Északkelet, 1912. május (4. évfolyam, 98–121. szám)

1912-05-10 / 105. szám

IV. évfolyam, 105. szám.

Szatmárnémeti, 1ÍI12. május 10.

Péníek.

ESZIKIEIET

FÜGGETLEN POLITIKA! NAPILAP.

Mindenkinek ingyen. Kézbesítési díj (házhoz) negyedévre 1 K. Vidékre bélyeg- és kezelési költség 7<-ed évre 2 korona 50 fillér.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: j Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők

Északkeleti Könyvnyomda Szatmárnémeti j Nyilttér sora 20 fillér.

____Kazinczy-u. 18. í elefon-szám: 284.____| Hirdetések a leeiutánvosabb árért közöltéinek.

A gyermekek nevelése

Bérki ismerheti a gyermek lelkét, kedélyét. Mondhatja önmagáról, hogy ez az a kor, amikor minden esemény, legyen az szomorú vagy örvendetes, megrágó vagy könnyűt fakasztó: az erkölcsöket élesztgető: Vagy azokat lerontó, a gyermek életében .oly mély barázdákat hagy, hogy a szerzett benyomásoknak megmási fására vagy kiirtására csak a legnagyobb jellemnek kepeiek, azok is csak nagy önmegtagadó lelki küzdelmek árán.

A gyermek egész lelki világa a pecsétviasz 'lenyomatával hasonlítható össze. Minél mélyebb és finomabb metszetű a pecsét, annál domborúbb annál jellegzetesebb nyomatot kapunk. Minél hatásosabbak és a£ emberi érzéseket áthatóbbak az impressziók, annál erősebben «lakul ki £ gyermek jellemé Ez a jellem pedig az ifjúkorban szilaj indulata fejlődik, mely a nevelésliez képest lehet jó vagy rossz. Az egyik ifjú a tudásvágyban szertelenkedik, a másik arra törekszik, hogy testi erejét fitogtassa, még olyan is akad, nem épen kis számban, 'a- kjneh alacsony fokon all erkölcsi érzülete, pz azt.in így marad a férfikor megállapodott koréban is. Amennyiben a természet változtat az emberen, annyiban módosul a nevelés alkotta jellem, de a mit a gyermek I magába szi, azt az erkölcsi levegőt hussa ; és vérré alakította át a természet a gyermeki lélekben. Ebből kiselejtezni, sőt gyöke- ! iet veretni a jó tulajdonosnak, arra csak' 1 agy Arány János, vagy Kossuth Lajos vagy egy Schakespeare Vi-lmos képes. Kivánsá- gos emberek, akik vagy természetadta tehetségüknél fogva vagy sok és nagy lelki meghasonlások után és hatalmas életküzdelmek árán jutottak arra a magaslatra,

. hogy a saját maguk természetének is irányt szabbhassanak. Egyszerű emberek azonban kik arra vannak liivatva, hogy életpályájukat úgy töltség be, hogy embertársaiknak sem terhére sem kárára ne legyenek, azok csak ■a jó nevelés mellett lehetnek bécsüléttés hazafias polgárai országú,

A nevelés kérdése nem másodrendű kérdés. Nem az a fő, hogy a gyümölcsfa megkapja a szükséges talajt, és nedvességet, hanem lm eredményre vár a gaztíja, akkor vigyáznia kell, nehogy elkorcsuljon, azt; ^nyesegetni kel! itt-ott a galyakat, nehogy vadhajtások nojjenek ki belőlük és megóvni kell minden káros féregtől, ami a

! gyümölcs belsejébe Kirakodhat. Tulajdon igy kell a szülőknek is eljárni a gyermekkel | szemben együtt a tanítóval ha a csecse- j mők jövőjét igazim szivükön viselik. Mi haszna, ha a szülök bármilyen önfeláldozó j munkát is végeznének gyermekükért, de ha ‘képtelenek olyan nevelést adni neki, amely ; őt, ha belép az életbe embertársai előtt becsületté tegye. Nem az a fő, hogy győzzön valaki hanem igenis az, hogy élni tudjon a győzelmétől.

