Északkelet, 1912. május (4. évfolyam, 98–121. szám)
1912-05-05 / 100. szám
Szatmlmémetl 1912. Északkelet 4. oldal. Zöldtrágyanövények műtrágyázásáról. A zöldtrágyázás céljaira nálunk leginkább bevált növények sorából a lucerna és a biborherén kiviül legkiváft a csillagfürt és a szöszösbükköny, érdémel- nek, mint légeny vagyis nitrogén gyűjtő növények nagyobb ügyeimet. Köztudomású, hogy igy az ilyen lé- genygyűjtő növényeket valósággal ki kell éheztetni, hogy annál mohóbban szedhessék magukba a légkör nitrogénjét. Ezt pedig olymódon fogjuk elérni, ha a Jégertyen kiviül, bőségesen műtrágyázzuk e növényeket, nevezetesen pedig ellátjuk azokat elegendő mennyiségű foszforral és kálival. Ha ugyanis sok foszfort és kálit dolgozhatnak föl, ezék gyökérzetük által alégenygyüj- tésben is nagyobb igyekezetei fognak kifejteni, miáltal a gyökereiken látható apró gömböcskék valósággal túltelnek a levegő becses nitrogénjével. A gazda akkor cselekszik tehát helyesen, ha a tarlót az uj vetésig valamelyik légenygyűjtő zöldtrágyanövény termelésére használja, a mi által a talaj már meglevő nitrogén tartalma nem fog elszállani, hanem újból felhasználhatóvá válik, még pedig mindenkép növénygyarapítólag. összegezve az elmondottakat, megállapíthatjuk te- . hát azt, hogy a ki a foszforsavas trágyákat s a ká- Jisókat növényi tápfelvevő képességéhez mérten a zöld- trágyázás segítségül vételével egyre fokozza, az egyúttal a beszerzésében eléggé drága nitrogén legolcsóbb felgyűjtésének értékes munkáját is egyidejűleg elvégzi. A zöldtrágyázásra legalkalmasabb növények, minők a pillangósvirágúak zöldtrágyaként való leszántá- suk által, gyorsan korhadó állapotukban, nemcsak a gyökerek által fölvehető ásványi anyagokat teszik szabadd'. s alakítják igy át alkalmas növényi tápszerré, hanem szerves alkatrészeikkel humuszt, televényföldet is szolgáltatnak, egyben pedig ammóniákat is adnak, a melyből a kifejlődő salétrom olyan nitrogént nyújt nö- vénytápszeml, a mely közvetlenül is táplájja gazdasági Yiöv ényzetünk valamennyijét. Ha a zöldtrágyázás által lekötött becses nitrogén anyagát, a műtrágyák sorából az oly becses fosz- íorsav tartalmú és kálisót tartalmazó műtrágyafélékkel kiegészítjük, akkor a zöldtrágyázás nemcsak pótolja, helyettesíti a jó istállótrágyák hatását, hanem e tekintetben még fölül is múlja azokat. Szántóföldjeinken tehát bízvást mellőzhetjük a fekete ugart; ha pedig ugart akarunk is tartani, úgy az úgartpjrtást kapcsoljak egybe a zöldtrágyanövények megfelelő kultiválásával. A zöldtrágyázás céljaira szolgáló növényeket augusztustól kezdve késő őszig bármikor vethetjük, hogy igy azután azokat késő öszszel esetleg tavasz beálltakor május végéig terjedő időben alászánthassuk. , A már augusztusban elvethető zlöidtrágyanövények soréból nálunk mindenkép bevált a csillagfürt, amelyből a fehér csillagfürtnek magvát homokos földeken, a kékét pedig a kötöttebbeken alkalmazhatjuk eredménnyel. A csillagfürtre előkészítendő talajt aratás után nyomban tárcsázzuk, boronáljuk, majd pedig nem mélyen mégszántjuk; a tárcsázásra csakis gyomosabb talajnál van szükségünk. A csillagfürt műtrágyája homokos talajon a ká- liszuperfcszíát. kötöttébbeknél pedig csupán a szu- peifoszfát. Mindkettőből 1200 négyszögöles magyar ho’d területen mintegy 11/2 métermázsát adhatunk. Tekintettel arra, hogy a káli nélküli foszforsavas trágya ára métermázsánként 8 korona, a kálival keverve pedig mintegy 12 korona, a zöldtrágyanövényfélék műtrágyázása valóban csekély kiadást jelent. A műtrágyát elvetés, illetőleg még szántás előtt szórjuk el. Szántás után tömörítünk, boronálunk, a magvetéssel pedig addig várunk, a mig egy-egy jó nyári eső átáztatja a talajt. Csillagfürtből kát. holdanként 1 métermázsa, magy. holdanként 14 részszel kevesebb magmennyíséget használunk fel. I ! 