Északkelet, 1912. május (4. évfolyam, 98–121. szám)

1912-05-27 / 118. szám

IV. évfolyam, 118. szám. Szatmárnémeti, 1912. május 21 Vasárnap. ÉSZAKKELÉI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Mindenkinek ingyen. Kézbesítési díj (ház­hoz) negyedévre 1 K. Vidékre bélyeg- és ke­zelési költség lA-ed évre 2 korona 50 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Északkeleti Könyvnyomda Szatmárnémeti Kazinczy-u. 18. Telefon-szám: 284. „Eris várunk nekünk az Isten!" | faoszlopa, számozott voit; megtörve, némán f*- Ha lelkünk el akar merülni a pünkös­di nagyszerű események hullámzó folyamá­ba, zúgva tájékozzanak bár annak habjai vagy lágyan zsongva folyjanak gyenge fod­rai, hallatni fogjuk füleinkben csengeni szün­telenül a Kóburjj magaslatán felhangzott éneket: «Erős várunk nekünk azt Isten!» Születése órájától ama sziklavárból szer- íte hangzik a nagy világban, s beszél az ^Istenfélő férfiaknak minden nemzetségek kö­zül, kik az éc; alatt laknak, — mindezekről beszél 'ima pünkösdi lélek és ének, iaz Istennek szent Inevében véghezvitt munkákról. Az 1547. évben történt. A Mühlberg mellett vívott szerencsétlen csata véget ért; a protestánsokat legyőzték, leverték, csak­nem megsemmisítették. Melanchton, Jónás és Kruciger, a magasba törő hitnek e három j mentek át a város utcáján, sötét éjszakán Egy világos ablakból a komor éjszakába ,gyermekhang éneke csendül: Mi erőnkben nincs segítség, Bizony hamar elveszünk! mire az utcán menő férfiak könnyeiket tör­lik s a gyermek énekéből a megtört leikn­ek ismét hősi bátorságot merítettek. Ez é- nek újra eszükbe juttatta, hogy erős vá­runk nekünk az Isten s végig zengett az a zugó habokon. Csaknem száz évvel később két sereg áll harcra készen a ’ lipcsei sikon szemben egymással. A svéd király melegen érző szi­vét a lelkesült bátorság átvezette a tenge­ren, hogy vérét ontsa a szent ügyért. A- j Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők Nyilttér sora 20 fillér. Hirdetések a legjutányosabb árért küzöitetnek j mint az éj homálya tűnik s a nap ragyogó sugarai széthintik fényeket, negyvenezer har­cos éneke zug a kora reggeli csöndbe: Ha a világ mind ördög volna... s midőn az esthomály sötét szárnyait ki­terjeszti élőkre és holtakra, letérdel kato- , ná: között a királyi vezér s a csaták za­jának elülte után e szavakat súgta fülé- i be a halk szellő: Annál vagyon a győzelem !... l ) S ismét később, több mint száz évvel később, az ének komoly intése nem a csa- j iák tüzébe vezet, hol a hősök véröket ont- I ják, hanem Felső-Ausztria fővárosba hol egy| édes anyának forró könnyei hullanak. Vagy hitét kell elhagynia, vagy szerette gyerme­keit! S im az édes anya leveszi tekintetét gyermekeitől!, feltekint a magasba s köny- nyárba futó hangon zokogja a szent ének szavait: Ha testünk elvész, Vagyonunk elvész, Hitünk nevünk s éltünk < A dorozsmai szélmalo i legendája. \ Irta: Dálnoki MTdós Jenő Fényes szalonokban zongora itangjíai mellett, kicsiny házikókban a zöld rácsos ablakok mögött, muskátli bokrok közelében, a szabad természet ölén az aratók között egyformán felhangzik ezen nótának kesergő (hangja: «Nen fuj a szél, nem forog a do­rozsmai szélmalom....» Elhallgatom méla akkordjait a szívem­ben s emlékemben felújul ezen nótának ere­dete s a dorozsmai szélmalomnak legen­dája. Régen történt. Abban a jó világban, midőn az embe­rek éltek csendes, egyhangúságban, de sor­sukkal meg elégedve, akkor midőn még for­gott a dorozsmai szélmalom s messze vi­dékről jöttek a búzával, kukoricával megra kott szekerek s volt mit dolgoznia a ki­csiny szélmalomnak reggeltől estvélig s est­vétől reggelig. Volt a kis malomban egy szép molnára legény akit a legenda csakis a «Szép Jós ka» néven említ s kiről nem tudta senki, hogyan, mikép került oda s nem kérdezte senki, egyszer csak ott termett s ott is maradt sokáig. Igazán szép fiú voit, nyalkda kis fekete bajusza alól olyan hamiskásan, csalfán mo­solygott, hogy megbabonázta a jámbor, ma lombaj áró fehér személyek szívét s feke­te két szeme, mint az éjszaka olyan volt s milyen észbontóan tudott nézni azokkal. Délceg termete is hozzájárult ahhoz, hogy bomoljék utána a női nem kicsinyje- nagyja, a környéken nem is hívták máské­nen őt, mint a «Szép Jóska» néven s mi­dőn csendes nyári estvéken énekelni kezdett gyönyörű hangja messze hangzott az éj csendjében. A szél fel-felkapta a hangokat s vit­te messze-messze. Ilyenkor a kis faluban nagyot dobbant I sok szép 1 eánynak, fiatal asszonynak a szí- J ve s egymás után nyiltak ki a kis muskát­lis ablakok s itt js, ott is fel-felbukkant egy- j egy szép leányfej. Holdvilágos, gyönyörű szép estvéken j sokszor éjfélig is hallatszott az andialitó dal, r melynek oly bánatos, sokat mondó akkordjai egy szerelmes szívnek keserűségéről daloltak. Volt a kis faluban egy szép leány, a I lu gyöngye. Ő is szokott olykor a kis szélmalomba járni, a kis Szabó Kata. Midőn meglátta | őt a «Szép Jóska» szíve nagyot dobbant ■ s azóta már volt, hogy kinek énekeljen szo- í morú estvéken s kiért öntse dalba szívének i keservét. Ámde Szabó Katónak kőszive volt, nem j tudta azt felmelegíteni két szem pillantása | s a «Szép Jóska» gyönyörű két fekete | szeme hiába volt olyan mint az éjszaka s hi- I ába volt gyönyörű hangja, itt már kárbave- I szett minden s még hozzá egy nagy ,ür is aki szép padlón akar járni! Telefon szám : 368. Padló fénymázt és egyéb festék árut Vámos festék üz­letében (Rákóczy-utca Törvényszékkel szemben) szerezze be. Hol azt a legjobb minőségben és legjutányosabban kapja meg. Telefon szám : 368. FAGYLALT, JEGESKAVÉ, MIGNONOK, DESSERTEK (a la Kugler), FINOM SÜTE­MÉNYEK, OZSONNAK SÁRKÖZI JÓZSEF. cukrászatában Szatmár, Kazincy-u. 21.

Next

/
Thumbnails
Contents