Északkelet, 1912. május (4. évfolyam, 98–121. szám)

1912-05-05 / 100. szám

Szatmárnémeti, 1912. ÉSZAKKELET 2. oldal. [álomba merült. Többséget adott egy olyan kormánynak, egy olyan pártnak, mely az ősi várat az ellenség kezébe szolgáltatni, fel­iadni is hajlandó, csak a maigá nyomorult életét megtarthassa. A nemzet a tikkadtságtól félig nyitott szemmel látja ugyan hűtlenségét az őrség­nék, melyre nemzeti birtokállományának vé­delmét bizta. Látja ugyan, miként adja fel 'ez az őrség erősségének legfontosabb pont­jait. De nincs még ereje ahhoz, hogy e ha­lálhoz hasonló álom karjaiból magát kisza­kítsa és maga álljon oda hűtlen katonái he­lyett a csatasorba. A nemzetet ebből az álmából felrázni, köhögetni legelsőrendtü hazafias kötelesség. Ezt tűzte ki céljául magának az »Észak­kelet« is. Városunkban, a magyar nemzetiség­nek három oldalról is övező, idegen ajkú iiemzeíiségek közié előretolt őrhelyén az »Északkelet« az egyediül, a valódi függet­lenségi napilap. Hazafias kötelességének tu­datában anyagi áldozatokat sem sájnálva kí­vánja a nemes célt szolgálni. Lapunkat naponként 'tízezer példányban •jelentetve meg, ingyen adjuk mindenkinek, ki velünk együtt óhajtja a magyar szabad­ság és függetlenség szent eszméjét szolgálni. Mindén előfizetési díj nélkül, csupán a házhoz hordási, negyedévenkint csekély 1 korona költség megfizetése ellenében ingyen küldjük városunk bármely lakójának lapun­kat. Lehetővé akarjuk tenni városunk min­den velünk érző polgárának, hogy legkisebb anyagi megterheltetése nélkül helyet talál­hasson az »Északkelet« naponként minden ^házának asztalán. ' Diadalra vinni, magasra lobogtatni ó- hajt-juk nemzeti függetlenségünk háromszinü ■lobogóját. Ehhez az önzetlen munkánkhoz kétfük a nagyközönség' támogatását. Legelterjedtebb napilap az »Északkelet« mert azt mindenki ingyen kapja és miudenk olvassa. Vörös zászló j a kereszt mellett A bádogosinas tréfája. Budapest, május, 3. — Miraculum! Miraculum! — kiáltott fel tegnap reggel a VJi. kerület tiszteletre­méltó és kegyes plébánosa, amint a szegénye ház-téri templomba volt menetidő. Fenn a torony tetején, a kereszt mellett — hor- ribiile dictu! piros zászlót lengetett a szél. — Hogy került oda az a zászló? — kérdezte elkeseredetten az gyházfitól. Az egyházfi, aki különben mindennek tudója er |! re nem tudott feleletet adni. Közben a hí­vek egész serege gyűlt a templom köré és 'bámulták a piros zászlót, a mely fönn a magasságban hirdette a május elsejét, a vö­rös májust. Mit volt, mit tenni, elszaladtak a rendőrségre. Jóit a rerdörszém és kons­tatálta, hogy a zászló fenn vart a torony tetején, hát le kell sZmedni. De ki mászik( fel? A plébános, hogy ra szégyent eltüntesse ötven koronát volt hajlandó á'dóziii. Ketten is vállalkoztak, de alig értek a templom magasságába, szédülten fo:düitak vissza. <• — Száz koronát adok! —r Ígért most feljebb a plébános. Erre a csoportból elő '<ugrik egy inasgyerek. Hogy ha senki se hozza !e a zászlót, ő hozza, mert ő vilié fel. Tegnapelőtt este fogodott egy ba­rátjával, hogy felviszii a zászlót és ágy ke­rült föl az. a torony tetejére. A gyerek kapta magát, odaugrott a villámhárítóhoz és pillanat alatt mászni kez­dett. Tíz perc múlva már lenn volt. A kezé­ben volt a piros zászló, amelyre ez a cé­dula volt feltüzve: Ezt a zászlót kitűzte Vörös Sándor üüzenötéves bádógostanonc, aki lakik Aggte­leki-utca 4. szám. — Hát te tűzted ki a zászlót? — kér­dezte a plébános az ijedi gyerektől, akit a rendőr akart pártfogásba venni. — Én! — mondta az inasgyerek. — Fogadtam egy Eckstein nevű bádo­gosinassal, hogy én fel merek mászni a to­ronytetejére. Hát felmásztam. Ez volt az egész. A plébánia környékén persze azt be­szélték, hogy szocsiálista merénylet volt a z-ászlókitüzés. A bádomos inas pedig száz lÉSíMií I ünnepségek teljes programmja 1912. május 5. — 10 órakor a I. istentisztelet d. e. szatmári ref. templomban. 