Nem elég az ha a gyermeknek olyan nevelést adunk mely az eszét csiszolja, hanem szükség van rá, hogy kedélyüket, jelle- í műket is legalább olyan arányban műveljük mint a milyenben az észbe!i tehetségük él. j. Hiszen maga az egész gyermekkor nem más mint a szív és kedély világa. Minek még j azt a gyönyörűséges időt az ismeretek e- J röszakos bevetésével agyon silányjtani.

Egységes nevelési és tanitási elvek szerint kell keresztülvinni azt a gondolatot, hogy egy nzivben és észben js tökéletes nemzedéket neveljünk az utókornak. Ezt pedig .csak akkor fogjuk elérni, ha a szülők és’ tanítók s zivvel-lélekkel járulnak hozzá a nemes elv megteremtéséhez.

A fiatalság sorsa különösen a tanító-:

Száradt ibolyák.

! irta: Matonyay Dezső.

1 (Folytatás.)

■ Pedig nem sokat beszéltek.

Üldögéltek a tűz előtt, Anna néei stoppolt vagy horgolt. Sándor bácsi föl-fölvett a bég rútabb pamut gombolyagod. Urabá- csj is lehajolt utána, dé ő inkább csak' úgy udvariasságból.

És olyan megelégedetten mosolyogtak' mind a hárman, mintha egész délután jóízűen beszélgettek volna.

Hét óra felé rendesen készülődni kezdett Sándor bácsi, hogy 6 most megy.

Nem akarsz velünk vacsoráim ? kérdezte tőle rendesen minden esté hét órakos urabácsi.

— Csakugyan! — marasztotta öt mosolyogva Anna néni.

1 — Hát jó! — mondotta Sándor bácsi és maradt. - >

Anna néni át ment az ebédlőbe, teríteni Pedig úgy is rendesen terítették Sándor bácsi számára is.

— Mintha kissé sáppadt volna ma — halkan mondta, Anna néni után intve, Sáu- dor bácsi Lírabátyámnak.

— Kissé talán meghűlt, — válaszolt u rab-ács.

És ez mindig, mindig így volt.

Na most! —- gondoltam néha — ma lesz-valami! Nem tudom, mi de valami, akármi. nem olyan mint minden nap, — semmi! Soha, de soha!.... Azt hittem, hogy ez borzasztó és féltem akkor az öregségtől.

Először Anna néni halt meg. Elaludt éjszaka. Emlékszem a temetésre Szinte o- lyan csönd volt mint máskor. Sok ember volt a piacon, de csöndben. Az almáskofáki a rendes helyükön, ültek, senki se vett tőlük semmit.

Aztán meghalt urabácsi. Hamar, alig nehány hétre a néni után.

Sándor bácsi is meghalt. Nem is igen 1

| gondoltunk rá, egyszer csak meghalt smen- ; tünk a temetésre.

Az irószekrény is a mienk lett, a part láson állott esztendőkig.

Hogy lehozattam, érintetlenül találtam a »titkos« fiókban az öreg ibolyákat. Kiborítom, hát két darab levél volt a fiók alján. Sárgult, öreg papiros, fakult írás, a fele leégve, mintha tüZből kotorta volna ki, áld talán elakarta egykor égetni? Talán megbánta, hogy tűzre lökte? Talán nem volt e- reje megválni főle, valamennyi levéltől?...

Az egyiken ezt olvastam:

»Hiszen csak boldogok akartunk ’ lenni és szenvedést csupán csak magunknak okoznunk. Kérlek, édes, szép angyalom, égesd el e leveleket. Egy esté, mintha kétén volnánk, folyton-folyton rá gondolva, égesd el egyenként, ott a kandallóban. És képzeld édes angyalom, hogy hálásan e szép álomért, annyiszor csókollak meg, a hány betű

van a hamvadó papirossan-------— «

A többi le van égve.

FAGYLALT, JEGESKAVÉ, MIGNONOK, DESSERTEK (a la Kugler). FINOM SÜTEMÉNYEK, OZSONNAK SÁRKÖZI JÓZSEF

cukrászatában Szatmár, Kazincy-u. ZI.