Északkelet, 1912. május (4. évfolyam, 98–121. szám)
1912-05-09 / 104. szám
SzatmSmémetf 1912. ÉSZAKKELET 4. oldal. n Magyar gazdák a Balaton partján. A magyar tenger siófoki partjának homokos séta- útjain junius hó 19.-én nem selyem és lakk-topános kacagó úri közönség fog hullámzóm, hanem fontosj talpú bagaria-csizmás, vagy szürdolmányu kisgazdaser«}. A Magyar Gazdaszövetség ugyanis erre a napra hívta össze Siófokra idei nagygyűlését. Miután a Magyar Gazdaszövetség évről-évre ismétlődő nagy gyűléseiben eddig még mindig megtaláltuk a fokozatosságot előrelátható, hogy a siófoki gyűlés minden eddiginél hatalmasabb lesz, ezernyi és ezernyi embertömeg jön ott össze, akiknek egyrészét nemcsak az a látványosság vonzza, amit a magyar föld legféltettebb kincseinek egyike: a Balaton tava nyújt, hanem a nagygyűlésen szőnyegre kerülő, a magyar gazdáikat olyannyira érdeklő aktuális gazdaságpolitikai kérdések kedvező megoldása után való vágy; is. Annyi bizonyos, hogy a Balaton partjára érdemes elmennünk azért is, hogy ennek a hatalmas víztükörnek nagyszerű pompájában és csodás szép vidékében kedvünkre gyönyörködhessünk. A magyar tenger partjára érdemes elzarándokolni azért is, hogy az ott lakó szinmagyar nép ősi vendégszeretét élvezhessük, hogy megkóstolhassuk a balatonvidék tüzes borait, hogy ehessünk a Balaton tavának világszerte híres halaiból: de még inkább érdemes elzarándokolni azért, hogy a magyar gazdatársad'almi törekvéseket egy lépéssel elöbbrevinni segítsük. Minél imponálóbb számban vonul fel junius 19.-én a Balaton partjára a magyar gazdaközönség, annál hatalmasabb lesz ez a lépés. Minél egyöntetűbb lesz minden állásfoglalás a tárgysorozaton szereplő kérdésekben, annál nagyobb súlya lesz annak. A gazdaközvéleménynek oly hatalmja/s megnyilatkozása, mint amilyent Kecskeméten tapasztalhattunk, rendkívül sok üdvös eredményt szült. A gazdatársadalmi összetartás oly hatalmasan megnyilatkozott ereje, tartózkodóvá tette a vámpolitikai liberalizmus híveit s azt, hogy a mezőgazdaságot védő, de az ipar és kereskedelem érdekeit is szolgáló ez- időszerinti vámvédelmen jelentékeny csorbát ütni az elmúlt esztendő folyamán, dacára a gazdatörekvések ellenségei nagyhangú lármájának, nem lehetett, azt kizárólag annak köszönhetjük, hogy Kecskeméten bébi- í zonyította a magyar gaZdáközönség, miszerint érdé- j kei védelmében tud és akar tömörülni és összetartani. Siótokon ismét napirendre kerülnek ezek a kérdések. De lesz más tárgya is a siófoki gyűlésnek. Azóta ismét változóit a világ sora, azóta ismét más .oldalról akarták kikezdéni a gazdákat és kisebbíteni azt a fölényt, amihez a gazdaközönségnek ebben pz országban szent joga van. A mértéktelenül elharapódzott élelmiszer uzsora minden bűnét ráakarták kenni a magyar gazdákra. A gazdákat vádolták a drágaság előidézésével, holott bebizonyított tény, hogy a mező- gazdasági termények értékesítése ma is teljesen megoldatlan probléma ebben az országban s ezáltal a mezőgazdasági termelők megélhetése ma sem biztos. Az a munka, amit a mezőgazda végez az ő szántóföldjén, csak a legritkább esetben jút megfelelő ellenértékhez. Itt a legfőbb ideje annak, hogy a magyar gazdaközönség végre-valahára keresse a megoldást, hogy elhatározó lépést tegyen a mai mostoha helyzet megváltoztatására. Erre igen jó alkalom kínálkozik a siófoki gyűlésen, éppen ez okból számit a Magyar Gazdaszövetség arra, hogy az ország minden vidéke, a gazdatársadalom mindén rétege képviselteti magát a siófoki gyűlésen. ü De más szempontból is figyelemreméltó a junius 19.