1. Fennálló ének: 74. dics. 1. v, (im­bé jöttünk....) 2. Rendes ének: 130. dics l.v. (Óh könyörgést megha llgató...'.) 3. Imádkozik d Baltazár Dezső püs­pök. 4. Grieg: Ima. Énekli a szatmári és németi egyesitett dalárda. 5. Prédikál és utóimát mond Haypál Benő budai lelkész. 6. Gabriel: »Ha földi munka...» Énekli a tanitónőképző és a református főgim­názium vegyes kara. 7. Végének: 179. dics. 10 v. (Dicséret, dicsőség....) isten lisztek t vég esz tével tisztelgések dr. Balthazár Dezső püspök előtt a városháza dísztermében. Déli 1 órakor közebéd a Polgári Tár­saskörben. II. Orgonahangverseny pontban d. u. 4. órakor a szatmári ref. templomban. 1. Bach j. S. (1685—1750) Praeludium és Fuga a moll. Orgonán előadja: Vehner Géza (Budapest.) 2. Szügyi: »Karácsony est« és »Ma­radj velünk« (a genfi .énekesből). Szólóban énekli: Nagy András, a Magy. Ref. Ének vezérek Egyesületének elnöke (Debrécén) Orgonán kiséri: Veress Lajos. 3. a) Corellí Á. (1653—1713) Sara­bande: b) Bossi E. (1861) Canzoncina és c) Bossi *E. Pastorale. Orgonán előad­ja : Vehner Géza. , 4. Sztihay-Fövenyessy. »Istenért és sza­badságért«. Melodráma. Szavalja: Kozma Zsigmond bihamagybajomi lelkész; a szó- iló- és kettős énekszámokat éneklik: Nagy András debreceni és Jánosi Antal püspök­ladányi énekvezérek; a karénekeket előad­ják : a tanítóképző és a főgimnázium ve­gyeskara s a szatmári és németii egyesitett daláida; orgonán kiséri: Veress Lajos; a végén a Himnuszt énekli a közönség. Ajtónyitás fél 4 órakor. Az orgonahangverseny megkezdése u- tán a két oldalajtón már nem lehet bejut­ni, hanem kétkoronás belépő jegyekkel a keleti, végső ajtónál, egykoronás jegyekkel pedig a torony alatt lévő ajtón. Kérjük a Résztvevőket, hogy a templomban bármiféle tetszésnyilvánitástól tartózkodjanak. Az or- igonakarzát kizárólag a szereplők számára van fentartva. III. Estély a színházban 8 órakor. ja peregrinushoz mesét hallgatni. Ő egy ,Bya ogszéken (ült,,körülötte felnőtték s gyer­mekek lesték ajkáról a szót. Nehezen kéz-* dett bele. Sokat gondolkozott. Egyet-kettőt kihintett, aztán sóhajtott s így kezdte:- Valahol a szőke Tisza mellett élt egy ember feleségével és leányával. Gazda- jgok nem voltak. De meg voltak sorsukkal elégedve. Kenyerűiket megkérésié a malom mely soklapátos kerekével a vizen húzódott meg. Mellette a partról sürü, árnyas füzes hajolt a vizre. A folyóban bőven volt hal, melynek fölöslegéből ruhára, sóra való ke­rült. A vizparton kiskert. Abban zöldség és virág. Szóval mindenük megvolt, ami a bol­dogsághoz kell, hogy tökéletes legyen az. Csöndésen éldegéltek egyik napról a másik­ra. Nagy igényük nem volt, dé nem is igen tudták, hogy mi az. Ez Így volt egy ideig. Mig egyszer az 'asszony, — aki még fiatal és szép volt —. {városra nem került. Rokonai laktak itt. Azok Sokat hívták, hogy menjen el egy pár napra. tEgyszer aztán észrevette fejét. Szekérre pa- kolózott és kis leányával elment a rokono­kat meglátogatni. f: (Folytatjuk.) Kávét legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk : Benkő Sándor kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczy-u 16. sz „Mokka keverék“ cégem különlegessége 1 kg 4.40 korona villany erővel pörkölve. Gallérok gőzmosása J1JL JL *■ H Kézimunkák glacé tiihörfénnyel hófehérre. «UlJXílJ©!? rAl bt£Ä Gyár főüzlet Szatmár, Kossuth L.-u. 10. Felvételi üzlet: Kazinczy-u. 17.Attila-u. 2., Nagykároly: Széchenyi-u 43. Alapittatott 1886 koronát kapott, amiért megmászta a tor­nyot.

Next

/
Thumbnails
Contents