az uj kormány kinevezéséről; A fő­ispán értesítése a községi főszámvevő és számvevő kinevezéséről; A városgazda 1911 j évi anyagszámadása; A f. évi adó elő és j leírások jegyzéke; Rákóczi utca 16 sz. telek | megvétele; A Dal és zeneegyesület zenéis- j kólájának városi kezelésbe való átvétele; Felső kereskedelmi iskola kibővítése; Bart- ha Kálmánnak a cukorgyár rt. igazgatósági tagjává történt megválasztása; A további vízvezetéki fúrási munkálatok vállalatba a- dása. — MINDENKINEK INGYEN adjuk az »ÉSZAKKELET«-et. Akik még eddig nem kapják házhoz e lapot, szíveskedjenek eb­béli szándékukat a kiadóhivatallal tudatni s minden délután ingyen kapják az »Észak­kelet« számait. Csupán széthordási díj ne- j gyedévre 1 korona. Akinek kevés 1 feleség — Saját tudósítónktól. — Tekintélyes, népszerű ember volt Szat- mráon valamikor Koszanovics Gábor, akit azzal vádol a szatmári kir. ügyészség, hogy törvényellenesen háromszor nősült. E miatt köröző levelet bocsátott ki ellene. Koszano- vits még idejekorán megsebtette a bajt s bűneit tetéző: váltót hamissitott és nagy ös­szegű pénzt sikkasztott. Így felszerelve ma­gát kellő pénzzel megyszökött — Ameri­kába, ahol aztán nyugodtan élhet s vele szemben érvénytelen a köröző levél. Részletes tudósításunk a három nejü emberről a következő: , Kiterjedt vállalata volt Koszanovics Gá­bornak, aki Szérejevóban lakott s onnan került Avasfelsöfaluba. Itt élt családjával e­gy-ütt Látsaíóiag a tegrtoyyrArb- vxjyctPnesDeilS szereteden. Valóságban azmonban nem így állott a dolog, mert állandóan ütötte verte gyönyörű szég fiatal feleségét. Felesége, aki már nem bírta elviselni férje biutális bá­násmódjait, többször említette a szomszédok .előtt, hogy öngyilkos lesz. Koszanovics a- zonban romlott, bestiális lelkületű ember vöt aki ezután js ütötte kínozta feleségét. Az asszony végre megszökött férjétől s hazautazott szüleihez. Koszonovics később később kérte az asszonyt, hogy térjen vissza hozzá. ígéreteket tett azra nézve, hogy nem bántja többet feleségét, bocsánatot kért bű­neiért és az asszony már kezdett azon gon­dolkozni, hogy visszatér a férjéhez. Aszú­iéi aszódban nem engedték. így élt magánosán' egy évig Koszano­vics Avasfelsőfaluban. Ezen diő alatt mindég azt hiresztelte, hogy felesége ellen beadta a válópert, a per már e! is dűlt az ö javára. .Megunva a legényéletet udvarolgatni kez­dett. A lányos házaknál pedig szívesen lát­ták mert jó módú ember volt és nem volt rossz parti. Egy napon aztán asszonyt hozott a házhoz. Szépet, fiatalt, üdét. Nem fur­dalta a lelkiismeret egy cseppet sem rom­lott lelkét azért, mert a másik feleségétől elvált. Mint ahogy kutyából nem lesz szalo­cÉrÉszatáta Szitmáp. I öl 3 ä. Gallérok gőzmosása WVZ mA a BAl Kézimunkák glacé íOkőpfsnnpl hófehérre. sílníeíik «sSíiásá Gyár főüzlet Szatmár, Kossuth L.-u. 10. Felvételi üzlet; Kazinczy-u. 17.Aitila-u. 2., Nagykároly: Széchenyi-u 43. Alapittatott 1886. I

Next

/
Thumbnails
Contents