-i gazda-összéjövetel. A Magyar Gazdaszövetség eddigi nagygyűléseit mindig az ország mező- gazdasági szempontból jelentősebb vidékein rendezte. Ezzel kétségtelenül nem akart mást, minthogy a közérdeklődést ráterelje ezekre a vidékekre s lendítsen , valamit e vidékek gazdanépének helyzetén, másrészt ! a szorosan vett mezőgazdasági jellegű vidékeken s haladottabb mezőgazdasági részein az országnak az ily gazdagyűlések abból a szempontból is jelentősek, hogy az elmaradottabb kultúrájú vidékek népe azok természetesen, akik a gyűléseken résztvesznek, igen sokat tanulhatnak. Siófok is bizonyos mértékig központja egy előrehaladottabb kultúrájú nagy vidéknek. Sokan úgy emlegetik Siófokot, mint a Balatonvidék gyöngyét. Bizonyára tanulságos lesz tehát más vidékek gazdáinak közvetlen közelről szemlélni azt, mi emelte ki a Balatonvidéket elhagyatottságából, ml tette itt elviselhetővé a gazdák helyzetét, mi ennek a páratlanul szép vidék emelkedésének a legfőbb oka és előmozdítója. Az országnak annyi sok természeti kincsekkel megáldott szép vidéke van, amelyek ma is kiaknázatlanul hevernek régi elhagyatottságukban, Siófokra tehát azért is érdemes eljönni a gazdaközönségnek, hogy megtanulják azt, hogy lehet a gazdanép közreműködésével a természeti kincseket is dús, jövedelmező forrássá átváltoztatni. A gazda teendője május hóban. A széna kaszáláshoz, készítéshez szükséges eszközüket be kell szerezni, s ha kaszáló géppel végeztetjük a fűkaszálást, a gépet rendbe kell hozni, nehogy akkor, amikor megakarjuk kezdeni, fennakadás legyen. Az aratógépet is jól meg kell vizsgálni, az esetleg sérült, vagy hiányos, valamint a tartalék géprészeket is meg keli rendelni, hogy azokat idejekorán megkaphassuk. A magtárt, pincéket, a szénapajtákat, padlásokat tisztogassuk és szellőztessük. A gabonakészletek megforgatandók. A mezei utakat, hidakat hozzuk már most rendbe, nehogy a hordásnál akadály merüljön fel. A kutakat tisztíttassuk ki. Gondoskodjunk aratók biztosításáról, mivel a rendes, jó arató idejében beáll s aki késön fogad1, az csak selejtest kap. Nagy gondot fordítsunk a termésnek jég elleni biztosítására. A csépléshez szükséges szén és olaj beszerzésére itt az utolsó idő. üz adó második negyedévi részlete május hó 15-ig befizetendő. A lóistállókban. A hágatások május hónap végéig beiejezendők. A tebmáriusi csikók május vagy a jövő hó elején elvál asz tandók. A csikók elváiasztására nézve különbözők a vélemények ; némelyek 3, mig mások 5 hónapig tartják szükségesnek a szoptatást s csak akkor tartják helyesnek az elválasztást, igaz, hogy minél tovább szopik a csikó, annál gyorsabban s szebben fejlődik, de a tul- hosszu szoptatás miatt a kanca szenved meg. A 4 hónapi szoptatás általában a leghelyesebb s ezen időn túl csakis a beteg csikókat hagyjuk szop ű, melyek azután szopjanak addig, amig csak fel nem gyógyulnak. Az elválasztásnál s pár napig utána is, a csikóknak egy kis buzakorpa ivást kell lágymelegen adni. kancákat pedig nehány napra koplalásra fogjuk, szénát és szalmát adjunk neki csupán és vizet. Ha ezután a csikók legelőre hajtatnak, abrakolni is kell azokat, de még akkor is, ha zöldtakarmányon neveltetnek fel. A csikóknak inkább gyakrabban, de egyszerre kevés zabot adjunk; az elválasztás után niTuden 2 -3 órában telváltva szénát és zabot, később napjában ötször s csakis az egy év betöltével lehet a háromszori etetésre átmenni. (Folytatjuk.) Felelős szerkesztő: Dr. Veréczy Ernő, Laptulajdonos: Északkeleti Könyvnyomda Az „Északkelet“ független politikai napilap hirdetéseit közlésére legalkalmasabb.