1 I A kikelt csillagfürtnek netán foltosán, ritkásan, hézagosán maradt területeit némi istállótrágyával is javíthatjuk akkor, a midőn a csillagfürt még lábán áll. A csillagfürttel zöldtrágyázott területbe, árpát, zabot, tengerit, burgonyát stb. vethetünk. Már az első Zöld- trágyázás is növelni fogja a terméshozamot, mindamellett a talaj csak akkor fog teljesen át javulni, ha már 2—3 Ízben termesztettünk azon zöldtrágyafélét. Kiváló zöldtrágyanövényként ajánlható végül a szöszös bükköny is, amelynek egyetlen számbavehető hátránya az, hogy kevés magot hoz, minélfogva beszerzése aránylag drága. Egyéb uradalmak zöldtrágyázási eredménytiről itt nem is szólva, csupán a sátorkői uradalomban legutóbb alkalmazott szöszösbükköny termelésének kellő műtrágyázása beigazolta azt, hogy az nemcsak a homoktalajt teszi termékenynyé, de megadja annak a lehetőségét is, hogy az utánna következő egyéb pillangósvirá- guakat, mint a szöszösbükkönynél olcsóbbakat alkalmazhassuk előnyösen. Gyulay Károly. IRODALOM H gyümölcsfáik és kerti vetemények műtrágyázása. Irta: GRABNER EMIL, az Országos növénynemesitő intézet vezetője. 64 oldal, 26 képpel. Ara 2 korona A gyümölcstermelés, különösen pedig a zöldség- kertészet ma már egy rendkívül nagy fontosságú mező- gazdasági ággá fejlődte ki magát, amidőn nemcsak a házak mellett lévő kis kertekben, hanem szántó földeken is nagyban termesztik a zöldségféléket, amelylyel nemcsak a magyar városok szükségletét fedezik, de amelyet igen-igen nagy mennyiségben külföldi nagy városok élelmezése céljából vámvonalain túlra is szállíi- tunk. Nagy fontosságú kérdés tehát különösen a zöldségtermelést, de a gyümölcstermelést is jövedezlmezöb- bé tenni. E mezőgazdasági ágak jövedelmezőbbé tételénél első rangú fontossággal bír a talaj minősége, az abban foglalt tápláló anyagok mennyisége. A szükségelt tápláló anyagét azonban egyedül istái lótrágyávuf csak nagyon kevés gazda tudja megadni annyival is kevésb- bé, mert az istállótrágya nem tartalmaz minden növényi tápláló anyagból annyit, aminő nagy zöldségtermések s nagy gyümölcstermések elérésére elegendő volna. A modern gazda ezért a műtrágyák segítségét is igénybe veszi ma már annyival is inkább, mert ezéknek segélyével olyan mennyiségű és olyan minőségű tápláló anyagot juttathat a talajbía, a minőre és amennyire az illető talajnak éppen szüksége van s ez által sokkal nagyobb terméseket és nagyobb jövedelmeket érhet el. Gazdáink javarésze azonban egyáltalán nem tudja, hogy a műtrágyákat haszonnal lehet alkalmazni a zö'dség- télék és a gyümölcs termelésénél, annál inkább nem igen tudja, hogy Ipülyen módon kll azokat használ :i. Ennék eredménye, hogy a gyümölcsfákat egyáltalán nem trágyázzák, a kerü vetemények alá pedig csak szerves trágyái adnak, aminek következménye aztán, hogy sem gyümölcsből, sem zöldségfélékből nem elég nagyok a termés átlagok. A műtrágyák jövedelmezőségéhez a megejtett számos kísérlet folytán semmi kétség nem fér, a siker csupán attól függ, hogy ezen trágyákat -természetüknek megfelelő módon alkalmazzuk, amit mindenei könnyen megtanulhat, aki a füzetet átolvassa, amely nélkülözhetetlen lesz ezentúl minden klertész könyvtárában. Megrendelhető a »Pátria« r.-t. gazd. szakkönyvkereskedésében, Budapest, IX., Üllői-út 25. Felelős szerkesztő: Dr. Veréczy Ernő. Lapiatejdonos: Északkeleti Könyvnyomda 1 Hz „Északkelet“ független politihni napilap hirdetéseit közlésére legalkalmasabb.
